Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Strawi
Alkotások száma: 582
Regisztrált: 2003-12-17
Belépett: 2018-06-09
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (4)
-Mese (1)
-Versek (89)
Film / Zene
-Zenekritikák (3)
Képgaléria
-Makró képek (12)
-Fotók (379)
-3D Modellezés (2)
-Digitális alkotások (74)
-Humor (11)
-Mobilfotó (4)
Feltöltve: 2006-10-04 01:22:38
Megtekintve: 513
Egyszer Lepereg, És Egyszer Nem Lesz Tovább...
Nem akarom, hogy az aranyló homokot,
Tovább fújja lelkemről a szél.
Testem darabjai hevernek ott,
Mélyen a víz mosta dombok alatt.

Életet lop a nappal szele mégis, szüntelen.
De meséket zeng fülembe a csilingelés.
Ezek a vízmosta álmok partjai,
Melyek enyémek ma még.

De ha elveszik tőlem e kegyet,
Nem lesz többé csilingelés.
Nem kényeztet bársonyosan a ringatás,
Nem mossa partjait az istenek könnye.

Az arany homokot nem hozza vissza senki.
Percre több, és több veszik el.
Tudom egyszer vége szakad a szónak,
Mert nem lesz mit elvigyen a vihar.

Hallgatás jő helyére a dalnak,
Percnyi emlék lesz csak a feledés könnye.
Parányi szirmok maradnak a mesékből,
És nem kell már senkinek a part.

Ami én voltam, egyszer te leszel.
Lejár az időd, partod nem mossa hullám.
Aranyló homokod lepereg.
És nem lesz tovább...

2006.10.04
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2012-09-13 09:31:57
Köszönöm, hogy elolvastad. :)
Det
2012-09-07 12:46:25
nagyon megfogott...olyannyira elgondolkodtattál...:)
2007-06-06 15:48:51
Köszönöm
2007-06-06 12:33:49
Magával ragad a hangulat, ez a virágszirom-selyme a kínnak.
Nagyon szép!
2006-10-12 16:11:20
nincs benne annyi halmozás, mint egy-két régebbi darabodban, de ennek ellenére (vagy épp ezért?) tetszik nagyon. ehhez az üzenethez lágyság kell, amit tökéletesen adtál vissza szerintem...
2006-10-06 20:45:42
Köszönöm nektek.
2006-10-04 16:04:25
Határozottan "klasszicizálódtál". Tetszik!