Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Jajjjmi..
Alkotások száma: 332
Regisztrált: 2007-05-17
Belépett: 2009-04-08
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (11)
-Novellák (10)
-Egyéb prózai alkotások (38)
-Gyermekrovat (Versek) (5)
-Versek (264)
-Társalgó (1)
Képgaléria
-Fotók (1)
-Humor (1)
Feltöltve: 2007-06-30 23:52:48
Megtekintve: 615
A találkozás 4. rész
Fantasztikusan telt el a nap - állapította meg bimbi, amikor a szállodához értek.
Nem remélt boldogsággal nyitott be a szobába, ahol minden olyan rózsaszínűnek tűnt.
Alváshoz még korai volt az idő, egyéb programhoz pedig már késő. Ezért úgy döntöttek,
kivételesen tévéznek kicsit. A férfi kapcsolgatta a csatornákat, híreket keresett.
Bimbi pedig egy pohár itallal kezében, békésen nézte. Gondolkodott. Az elmúlt két napról.
Az érzéseiről. Nem értette igazán, mi történik velük. A mai nap csodálatos volt és nem akarta borús hangulattal elrontani.
Kortyolt az italból és a férfira nézett. Már levetkőzve, fejét kezén pihentetve nézte a híreket valamelyik csatornán.
Bimbi nem is hallotta őket. Valami megmagyarázhatatlan gyengédséget érzett a férfi iránt. Odabújt mellé, és átölelte.
A férfi megfordította őt, szorosan rásimult izmos testével és azt mondta: És most mindenki alszik! - majd belecsókolt bimbi nyakába.
Ellenállhatatlanul kedves volt a mozdulat. Muszáj volt engednie. Bimbi befészkelte magát egészen a férfiba és két ölelő karjában, a nyitott ablakon át, a csillagokat bámulta. Egyre mélyebben szuszogott, majd arcát a férfi tenyerére hajtva, elaludt.

Bár ismeretlen helyeken járt álmában, mégis hallotta, az utcáról beszűrődő zajokat, a hajnalban hazatérő szállodavendégek vidám fecsegését. Érdekes nem horkol! Állapította meg. Ezek szerint én sem - mosolyodott el. Fészkelődött kicsit, mire az erős karok visszahúzták testére a lecsúszott takarót. Sosem gondolta volna, hogy az aszkéta életet élő, meditáló sportemberekben, ennyi gyengédség lehet. Valószínűleg a kemény sporttal kompenzálják ezt a 'szégyenletes' tulajdonságot. Mert ugye a férfiak kemények.
Mindig. Gondolják ők. A nők meg tudják, hogy nem így van. Már hajnalodott. Lassan világos lett az ég és megkondult a templom harangja. Hallotta a főtéren lévő kis üzletek nyitását, ahogy a redőnyöket húzták fel, és az asztalokat pakolták ki a teraszra.
Lassan indult az élet. A férfi mellette még mélyen aludt. Kívánta őt, ahányszor ránézett. De hagyta aludni. Tudta, hogy ez az utolsó együtt töltött napjuk, s aztán kemény munka vár mindkettőjükre. Végigsimogatta tekintete a férfi meztelen testét, 'megtapogatta' szemével minden porcikáját. Különösen a keze tetszett neki. Imádta, ha egy férfinek szép, ápolt keze van. Kedvesének az volt. Még a férfiasságát is szépnek találta, bár lehet, nem ez a legtalálóbb jelző rá. Neki tökéletes volt. Egy fantasztikus oroszlán. Még sosem volt oroszlán barátja. De az első nem is rossz.

Már jó ideje fenn volt, mikor a férfi a másik oldalára fordult. Bimbi keze önkéntelenül a hátára csúszott. Megsimogatta. Aztán végigsimította a testét leheletkönnyen. Ujjai érezték, hogy jólesik az érintés. Tovább merészkedett, és már a csípőjénél járt. Izmos combjáról előre tévedt és bolyhos ágyékát kereste, mikor a férfi a hátára fordult. Felébredt.
Kicsit álmos, csillogó szemmel hagyta, magát a kényeztetésnek. Jólesően behunyta szemét és bimbire bízta testét.. Nemsokára, égő vágya, hatalmas sóhajtásban tört fel belőle. Bimbi forrón ölelte, miközben olyan hangosan vert a szíve, mint hajnalban a harang nyelve..
Megszűnt számára világ, amikor a férfi forró leheletét érezte ölében. Oda adta magát, s minden porcikáját, gondolatát. A belső hangot figyelte, a gyönyör vulkánkitörését, ami elöntötte egész testét, elborította elméjét, és a magasba repítette. A férfi simogatására és lágy hangjára eszmélt. A legszebb ébredésem volt régóta bimbi. - mondta, s megcsókolta a szemét. A te hangod az, amire ezután ébredni szeretnék. Bimbi nem hitt a fülének. Még zakatolt benne az izgalom, még adta magát édesen a kéjnek, hallotta a férfit, de önzőn, még élvezte az egészet. Még pár perc! Mosolyogva, csukott szemmel válaszolt. Megállíthatnánk az időt! Itt és most. Kérjünk szünetet az élettől. Ennyi jár nekünk is. Tart ameddig tart - gondolta magában, EZ A BOLDOGSÁG BÓNUSZOM! Majd ezt mondta: Szeretlek szívem. Ilyen egyszerűen. Mert ezt érezte.

Felkelt és maga után húzta a férfit a fürdőszobába. Egy közös zuhannyal jól indul a nap.
A gondolat jó volt, csak kivitelezhetetlen. A zuhanyfülke olyan kicsi volt, hogy a két méter magas férfi karjaival és lábaival nehezen boldogult benne így is, nem hogy még bimbi is mellette legyen! Így hát, szomorúan, de külön-külön fürödtek. Öltözködésnél a férfi megjegyezte. Tetszik a cipőd, olyan finom és elegáns. Tegnap este megnéztem a szekrényben, mikor levetted. Bimbi meglepetten fordult felé. A cipőm? - kérdezte. Igen, - mondta a férfi. Kevés nő tud igazán magához illő, cipőt venni sőt, hordani is azt. Bimbi komolyan meglepődött, mert két, lapos sarkú - sétálásra alkalmas bőrcipőt csomagolt. Az egyik fekete, a másik rózsaszín. Finom, könnyű cipellők voltak, de álmában sem gondolta, hogy ezt egy férfi közelebbről megcsodálja. Általában nem ez hívja fel magára, a pasik figyelmét, hanem inkább a dekoltázs vagy egy jól szabott ruha esetleg melltartó. Hát az Ő kedvese ebben is más volt, mint a többi. Mások biztosan különcnek tartják, de aki közelebbről megismeri, az tudja, hogy milyen igazán. Illett rá az oroszlán jegy.
Sőt! A büszke oroszláné. Sok apró dologgal hódította meg bimbit, amiből egy igazi, vonzó férfi képe alakult ki benne. Szerény okossága, jó ízlése, határozottan férfias megjelenése, csinos öltözködése, és a gyönyörű, ápolt keze. Nem is hitte, hogy mindezek EGYETLEN férfiban megtalálhatóak. De ha mégis, akkor az illető nem az ő ismeretségi körébe tartozik. És most itt van! A harmadik csodálatos napot tölti vele! Sajnos, már a harmadikat. Eszébe jutott, hogy már csak délig van idejük egymásra, mert fél egykor indul a vonat, ami visszaviszi bimbit, a hétköznapjaihoz. Ez kicsit lehangolta, de igyekezett elhessegetni még a gondolatot. Majd ha az állomásra érnek, akkor!. Addig is örülni kell egymásnak. Most minden perc még drágább lett, mint eddig volt.

Az Ibrahimban, az utolsó napon már mindketten reggeliztek. A férfi felolvasott az újságból, miközben kávéztak. Mint egy boldog házaspár. Egy kívülálló, ezt láthatta, ha rájuk nézett. Jelentéktelen dolgokról fecsegtek, nevetgéltek, elodázva a búcsú pillanatait. Mert reggeli után, csomagolni kellett. Előtte még egyszer körbesétálták a kis teret, most már kézen fogva. Felnéztek szobájuk nyitott ablakára, ahol három napon át, a hold vendégeskedett náluk sápatag fényével, és a csillagok, rubint ragyogással. Csak ők látták a boldogságukat és legőszintébb perceiket. Csak a hold és a csillagok kérhetik számon majd a folytatást, senki más. Ők minden este benéznek majd bimbi és a férfi ablakán, emlékeztetve őket arra, mi történt velük a két csodás éjszakán, A ki nem mondott kérdés, még válaszra vár...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-07-14 23:27:51
Mert én bizony elolvastam és izgatottan várom - mert azt hiszem a vége következik - a meglepetést. Nagyon szép, gördülékeny a stílusod, és bár a szerelem és az erotika tölti meg az egész történetet, illetve szinte csak ez az egyetlen témája, mégsem izléstelen, mégsem hajlik a legkevésbé sem a pornográfiára. Ezt a mértékletességet is nagyon értékelem.

szeretettel fefo
2007-07-01 22:41:42
Köszi az érdeklődést:-)