Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Wolf
Alkotások száma: 18
Regisztrált: 2008-10-15
Belépett: 2009-02-24
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (2)
-Egyéb prózai alkotások (4)
-Versek (12)
Feltöltve: 2008-12-03 20:39:49
Megtekintve: 962
Breki Király Elveszett Tekercsei
1. laptöredék:

"Ma megint a kis királlyal álmodtam. Cudar és furcsa álom volt. Messzi tájakra kalauzolt engem. Hol a föld az éggel cserélt helyet. Hol nem érdes homokon lépkedtem csak felhő rengetegen, füstvirágok mezején, köd alkotta rengetegben Mintha szellem lettem volna mindenen átsuhantam... futottam... jártam... ténferegtem... estem és buktam. Mikor a rengetegnek vége szakadt egy óriás bárányfelhőre tettem talpaim és ott állt ő: zöld szemeivel... hosszú barna hajával és elfhez hasonló fülecskéivel... nem Breki király volt... ajkait málna futotta be... bőre tündér puha volt vanília illattal átitatva... keze gyermeki volt, pihe-puha, teste angyali tünemény... selyem szövetet viselt mit rózsa sziromból varrt Tavasz anyó... lába meztelen és lelke mezítelen volt minden mocsoktól... hát megindultam felé... először kíváncsi vadként lépkedtem, mint farkas ki áldozatát járja körül. Majd egyszer csak neki iramodtam. Felé futottam és közben szemét lestem mely megigézett. Micsoda habkönnyű ártatlan lelke volt. Hirtelen régi, szokatlan alakomba látszottam előtte. Emberként... bűnös lélekkel és nehéz szívvel... majd minden eltűnt mert rám vetette magát kisöcsém Breki király." Mikor kinyitottam csipától terhes szemem és az ő kis tengerkék szemébe néztem. Hirtelen minden álom foszlány elveszett....

2. laptöredék:

"Könnyen elaludtam... de valami szorította szívem. Mintha egy tüskét felejtettem volna benne pár hete, és az betokosodva lüktetett. De ebben az álmomban várt rám a világűr. A számláló sebesen kattogott. 10...9...8...7...6...5...4...3...2...1... és egy szó 'elfelejtetted'. Mintha ezer emlék tódult volna a fejembe vagy csak az atmoszféra elhagyása és a sebességtől fejembe tóduló vér feszítette koponyám... egy foszlány ötlött memóriámba melyben 'ő' szerepelt. De, hogyan.... A pilótaülés gyorsan eltávolodott a vér eltűnt elmém berkjeiből és a dunnán landoltam, szívem hevesen zakatolt kezem remegett és halántékomba fájdalom szökött a felejtés tudatától. Elfelejtettem de mit.... Tintát ragadtam és szárnyalni hagytam képzeletem... a tudat alattim dolgozott míg kezem vonalakat festett a fecnire. Elsőnek egy arc körvonalát utána két szemet... sűrű hajkoronát, pisze orrot, két cuki kis fület... őszinte szemeket... telt ajkakat.... Egy istennő portréja volt. A kezem nem remegett, a fájdalom elillant, majd a kép is eltűnt. Ahogy dobhártyámat csiklandozta Breki király hegedű vékony, édes hangja...." Minden eltűnt az ágyamban ébredtem, ahogy a nyakam mellett és tengerkék szemeivel nézett Breki király.....

3. laptöredék:

" Szédültem és émelyegtem, ahogyan a lovaskocsi belsejében ültem. Az úttól zötykölődött gyomrom.A por beszökött az ablakon... a kocsi kerekei siklottak, ahogy a vezető nélküli pegazusok az égbe emelték... az aranysárga homok alakot öltött, először csak körvonalait láttam... majd hullám egyenes haját... finom kis orrát... kerekded arcát... smaragdzölden igéző szemecskéit... angyali alakját.... Szédültem, de már nem a rosszul léttől émelyegtem... a tövis kicsúszott szívemből és fémes csörgéssel a földre bukott... megfogtam kezeit... majd közelebb hajoltam...~ Hol késsel Breki király...~... megcsókoltam málna ízű ajkait... lelkemet harmónia szállta meg és megérkezett Breki király..."... harsányan rám nevetett, huncutul ugrott rám. Birkóztunk egyet, majd fülébe súgtam:
- Elkéstél Breki király!
Vége
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!