Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Veja
Alkotások száma: 6
Regisztrált: 2005-04-02
Belépett: 2007-11-29
Publikált rovatok
Képgaléria
-Fotók (3)
Műfordítások
-Dalszövegek (1)
-Versek (1)
Feltöltve: 2005-04-02 20:08:59
Megtekintve: 1181
Vörösmarty Miháy: Gondolatok a könyvtárban
Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban – elemző bemutatás

Vörösmarty – akárcsak elődei – ő is folytatja a felvilágosodás eszmerendszerét, ez azt jelenti, hogy számára ugyanolyan fontos az egyén, a nemzet és az emberiség sorsa, hogy mire jutnak az életben.
Romantikus stílusú versei tele vannak erőteljesnél erőteljesebb jelzőkkel, kifejezésekkel, metaforákkal és filozófiai gondolatokkal. Ilyen verse például a Gondolatok a könyvtárban.
Ettől a címtől azt várjuk, hogy a költő a könyvtárban ül, és az olvasott műről elmélkedik, a gondolatait megosztja velünk, az olvasóival. Műfaja gondolati óda vagy filozófiai költemény. A vers beszélője maga a költő, és a nemzethez, az emberiséghez szól.
A mű üzenete, hogy a könyv nem biztos, hogy előrébb visz minket a világban. Ezt a gondolatát nyers, erőteljes kérdésekkel igazolja: „Miért e lom?” és „Országok rongya!” De felvetődik benne az a gondolat is, hogy amit a nagy költők és bölcsek megteremtettek, azokat nekünk egyszerű embereknek nem kéne lerombolni, hanem inkább tanulni belőlük, tőlük. A verset pesszimistán, tele kétellyel kezdi, mint ahogy azt a kérdés is kifejezi, hogy Miért e lom?, de a mű közepe-vége felé egy fordulópont található, és már optimistán látja a könyvekhez való viszonyulást: „Testvéreim vannak, számos milliók: én védem őket, ők megvédenek engem. Nem félek tőled sors, bármit akarsz, ez az, miért csüggedni nem szabad.”
„És kezdjünk újra tűrni és tanulni.”
Összegzésképp nincs fejlődés, csak körfogás, viszont a nemzet szemszögéből nézve az erkölcsi sík egyenlő a jövővel, a hazáért való küzdéssel.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2005-11-14 01:15:57
"Gondolta a fene" (Arany János)

Az elemzéseknek szerintem nem sok teteje van. Pusztán egy lényeges belőle. Mondd el mit gondolsz róla. Mit érzel a sorokban a mondatokban, a hangulatban. Te magad vagy a lényeg az elemzésben! Azt pedig úgysem találod ki soha, hogy a költő mire gondolt. Nem is kell. (Vörösmaty, és álltalában nemzetünk nagyjai amúgy sem számítanak "könnyű esetnek". )Próbáld csak meg Adyt "visszafejteni" :)

"A többi néma" verstan.