Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Dunyha
Alkotások száma: 181
Regisztrált: 2007-08-26
Belépett: 2015-06-19
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Haikuk (105)
-Egyéb prózai alkotások (8)
-Gyermekrovat (Versek) (4)
-Versek (41)
-Társalgó (10)
Képgaléria
-Fotók (13)
Feltöltve: 2007-09-18 20:52:09
Megtekintve: 615
A vízcsepp útja


Hajnal van. Kinn az utcán a megszokott szürke félhomály.
Egy újabb nap készülődik teli munkával, számtalan telefoncsörgéssel, a szemeid előtt ugráló monitorral. Ebédre párizsis kenyér.
Beletörődött fintorral bújsz ki a meleg ágyból, bármennyire is marasztal, indulnod kell. A paplan csücske kissé sértődötten integet utánad.
Elszántan menetelsz a fürdőszoba felé, ahol az ajtó tisztelegve fogadja a mindennapok hősét.
Még egy utolsó ásítást engedélyezel magadnak, aztán megnyitod a vízcsapot. A zuhanyrózsából elindul az áradat, s miközben alámerészkedsz, elgondolkodol a szón:
-Zuhanyrózsa…rózsazuhany…hmm, végülis ez egészen szép egy álmos reggelhez képest.

Irdatlan tömeg szorít, a nyomás csak tol, tol valahová. Rémülten kapkodom a fejem, de körülöttem mindenütt csak ijedt, átlátszó szemek.
-Szentséges ég! Mi lesz velünk? Ki irányít? Miért létezem? És mi végre?
Már úgy érzem nem bírom tovább, mikor hirtelen valami kiköp magából, s társaimmal ezerfelé repülünk, sikítva kapkodva egymás keze után.
Valami puhára vágódom, és mint a villámcsapás, úgy ér egy soha nem tapasztalt, megfogalmazhatatlan érzés. Mintha erre vártam volna. Nem is tudom…minden olyan furcsa…mint egy lassított felvétel…
Csillogón legördülök hajadon, rácseppenek okos homlokodra. Utat keresek szemöldököd kuszaságában, hogy aztán óvatosan végigsimítsam lehunyt szemedet. Mint egy apró mosoly, elidőzöm szájad szegletében, s úgy kúszom le bársonyos nyakadon, hogy boldog borzongás fut végig rajtad. Egy szívdobbanásnyi időt töltök mellkasodon, s kitárt tenyeremet hozzád tapasztom, hogy minél jobban érezd cirógatásom, ahogy egyre lejjebb gurulok csupasz bőrödön.
-Gyönyörű dolog valakiért létezni!-sóhajtom félholtan, s egy eufórikus spirálvonal mentén eltűnök a lefolyóban.

Kacagva és prüszkölve nyúlsz a törölközőért.
-Ez jól esett!-mondod nevetős tekintettel. Úgy ahogyan csak az egészen apró és egészen hétköznapi dolgoknak tud örülni az ember.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-03-06 17:09:30
No ennek örülök! Ezentúl akkor gondolj a vízcseppre, ha tisztálkodsz. :-)
2008-03-06 16:34:35
Valóban nagyon szellemes! :) Dunyha Te hihetetlen vagy!
Ma a zuhanyzás más lesz, mint eddig! :) Grat!
2008-01-19 13:43:48
Hurrráá!! Köszi! Juhéjj! :-)))
2008-01-19 13:31:26
Szia!
Csak nézelődtem a rovatok között, és ismerősnek tűnt a nicked (beugrott, hogy a képeimhez írt kommenteknél láttam). Nem ezt olvastam el először, de ugye a víz... A verseidet is szeretem.
A képet illetően az alapgondolat megfogant, még érlelgetem egy kicsit, de ha kész lesz, Neked mutatom meg először!
2008-01-17 17:47:22
Óó, ez egy nagyon szép nap számomra. Megihlettem egy festőt. El sem tudom képzelni hogy találtál épp ide, és épp ehhez az írkálmányomhoz, és épp ma. Biztos megérzés volt, vagy kiszimatoltad a viz illatát. :-) Remélem majd jelzed ha elkészült a műved, amihez ihletet adtam. :-)
2008-01-17 15:53:48
Ezt szeretem! Részévé váltam a víznek (szokásom:D) és ihletet kaptam!
Üdv!
2008-01-17 15:31:37
Jaj, köszönöm! Kicsit szomorú voltam, hogy nem írt ide senki, mert ebben annyira benne vagyok én, és úgy éreztem sikerült visszadnom, ahogy szerettem volna. Ezért is nem vettem le annak ellenére, hogy nem kaptam rá semmiféle véleményezést ezidáig. Köszönöm!!! :-)
2008-01-17 14:57:26
Annyira szellemes, lírikus és gyengéd, hogy magam is szinte könnycseppé változtam benne. Bizony ! Ezt csak tehetséggel lehet ilyen költőien megíni ! No ! ölel: fefo