Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Longinus
Alkotások száma: 18
Regisztrált: 2009-03-01
Belépett: 2016-10-28
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (1)
-Elbeszélések (6)
-Versek (11)
Feltöltve: 2009-03-30 04:07:52
Megtekintve: 885
A Casinoról
Gondoltátok volna! Egy cigaretta! Egy cigarettán lebukni az ördögnek, vagy nevezzük kísértésnek, hát nem semmi! Ez az eset megtörtént. Még mindig mosolygok, ha rá gondolok. Annyira áttetsző és átlátható trükk az ördög részéről, amivel lebuktatta magát, hogy nem csak mosolyra derít, hanem megnevettet is. Elmesélem nektek, hogy mi történt velem azon a téli estén. Kezdem történetem, így egyszerű szavakkal.
Ember lévén a haszonszerzés és anyagi javak hajhászásának rabja lettem. Bár szakítottam már ezzel az életstílussal, mégis akkor, de nem önszántamból, talán gyenge akaratom miatt, elmentem a Casinoba. Valahogy így esett a dolog. Télen, mikor az ember nem akar fázni, és talán vágyik egy kis melegségre, talán szeretetre, meggondolatlan dolgokat tesz.
Éppen hazafelé mentem, mikor bekövetkezett, amitől a legjobban tartottam. A vonatom elment, amivel haza mehettem volna. Később még volt egy járat, ami egy óra múlva érkezett volna meg az állomásra. Jómagam türelmetlen emberként, ki nem fér a bőrében, és nem tud egy órácskát várni, vagy beülni egy kis kocsmába, esetleg meginni egy pohárkával, úgy döntöttem, hirtelen elhatározásból, hogy a várakozási időt a Casinoban töltöm el. Kihangsúlyozom, nem a gyors pénzszerzés miatt indultam el a Casinoba.
Aki még nem járt volna ilyen helyen, elmondom, mit is találhat ott. Na persze hozzáteszem, nem olyan igazi Casinoban, amiben igazi rulett asztal van, olyan emberekkel, akik ezzel foglalkoznak, hanem olyan egyszerű, gépi rulett asztallal ellátott helységbe mentem, ahol csinos kosztümös lányok és öltönyös úriemberek végezték munkájukat. Bekulcsolták a pénzt, ritkább esetben ki, és akkor örült a játékos és örült mindenki. A lányok hostess munkát is végeztek. Kellemes környezetben italok felszolgálásával és csábos mosollyal tették kellemesebbé a játékosok világát. Villogó fények, az este hangulata, a gépek zümmögése ilyenkor megtölti a termet.
Tehát én is a része lettem ennek a világnak. Mint régi játékost, már szinte ismerősként fogadtak. Bár egy éve nem voltam itt és mégis hogy örültek nekem! Érdekes. A szemem végigfürkészte a termet, s figyelemmel kísértem, ahogy mindenki végezte a munkáját. Egyesek szórakozásból, mások haszonszerzésből. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy az életüket, könnyen nyert pénzből könnyebbé tehetik. Viszont ez a játék lényege. Izgalom, ami a nyerésből, vagy a játékból adódik és a veszteség, ami arra sarkal, hogy újra játszunk. Ördögi kör, melyben az ördög diktál és lelkünk egy darabja, örökké ott marad.
Rájöttem arra, hogy szerencsés embernek születtem. A játékban szerencsésnek.
Fortuna szeret, de néha úgy érzem ketten cinkostársak az ördöggel. Bár nekem személy szerint egyikkel sincs semmi bajom, csak hát Isten is közbeszól néha, és mindig jókor. Ezért szeretem őt. Kettejük kísértése azonban néha erősebb az Úr szavánál.
Egyszóval leültem a rulett asztalhoz. Kezdetben sohasem játszok. Csak figyelek. Ahogy néztem a játékosokat, páran nyertek, de többségükben vesztettek. Örültek és bosszankodtak. Ilyen ez. Különféle típusú emberek játszanak az asztalnál, ahol nincsenek szabályok és mindenki úgy játszik, ahogy tud. A játék ugyanaz a módszer más. Eközben sorra mennek el az asztaltól, általában üres zsebbel.
Egy idősebb úr sokáig ott maradt az asztalomnál, amin ruletteztem. Jól játszott. Idővel, ő is elveszítette a pénzét, de nem ment haza a többi játékoshoz hasonlóan, hanem ott maradt mellettem szurkolni. Végig beszélt hozzám, de én meg sem hallottam, mit mond. Mintha ott se lett volna. Csak én voltam és a játék. Semmi sem számított. Figyelmemet a játék szüntelen varázsa kötötte le. Már órák óta játszottam, és az utolsó járatom is elment, és ilyenkor az idő is gyorsabban megy, oly gyorsan, mint egy emberélet. Tovaszáll.
Nem hagyhattam abba. Nyertem. Folyamatosan. Hihetetlen élmény volt. Néhány óra elteltével egy kisebb vagyon birtokosa lettem, csak hazamenni már nem tudtam. S mivel bőven volt időm, eközben elmerengtem az élet apróbb dolgain.
Voltaképpen a kis emberek kemény munkával szerzik meg betevőjüket a mai világban. Éjt-nappallá téve dolgoznak, hogy megélhetőségüket biztosítani tudják, és az élet apró örömeit is éppúgy átéljék, mintha az lenne életük utolsó néhány perce. Isten megadja nekik ezt az apró örömet, de soha nem fogják átérezni, milyen is a hatalom és a siker mámorító varázsa. Ezt az érzést, már nem Istentől kapják. Őszintén megvallva a nagy lelkek mindig láncon szenvednek és a lánc végét minden esetben az ördög tartja. A választás joga a miénk, ám a csábítás viszont erősen hat minden emberre.
Bár egy évig, semmiféle szerencsejátékot nem játszottam, ebből arra következtettem, hogy egy évi szerencsém itt és most sűrűsödött össze ebben a néhány órában. Néztem a lányokat, és arra jöttem rá, hogy a játék nem is igazán érdekel. Figyeltem őket, ahogy összedugják fejüket, egymás közt suttognak, és közben emelgetik lábaikat. Fájt a lábuk a sok állástól. Egész nap tűsarkú cipőben és folyamatosan menni, bizony nem lehet egy kellemes dolog. Sajnáltam őket.
Visszatérek a játékra. Már nagyon benne voltam, amikor történt valami. Az egyik lány talált egy szál cigarettát az asztalom mellett. Kecsesen odanyújtotta felém, és kedves hangon közölte velem, hogy szívjam el.
Elfelejtettem megemlíteni, hogy évek óta nem dohányzom. Ez a kísértés viszont nagyon erős volt. Az ajkamhoz emeltem a cigarettát és bevettem a számba.
Abban a pillanatban döbbentem rá, hogy mit is teszek valójában. Gyorsan kivettem a számból és a nőre pillantottam. Eltűnt az arca! Teljesen megváltozott. Nem láttam mást, mint két éjfekete szempárt és egy sötétszürke hamuszerű arcot, benne hatalmas ovális szájjal és tüskés apró fogakkal. Nagyon megrémített. Gyorsan elfordítottam a fejem. Ez mindössze néhány másodpercig tartott. A látomás után ismét rápillantottam és ugyanaz a kedves szeretetreméltó lány nézett vissza rám, apró és ártatlan őzikeszemekkel. Akkor megértettem. Az események kialakulása, megváltozása és megtörténte nem az én kezembe van, hanem az ördögében. Minden kísértés és csábítás arra volt jó, hogy visszatérjek arra az ösvényre melyen egykoron elindultam.
Aztán mosolyogni kezdtem, mikor megértettem az ördög „csínytevését” s felszabadultan nevettem, mikor a cigarettára gondoltam. Így lebukni! Nahát-nahát. A lelkemben örömet éreztem és békét.
No, és mi lett a nyereménnyel? Elmondom. Visszajátszottam. Hogy megbántam-e? Nem. Bár okosabb lett volna elajándékozni. Ha arra gondol az olvasó, hogy ő bizony tudott volna mást is tenni vele, ki kell, hogy ábrándítsam. A nyert pénz könnyen jött pénz, melynek értéke nincsen. Az ember, ha felhasznosítja, esetleg megforgatja, bánatot és szomorúságot okoz és nem utolsósorban függőséget, hogy az ördög kajánul mosolyogva dörzsölje össze tenyerét, mikor egy tiszta lélek rálép az ő bűnös útjára.
No és a cigaretta? Vajon mi lett a sorsa? Hmm. Otthagytam egyedül, egymagában a mindig pörgő és forgó rulett asztalon.
Később hasonló eset történt meg velem. Akaratom ellenére betértem a Casinoba és megismerkedtem egy tündérmesébe illő, varázslatosan elbűvölő lánnyal. A szépsége teljesen megigézett.
De vigyázzunk, legyünk résen! Hiszen ne felejtsük el, ha az emberben erős a hit, az ördög mindig a legerősebbet küldi el hozzánk!
Legyen az akár egy cigaretta, vagy bárki, vagy bármi más.

Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-05-02 19:28:41
Érdekes kedves dunyha és igaz is. Köszönöm megtisztelő figyelmed.
Üdv
Longinus
2009-04-30 00:06:46
Érdekes olvasmány volt, az egyszer biztos!
2009-04-13 03:19:46
Velem történt meg fefo!
Nem voltam "betépve", vagy ilyesmi, csak láttam a gonoszt!
Ez olyan érzés, mint amikor az ember "megtisztul" és utánna ismét "sáros" lesz, de amikor tiszta, olyan dolgokat lát és érez, amiket más állapotban(normális állapotban) képtelen lenne.
Örülök, hogy tetszett. Igyekeztem. :)))
Szia fefo
2009-04-12 18:09:26
Háááát nem tudom mennyire igaz minden szava a történetednek, Veled történt-e meg vagy esetleg mással. Hajlok arra, hogy valóban saját történeted, de akkor kozmetikázva van. Talán magad előtt is szeretted volna kimenteni magadat. Hagyjon békén a lelkiismereted, hiszen csak vicc volt az egész, ura vagy a helyzetnek. Sajnos, ez nem ennyire egyszerű. De drukkolok Neked. Mert az írói vénád remek. Mint ez az elbeszélés is. szeretettel fefo