Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó:
Alkotások száma: 0
Regisztrált:
Belépett:
Publikált rovatok
Még nem töltött fel alkotást.
Feltöltve: 2006-02-14 15:00:58
Megtekintve: 624
Nyugdijasbúcsúztató
Öt-hat éve is van már, hogy ette a nyugdíjasok sanyarú kenyerét. Nem mondom, annak rendje és módja szerint elbúcsúztatták. Az utolsó munkás évében ráíratták a brigád összes jutalmát, hagy nyomja meg a nyugdíjalapját. Kapott egy Kiváló Dolgozó kitüntetést és egy forró kézszorítással a vezetőség tagjai, az Üzemi Négyszög búcsút vett tőle. Egy-egy kézfogás, aztán örökre bezárult mögötte Mammon éhes szája, a gőgös nagykapu. Kiköpte magából a gyár, mint egy keserű falatot.
A munkatársai azonban másként gondolták a búcsúvételt. Birkapörkölttel egybekötött brigádbúcsúztatót szerveztek Gusztinak, a tanyájára.
A brigád ezermesterei ildomos ajándékot készítettek Gusztinak Egy príma pálinkafőzőt. A szokásos módon, bejáratot útvonalon kicsempészték a gyárból és becsomagolva várta az átadási ünnepséget.A brigádpénzen vettek pár láda sört,kenyereket,egy üveg rumot.A fűszerekről Eta ,a brigád egyetlen nőtagja gondoskodott. Az italfelelős Kottafejű. A birka beszerzése Csócsára hárult. Mivel eredeti szakmája hentes és mészáros, fizetéskiegészités képen, a kényszer vágóhídon segédkezett hetente két alkalommal a vágásoknál. Onnan szerzett egy törött lábú fekete kecskét jutányos áron. Tomira bízta a szállítást. Tomi berakta kis Trabantjába az éktelenül mekegő, riadt jószágot és kipöfögött vele a tanyára. A brigádtagok már mind jelen voltak, Tomira és a beígért birkára vártak.
Nem kellett sokáig várniuk. Hamarosan feltűnt Tomi robosztus alakja, hátán cipelve valami feketeséget. Mivel kehelő Trabantja a keresztútnál lerobbant, így gyalog tette meg a párszáz méteres utat a tanyáig. A várakozás nehéz perceit Guszti bundapálinkájával próbálták a többiek enyhíteni. Igy erősítgetvén magukban a munkásöntudatot, melengetve lelkükben az összartozás érzését. Az utat kémlelő Eta vette észre először a kecskét, cipelő Tomit. Elkiáltja magát.– nézzétek, ez tényleg hozza a birkát! Azannyát, hű, de mekkora!-jegyezte meg Csócsa is. A szemeit meresztő, füleit hegyező Kottafejű hirtelen megszólal.– pszt, figyeljetek! Ez a birka mekeg… Mekeg a térded kalácsa!– igazította ki Csócsa az, exhentes szakértő szemmel. Eta kétkedve vetette közbe.– Gyerekek, tényleg, a birka az béget, vagy mekeg?– Kottafejű elhűlve nézett rájuk, majd feddően megszólalt.– Eta, ne igyál többet! Még szép, hogy béget! Beeee!– Eta azonban csak nem nyugodott bele, visszakérdezett.– gyerekek én tényleg hallucinálok: ez a birka mekeg?
–Mekeg, meredt magaelé ártatlan szemeket meresztve Csócsa. A birkacsere miatt érzett bűntudatát palástolva. Gusztihoz fordult. Gusztibátyám, ugye, hogy birka, fekete birka?
– Guszti hogy megerősítse a látását magába töltött egy pohárral ebből a jóféle kerítésszaggató bubapálinkából és megrázkódva így válaszolt neki.– hát nem is tudom, ha közelebb érnek majd eldöntjük, úgy hallom én is, mintha mekegne… Csócsa most Lajoshoz a brigád legidősebb tagjához, a nagyfejű kazánkovácshoz fordult, döntené el ő a kérdést. Lajosbácsi, vagy ahogy maguk között hívták, Lófej magába tőtve egy újabb adag lófingatót, megrázkódott és diplomatikusan így válaszolt.– hát, hogy fekete bárány van, az már biztos, akkor mért ne lehetne fekete birka is. Jól beszélek, cimborák?–tekintett körbe tisztességet parancsolóan.
Ez már Kottafejűnek is sok volt, mint a villám vágott agyába a felismerés, itt végzetes csere történt! Birka helyett kecskével állított be a Tomi. Amint megérkeztek ledobta vállairól a törött lábú kecskét és kérdően tekintett az értetlen arcokba.A kecske megtörve a beállott döbbent csendet, elmekegte magát. Kottafejűnek sem kellett több fél térdre ereszkedve szembenézett a kecskével és elbégette magát.– Beee! – a kecske visszamekegett– meee! Nem elég, hogy fekete, még tisztességesen bégetni se tud, a rézangyalát neki!–? Milyen hosszú és selymes a szőre simított végig rajta szeretettel Eta. Majd gyanakodva megszólalt:– Tomi, nem is tudtam, hogy a birkának szakálla is, meg szarva is van?
– Ki beszél itt birkáról, ez egy kaukázusi törpekecske!-menydörögte Tomi lihegve a cipekedéstől.– Ráadásul még fekete is. Nigger az annya szemit!-ámuldozott még mindig hitetlenül csóválva fejét Kottafejű.
– Ne ácsingózzatok itt már, hozzátok a disznőölő kést, elvágom a nyakát, megnyúzom, azt lehet főzni a kecskepörköltet. Guszti azonban megállította őket. Megesett a szíve a kecskén.– azt mondjátok, kaukázusi, és hogy törpekecske?– az Gusztibátyám, vándorcirkuszosoké volt, lesett a trapézról és eltörött a lába, ezért került kényszervágásra.– Azt is mondod, hogy cirkusos, talán még táncolni is tud? Nem engedem levágni! Kikupálom, hagy éljen! Legyen ez a brigád ajándékom! Helyette levágunk egy süldőt.
– Pedig milyen szépen hangzana, beírnánk a brigádnaplóba, hogy a Guszti brigádbúcsúztatóján levágtunk egy kaukázusi törpekecskét! Biztosan mi nyernénk ebben a hónapban a brigádversenyen!– merengett el Eta, de Kottafejű siránkozása megakasztotta benne a szót.– hű, gyerekek, ha nem viszek haza egy ételhordó birkapörköltet, engem a Lenke kiver!– Majd hazafelé veszünk a Bab levesben! Ott mindig főznek!– intették le és a süldő levágásához, láttak.
Így menekült meg a kés alól Gizi, a kaukázusi nőstény, törpekecske. Sok örömet okoz Gusztinak tánctudásával. Amikor harmonikájával rázendít egy csasztuskára a kecske rögtön vad ugrabugrálásba, kezd. Önfeledten járja a kecsketáncot. Pemete olyankor csaholva körbeugrálja. Kész cirkusz az egész!
A búcsúztatón elfogyasztottak mindent. A disznótorost, a bundapálinka készletet, a söröket és még a pincében lévő golyhóinak is odavágtak. A végén elénekelték a kecskedalt:

„…A kecskének nagy szakálla van,
Az anyósomnak nagy pofája van:
Randa állat mind a kettő,
Verje meg a jeges eső!”

Végezetül összekapaszkodva eljárták a tápéi darudöbögőst, és érzékeny búcsút vettek egymástól. Elhangzottak az ilyenkor szokásos ígéretek Tartani fogják Gusztival a kapcsolatot, meghívják a brigádbulikra… Ennek öt éve. Azóta sem látták egymást. Guszti pedig berendezkedett a nyugdíjas életre.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-02-14 18:13:02
Köszönöm Angelika! lehet kopírozni! Szeretettel:Bogi
2006-02-14 15:55:02
Imádom! Ízes, szagos, zamatos. Látom a szereplőket magam előtt. Nagyszerű! Gratulálok!