Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Alex22
Alkotások száma: 12
Regisztrált: 2011-09-11
Belépett: 2011-09-27
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (2)
Képgaléria
-Fotók (9)
-Családi képek (1)
Feltöltve: 2011-09-11 14:52:45
Megtekintve: 591
VALAHOL TÖRTÉNT
Ígéretemhez híven maradva , nem említem meg a nevét annak a helységnek ahol ez az eset játszódott le, .....azaz dehogy is..játszódott...
No de nem lenne illő a dolgok elébe vágni, mivel annyival tartozom a városkának, ha egyáltalán annak lehet nevezni. De végtére miért is ne lehetne, hiszen minden ott van ahol lennie kell, ami feljogosítja arra a megnevezni óhajtót. Ott áll a városháza amely oda épült ahol a zöld cserjés városi park elválasztja a középületeket, észak felől a könyvtártól, nyugatról pedig a rendőrség és a bíróság épületétől. A keleti oldalon fut a virágágyásokkal szegélyezett betonút egészen a vasútállomásig ahová éppen most érkezett be a fővárosi motorvonat amely mindössze 4 kocsiból állott, de még így is túlzásnak tűnt a mindössze 4 érkező utas láttán akik közül hárman sietve igyekeztek a kijárat felé.
A negyedik érkező utas, egy 5O év körüli férfi volt, aki szürke öltönyt viselt és kezében egy közepes nagyságú utazó táska lógott. Kissé tétovázva forgatta fejét, szemmel láthatólag tájékozódni igyekvőnek látszott.
A szerelvény motorja hirtelen felbúgott, egyet köhintett a kürt és a rövid kocsisor kihúzott a nyílt pálya felé. Ekkor lépett oda egy vasúti egyenruhás egyén az érkező utashoz akit azonnal meg szólított.
- Ön ugyebár idegen itt! Kérem! Miben segíthetnék? Talán várja valaki az urat? Én
Polten állomásfőnök vagyok.
-Köszönöm Polten állomásfőnök. Nevem Hent, az állami ügyészségtől.
Megmondaná, hol találok egy valamire való szállodát? Az állomásfőnök hirtelen felkapta a fejét, úgyhogy az ellenzős sapka majdhogy földre pottyant.
- Az állami ügyészségről? Oh....akkor ön minden bizonnyal a nyomozás miatt vagyis a
gyilkosság miatt. Jött. Igaz? ....Kérem ne haragudjék a tolakodásom, vagyis a
kíváncsiságom miatt. De mi itt olyanok vagyunk mint egy nagy család, és különösen
a város hivatalnokai megosszuk az eseményeket egymással a köz érdekében. Ezért
bátorkodtam kérdezni.....
Hiszen biztosan tudja, hogy egy hete annak, hogy Kromm rendőrfőnökünk szélütést
kapott és még mindig a kórházban van., csak hunyorogni tud az egyik szemével azt is
csak akkor ha
a kis szőke Ukla elmegy a szobája előtt, de úgy beszél, mintha bugyborékolna, és
senki sem érti a szavát, még a felesége sem, pedig az egy fűrésztelepen dolgozott
évekig. A helyettese, Daron hadnagy és még vagy húszan, mind városi alkalmazottak
a kórház hátsó felében egy másik osztályon vannak fektetve mert valami
gombamérgezést kaptak ami ugyan nem halálos, csak éppen olyan hasmenéssel jár
hogy az.......
Az ember aki Hent néven mutatkozott be az állami ügyészségről, most idegesen a kijárat felé indult.
- Figyeljen ide Polten, ezt amit elmesélt , én már tudom, hiszen ezért jöttem, de magával
majd még eldiskurálok egy más alkalommal. Most mindenekelőtt egy szállodát
keresek ami
pedig a nyomozást illeti, addig nincs gyilkosság ameddig nincs bizonyíték . Érti?
Az állomásfőnök röstekledve vágott közbe.
- Bocsásson meg uram, kissé belemelegedtem... A legjobb szálloda itt van a harmadik
utcában balra, a 18 szobás „ Voduria „ . Látom csak egy táskája van uram, talán
várunk még több poggyászt?
- Nem tudom, hogy maga, hogy van vele? Én biztosan nem várok, mert ezt az ügyet
24 óra alatt lebonyolítom, úgyhogy nem lesz szükségem több holmira...... Várjon csak
egy kicsit !..... Honnan tudta, hogy idegen vagyok itt?
Az állomásfőnök szemei felvillantak, arcát földöntúli mosoly járta át.
- Kérem ügyész úr én ismerek mindenkit ebben a városban, és az arcmemóriám
olyan mint egy eleven fényképezőgép....!
- Biztosan olyan...ha mondja..
Bólintott Hent ügyész, és elhagyta az állomás környékét.
A Voduria Hotel, egy képzeletbeli madárról kapta a nevét amely minden szoba mennyezetéről láncon csüngve igyekezett dekorálni az egyébként egyhangú impressziót.
Hent a második emelet 9-es szobáját foglalta el amelynek mindkét ablaka a szemközti ház mosókonyhájára nézett, ahonnan az élet mindennapi tevékenysége a szennyesből a tisztulásig szinte filozófiai értelmet kapott nem beszélve az automata lemezjátszóról amely jelenleg is harsogta a „ hopszassza „ nemzeti tánc melódiáit.
Hent elővette a jegyzetkönyvét és az éjjeliszekrény telefonján számokat kezdett tárcsázni.
- Halló..... maga az Somut?.... Nem ....nem otthonról hívom. Sűrgösen el kellett utaznom.
Igen....igen....hirtelen! Egy szívesség,, egy régi kollégának tartozom ezzel. Hogy ki az?
Miért érdekli Somut? ...Jó jó ..nem haragszom ! ..az illető Troms főbíró....igen. Hogy
miért?
Azért mert egy holttestet találtak, a városi könyvtárban a kiszolgáló pult alatt egy
szőnyegbe csavarva,.. Igen én is tudom, hogy nagyon furcsa Somut. Ja.. arra kérném,
hogy öntözze meg a kávécserjét a balkonon de csak naplemente után. Ma van szombat . hétfőre visszavágyok a városba, és a hétvégi horgászversenyen okvetlnül ott leszek,
ezt mondja meg a többieknek . Rendben van Somut ? Na ..jó estét magának is.

Délután 3 óra volt, Hent letussolt, majd hosszasan eltűnődött az utolsó 24 óra gyors eseményein amely ideszólította az istenhátamögé, megoldani ezt a valószínűnek tűnő gyilkosságot ami ebbe a kisvárosban teljesen szokatlan jelenség. Az egyetlen valamirevaló detektív, a város rendőrfőnöke, pedig ....ah de minek is foglalkozik vele most. A lényeg az elkövető elfogása ami csak órák kérdése lehet. Most az első lépés
körülnézni a rendőrségen, és elolvasni az eddig elkészült feljegyzéseket., amit a szerencsétlen szélütött Kromm helyettese, valami Daron hadnagy kinyomozott mielőtt a hasmenős gombát ..... na de hagyjuk ezt az egészet.
Miután gondosan megkötötte nyakkendője csokrát és haján kiegyenesítette a koponyáját pontosan kettéosztó választékot., elindult a lépcsőház felé. Ha tehette inkább elkerülte a lifteket amióta egy teljes hétvégét az igazságügyi palota 17 és 18 –ik emeletei között töltött rövidzárlat miatt. Utána sokáig lakása erkélyén aludt, és hálószobája ajtajáról leszereltette a kilincset.
A rendőrségi épület könnyen elérhető volt, átlósan keresztül a parkon.
A bejárat mögött közvetlenül, magas pult mögött, egy rendőr olvasott valamilyen képes hetilapot, és éppen csak odapillantott a belépő férfire.
- Igeeen ....! Tessék.. Mi a baj ?
Hent visszafordult, hogy van-e valaki más is a hátamögött, aztán tanító módban megszólalt.
- Hát baj az mindig van! Na de azért vagyunk mi itt emberek, hogy orvosoljuk a bajt. Nem igaz?
A rendőr letette a folyóiratot. Így már láthatóvá lettek az őrmesteri rangsávok a karján.
Kaján mosollyal méregetni kezdte a férfit. Szájából unottan formálódtak a szavak.
- Aztán végül is, kicsoda maga? És mit akar itt?
Hent szó nélkül a belső zsebébe nyúlt és kivette levéltárcáját amit a rendőr elé tolt a belső oldalát mutatva.
- Látott már maga ilyet őrmester?
A rendőr néhány másodpercig megkövülten bámulta az állami ügyész igazolványát, aztán mintha hasadékot keresne a padozatban leeresztette szemeit, de csak egy rövidke másodpercre. Aztán felocsúdott !
- Szolgálatára...! Graván őrmester vagyok.. ügyész úr. Jelezve lett a jövetele, de nem tudtam, hogy a délutánival érkezik.
Hent tekintete a falon lógó egyenruhás csoportképet mustrálta, majd nagyot sóhajtva válaszolt.
- Kénytelen voltam a délutánival érkezni, miután csak egy vonat van ide naponta. Ez a kézenfekvő tény, még
nem tűnt fel magának Graván őrmester?
Az őrmester közben le csúsztatta magát a magas bárszékről amin eddig trónolt a magas pult mögött.
- Bocsánat ügyész úr 3 és fél év óta valóban csak egy vonat jár ide...hogy múlik az idő! .
Na de miben lehetek segítségére?
Tessék talán befáradni a belső irodába.-
Elindultak a folyosón az akták polcai között, a szélütött rendőrparancsnok irodája felé.
Aztán odaérve Hent helyet foglalt a terjedelmes íróasztal mögött. Elővette jegyzetfüzetét
és belelapozott.
- Néhány kérdésem lesz magához őrmester, úgyhogy küldjön valaki a külső irodába aki
helyettesítheti. Aztán kérem ennek az ügynek a dossziéját.....! Igen....igen...most mit bámul úgy
mintha valami lehetetlent kértem volna? -
A ventilátor vígan pörgött a mennyezeten, de úgy látszott Graván őrmesternek mégis izzadság cseppek gyöngyöztek a homlokán-
- Kedves ügyész úr, a főnököt szélütés érte. A helyettese és a többiek kórházban vannak mert gombát ettek és...-
Hent ügyész idegesen az asztalra csapott.
- Ne folytassa nekem ezt. Torkig vagyok a hasmenésükkel. De azért remélhetően, valaki működésbe
tartja ezt az istenverte rendőrséget. Nem? Hol van a holttest? Vagy azt sem tudja?
Hol van a tanú aki megtalálta az áldozatot? hol van az orvosi lelet,? a halottkém
jelentés? a fényképész, a hulla felvételei? Mi megy itt maguknál ? Mit tud mondani
minderről őrmester? -
Graván láthatóan szenvedett. Eszébe jutott, hogy amikor 15 éves volt , apja képkeretező tanoncnak akarta adni, most megbánta, hogy nem hallgatott az öregre. Szeretett volna valami talpraesett választ adni ennek a városi főembernek, de semmi valamirevaló gondolat nem ugrott elő, Végül mégiscsak illett valamit szólni.
- Mit mondhatnék drága ügyész úr?... Ez egy nagyon körülményes szituáció.Természetesen a holttest a hullaházban van jégen. Biztosan mondhatom, hogy ez az egyetlen konkrétum amihez semmi kétség nem fér.-
Hent egykedvűnek látszott, de nála ez egy megtévesztő állapot volt, mert közben szemeivel, valami fegyver után kutatott amivel kárt lehet tenni valakiben. Mégis tűrtőztetve magát csak annyit mondott.
-És...?
-És , ügyész úr, még hozzá kell tennem, hogy az orvos még nem látta a holttestet, sem a fényképész, mert ők is ettek a gombából.. -
Hent felugrott az íróasztal mögött.
-Nehogy folytassa... mert nem állok magamért jót. Úgy érzem az őrültek házába kerültem.
Hozassa ide azt a tanút aki a holttestet felfedezte...! –
-Felfedezte ? ...Úgy érti ügyész úr, hogy megtalálta? Az a takarító asszony volt a Milt Tahun felesége.
De sajnos őt nem tudom ma behozni. –
- Értem! ... ő is gombát evett...és hasmenése van, nem de? -
Hent talált egy fémvonalzót az íróasztal fiókjában és most azzal ütögette az üveglapot remélve, hogy végig hasad.
- Nem ügyész úr Tahun asszony, aki mellesleg tenyérjós is elutazott egy sürgős esethez és hétfőn érkezik a délutánival.-
- Maga nem tud leszokni erről őrmester? Nincs délelőtti meg délutáni, csak napi vonat van Érti?
Ezt az ügyet pedig felgöngyölítjük hétfőn. Ezt is érti őrmester? Vagy egyiket sem. ? -
A telefon nagyot csörrent a külső irodában, Az őrmester kilépett, hogy válaszoljon .Pár perc múlva felvidulva tért vissza.
- Doktor Blor üzeni a kórházból, hogy üdvözletét küldi az ügyész úrnak. Polten állomásfőnöktől hallotta,hogy már megérkezett, aminek borzasztóan örül. Azt is mondta, hogy a jövő hét elejére, sokan már rendbe lesznek mivel a ez nem volt egy valódi gomba mérgezés, hanem egy fertőzés aminek az volt az oka, hogy a földeket trágyalével locsolják, a gombát meg nem mosták meg alaposan. -
Hent szomorú arcot vágott a hallotakhoz, és önkéntelenül a gyomrát kezdte simogatni.
Az őrmester ebből semmit nem látott, és folytatta tovább.
-Doktor Blor azt is mondta, hogy amint alkalma lesz, megnézi a holttestet.....! -
Hent állami ügyész legszívesebben most azonnal valami közlekedési alkalmatosság után nézett volna, ami elvihetné őt valahová nagyon messze innen, még ha a főbíró barátsága, egy életre veszélybe is kerül.. Aztán egy- két mély lélegzetvétel után felülkerekedett benne a hivatás felé érzett, akadályt nemismerő elkötelezettség. Eltolta magát a gördülő széken az íróasztaltól.
- Figyeljen ide Graván. Melegen ajánlom, hogy nyissa ki alaposan szemét, fülét, mostantól
ha megakarja tartani azokat a sávokat az egyenruháján. Érti? Mindenre legyen résen ezzel az üggyel kapcsolatban. ......Remélem értjük egymást ...! Én most elmegyek, a Voduriában szálltam meg. Hagyjon üzenetet a portán, ha bármit hall. -
- Ígérem, hogy úgy lesz ügyész úr...! és érezze magát jól a városunkban...! -
Hent szemezgetett egy szarvasbogarat ábrázoló krómozott levélnehezékkel az íróasztalon, amivel valakit agyon is lehet ütni, de aztán letett a pillanat kísértéséről.
Kinézett az ablakon, ahol már alkonyodott, és szárnyas bogarak kergetőztek az utcai lámpák burái körül.
A szállodában érve a hotel portás nagy hajbókolva köszöntve szélesre tárta az ajtót.
- Jó estét ügyész úr.-
Már az egész város tudja, hogy itt vagyok. Micsoda pletykás társaság, gondolta magában amikor vacsora után végre, meglehetősen kimerülten ágyba került.
Otthonában Hent ilyenkor sakktáblájához szokott ülni, hogy egy játszmába kezdjen önmaga ellen. Ilyenkor két egymástól külön vállt egyén találkozott a tábla két oldalán, egy szokatlanul erélyes párharcban, ahol minden lépés után Hent helyet cserélt másik énjével, és még szitkok is elhangzottak a játék hevében.
Ez persze a legbensőbb titka maradt Hent nemrégen megözvegyült életének, Bár kétségtelenül átértékelte önismeretét, két énjének kifejlesztését pedig nagyszerűen gyümölcsöztetni tudta az Igazságügyi Palota tárgyaló termeiben.
A mai nap azonban túlságosan kifárasztotta, és hamarosan mély álomba szenderült.
Másnap délelőtt tíz órakor zeneszóra ébredt amit a város tűzoltó zenekara szolgáltatott a parkban létesített színpadról a polgárság szórakoztatására akik pedig a vasárnapi ájtatoskodás után családostól elfeküdtek a park gyepén az árnyékos platánfák alatt, a férfiak nyakkendőt, nadrágszíjat , a nők pedig egyéb alsóneműn lazítva.
Az ügyész hamar elkészült a mosdással, borotválkozással. Azután komótosan elindult a hotel étkezde felé, ami szintén az emeleten volt. Közben dúdolni kezdte a ’’ Tuhláni Éjszakák ’’ dallamát amibe a tűzoltó zenekar kezdett.
Rendelt három lágytojást pohárba, és egy csésze kakaót. Már tegnap óta valami zavarta a közérzetét, de elhessegette magától, és csak beképzelt gondolatnak vélte. Nem volt képes megnevezni ezt az érzést, mert azelőtt még sohasem tapasztalt ehhez hasonlót, azonkívül kétséges volt, hogy fizikai eredetű-e vagy csak a képzelet játéka az egész.
Hent emlékezete óta, beleértve gyerekkorát is, az elővigyázatosan kiszabott rendszer embere volt, amely szinte kiszemeltté tette őt az ügyészi pozíciójára, ami 15 éve élete központja volt. Amint ezen a jelenlegi eseten törte a fejét, kissé megszédült, és gyorsan felhörpintette az asztalon álló pohár vizet. „ Mi ez? „ Kérdezte önmagát , és eszébe jutott, hogy már az állomásfőnökkel való diskurzus alatt is kis szédülés kapta el amikor az az ember elárasztotta az ostobaságaival. „ Na majd meglátjuk, mit talál a doki az esedékes éves vizitnél, ahova már kénytelen elmenni.”
A reggelit jóízűen elfogyasztotta utána elsétált a városi könyvtárba, ahol délután 3 óráig bújta a városról szóló információk halmazát 15O évre visszamenőleg. Utána kiment az utcára és elhatározta, hogy vasárnap, ide vagy oda, elkezdi felgöngyölni az ügyet amely még friss ugyan, de mégis kezd az idegeire menni. Megtapogatta zsebében a noteszét, és elindult megkeresni a hullaházat. Szerencséjére, a város tervezők liliputiak lehettek mert mindent ’’ tömören ’’ terveztek, és a középületek, beleértve a keresett intézményt is pár perces séta után elébe került, Sötétszürke komolykodó épület volt, sötétzöld ajtóval, rajta sokatmondó fehér cédula, amely arról világosította fel az érdeklőtőt, hogy ’’ Vasárnap zárva ’’.
Hent nem hitt a szemeinek. ’’ Nincs ügyelet sem ’’ mormogta halkan önmagának. ’’ Ez egy csodálatos hely. Itt hétvégén nincs haláleset, vagy pedig én vagyok meghibbant’’
Elhatározta, hogy sürgősen, persze csak holnap felkeresi a polgármestert egy kis diskurzusra, hogy jobban megismerje ennek a településnek a logikáját, ha egyáltalán ilyesmiről szó lehet. Amit eddig tapasztalt az enyhén szólva......! Oh....hirtelen megint megszédült , de sikerült megfogózkodnia egy villanyoszlopban. Hamar vissza indult szállodába. Ott azonnal elhatározta, hogy holnap azonnal munkához fog, végrehajtani azt amit elvállalt ebben a furcsa városban., aztán amilyen gyorsan csak lehet akár bérautóval is de rögtön elhagyja ezt a helyet.
Este hideg gyümölcs levest hozatott fel a szobájába. Nem érzett energiát semmihez az alváson kívül. Lelkileg testileg készen akart lenni a másnapra és ennek a bűnügynek a felszámolására.
Ragyogó jó kedvel ébredt, és azonnal nekivágott a napi teendők előkészítéséhez. Elővette a noteszt és a még mindig üres lapokat böngészte. Pár perc múlva útban volt a rendőrségi épület felé.
Kissé meglepte, hogy az utcán a járókelők előzékenyen kikerülték a járdán, zavartalan utat engedve neki. Hmm..gondolta tipikus kisváros, ahol vagy tudja mindenki, hogy ki-kicsoda, vagy csak sejtik, ha valaki idegen.
Ez az érzés, valahogy nem volt az ínyére, de nem tudott mit tenni ellene. Ahogy belépett a rendőrség épületébe, Graván őrmester mellette termett. Hent intett neki, hogy kövesse.
Kromm irodája kitakarítva várta az ügyészt, aki rögtön helyet foglalt az íróasztal mögött és megszólalt.
- Üljön le őrmester,és jól figyeljen arra amit mondok. Szükségem van egy személyre aki gépelni, és jegyezni fog, egy kis gyorsírás sem árt.. Ezenkívül még valaki akit küldeni lehet, ha szükség lesz rá, hogy valakit elő kell állítani. Érti Graván ? A mai nap meg lesz a tettes, aki ezt a csendes várost így felbolygatta. Azt szeretném tudni, hogy mi a mai létszám itt? -
- Ügyész úr, A létszám 14 az őrszobán ,és kettő a fogdán.... Bocsánat.... azt mondja, ügyész úr, hogy ma meglesz a tettes? .Talán van is már gyanúsított? –
Kérdezte reménykedve Graván.
- Nem még nincs, de hiszen még csak reggel van, délutánra már lesz. Küldjön ki valakit a vasúthoz, és ha Tahun asszony megérkezik azonnal kísérjék ide. Írja fel amit mondok Graván, nem szeretném, ha valamit kifelejtene. Valaki hívja fel a polgármestert, mert beszélnem kell vele. Várjon !....hagyja ezt, vele személyesen kell beszélnem később. Az állomásfőnökkel is kell beszélem mégpedig sürgősen, aztán hívassa ide Blor doktort. Mondja ki szokott itt ujjlenyomatot venni?
Graván még leírta az utolsó mondatot aztán félszegen válaszolt.
-Van egy specialistánk de ugye...ő... is evett a....
Hent az asztalra csapott.
-Sssss...egy szót se többet. ...nem akarom hallani-
-Igenis-
- Akkor kerítsen valakit aki ért hozzá!.... nem érdekel, hogy honnan.
-Igenis ....megpróbálok, keríteni valahonnan.-
- Akkor most elmehet Graván, és igyekezzen.-
Az őrmester összekapta magát és kilépett az ajtón, amely néhány perc múlva ismét kitárult egy halk kopogtatás után. Egy termetes rendőrnő lépett be, és tisztelegve jelentkezett két sávval a karján.
-Netta Szkről tizedes, szolgálatára uram.-
Hent meglepve kapta fel a fejét a látvány hatására, és enyhén elmosolyodott.
- Nos ez gyors volt Szkről tizedes. Hozzon egy írógépet, és keressen valami helyet ahol leülhet vele, akár itt az íróasztal végébe is. –
Egy óra leteltével az iroda olyan lett mint egy valóságos katonai főhadiszállás. Közben megérkezett a fényképész aki rögtön a hullaházba akart indulni, de Hent leintette.
-Most már megvárja a doktort és az ujjlenyomat szakértőt akit Gravánnak kell felhajtani, ha nem akar közrendőrként szolgálni valami városi útkereszteződésnél. Maga addig menjen át az iktatóba, és nézze át a jelentéseket, hogy volt-e az utóbbi időbe valamiféle szőnyeglopás a környéken. A fiatal rendőr bólintott és szó nélkül kiment. 1 óra 1O perckor, az ajtókeretben megjelent Polten állomásfőnök hófehér díszuniformisban , elegáns, kissé meghajló felső testtartással,
- Üdvözlöm ügyész úr állok rendelkezésére.-
Hent biccentett.
-Ne álljon rendelkezésemre, hanem üljön , úgy kényelmesebb nemde?-
Mindketten felkacagtak, bár csak udvariasságból. Hent azonnal a tárgyra tért. - Figyeljen ide Polten. Szükségem van a maga kiváló emlékező tehetségére.!! Adva van egy megölt személy, aki 4 napja halott, és senki sem hiányolta mivel nincs bejelentve eltűnt személykereső nyilvántartójában. Ennek persze több oka lehet. Az egyik, ok hogy nincsen senkije aki keresné. Ez azt jelentheti, hogy az illető egyedülálló. Viszont ha az illető idevalósi, akkor kellet volna, hogy a lakásán, vagy a munkahelyén hiányolják. Tegyük fel azonban , hogy saját háza van, és olyan anyagi körülményei vannak, hogy nem kell dolgoznia, tehát megint nincsen akik reklamálna utána. Viszont ebben az esetben , ha ilyen jómódú akkor személyzete van aki feltétlenül hiányolná. Igaz?
Polten izgatottan fészkelődött a székén ezalatt és beleegyezően bólintott az ügyész minden mondatának végén.
-Teljesen igaz ügyész úr ..!
-Na látja milyen csalóka a bűnügyi nyomozás? Mivel a teória egyszerűen rossz....! Nem igaz...! A holttest tulajdonosa nem ennek a városnak a lakója. Pont!! Az illető tehát egy idegen... És most itt következik a maga kiváló emlékező tehetsége Polten !
Az utóbbi időben érkezett-e ide a városba egy idegen személy ? Nő vagy férfi? -
Az ügyész jóformán még be sem fejezte a mondatot amikor az állomásfőnök már felugrott a székről.
- Ügyész úr a leghatározottabban kijelenthetem, hogy sem vonaton sem egyéb formában ide idegen nem érkezett.
Hent egy ceruzát pörgetett az ujjai között amit egy roppanással most két darabbá tört.
-Köszönöm Polten ! Ezek szerint mégis csak egy helybeli az akit senki sem keres,...! Mintha ilyen személy nem is létezne.....ez is egy lehetőség.. Mindenesetre felettébb gyanús. –
Az állomásfőnök az órájára nézett ás sietve elköszönt. Ezután a hallottakat Hent lediktálta Szkről tizedesnek, aki lelkiismeretesen irkálta a körülötte lejátszódó eseményeket ahogyan azt az ügyész utasította. Kettő óra előtt pár perccel kopogtattak az ajtón és egy zöld köpenyes alacsony férfi lépett az irodába a nyakára tekert sztetoszkóppal. Hent önkénytelenül intett a jövevény felé. Széles mosolyra húzott szájjal.
- Ne mondjon semmit... ! Hadd találjam ki !...doktor Blorhoz van szerencsém. Foglaljon helyet, örülök, hogy már itt van , a fényképész is megérkezett már. Elhatároztam, hogy ma délután bepótoljuk az utóbbi 3 nap mulasztásait. Doktor, először is a halál okára vagyok kíváncsi. Holnap egy alapos boncolást hajthat végre.-
Az orvos kérdően nézett az ügyészre és nemlegesen ingatta a fejét. Aztán megállapodtak szemei az ügyész fején húzódó választékon.
-Én gégész vagyok kérem és nem patológus. Én orvostanhallgató korom óta nem boncoltam.- Hent ügyészt most már végleg elfutotta a méreg.
-Akkor most itt a jó alkalom doktor Blor, hogy újra hozzákezdjen. Különben ki a patológus itt ? Ki szokott boncolni ? és miért mondta, korábban, hogy megnézi a holttestet. ? -
Doktor Blor túltette magát az első riadalmon, és nyugodtabban válaszolt.
-Azt én nem tudom, hogy a kórház patológusán kívül , ki boncol még ebben a városban miután ez a szakma nem igen ismerteti magát sem a mozgóképszínházak, sem a sajtó hirdetési rovataiban. –
-Nagyon tanulságos megállapítás Doktor-
- További kérdésére Ügyész úr az a válaszom, hogy miután orvos vagyok, jogom van megállapítani a halál beálltát, és arról igazolványt adni.-
- Doktor Blor....! nem gondolja, hogy 4 nap után egy ilyen igazolványnak mintha már kétes értéke lenne minden szempontból beleértve a nyomozást is.?? –
Hent most jutott el arra a pontra amikor fel kellett állnia az íróasztal mögül és kimenni a levegőre egy rövid sétára. Úgy, hogy senkivel közben nem akar szót váltani, de még csak látni sem. A maga részéről némán intett az orvosnak, hogy az maradjon a helyén, miután öklével a szíve táját meg a homlokát csapdosta néhányszor egymásután. Félórába telt amíg visszajött , és meglepetésére ott találta az orvoson, a fényképészen kívül Gravánt aki egy siheder korú férfit tuszkolt maga előtt az irodában.
-Ügyész úr találtam egy ujjlenyomat szakértőt.! Mutatkozzon be az ügyész úrnak fiatalember:
A 18 évesnek is nehezen hihető hímnemű személy, félszegen alaposan meghatódva lépett közelebb, és meghajtotta magát.
-Kérem én Skof Hudrán vagyok .-
-Örvendek.!-
Szólt, Hent és kezet nyújtott , majd folytatta:
- És hol hasznosítja ezt a nemes hivatást kedves barátom?-
Skof Hudrán bátortalanul nézett az ügyész szemébe, aztán könyörgő ábrázattal kereste Gravánt, aki mögötte állt, hogy el ne szaladhasson.
- Még nem hasznosítom ügyész úr mert csak 8 hónapja hogy tanulom a Daktiloszkópiát.-
-Vagy úgy ! ’’ csak ’’ tanulja? Jól van..! 8 hónapja ...mi? És melyik tanintézet hallgatója, ha megkérdezhetem? –
- Kérem én levelező tagozatban képzem magam, és ott veszem most a Daktiloszkópiát. –

A fiú kínosan nézett körül, Kromm a szélütött rendőrfőnök irodája halotti csöndbe várta, hogy valami borzalmas történjen ami levezetné a felgyülemlett feszültséget az elhangzott utolsó mondat után. Egy villanykörte szétpukkanása is megtette volna de semmi ilyesmi nem történt. Meglepetésre Hent nyugodtan csak annyit mondott.
-Akkor most itt nagyszerű alkalma lesz, hogy az őrmester, a doktor, és a fényképész társaságában a hullaházban az ott fekvő páciensről ujjlenyomatot vegyen. Doktor Blor be fog számolni az áldozat sebeiről, amennyiben vannak, valamint a halál okáról ha az megsaccolható szike nélkül. A fényképész tudja a dolgát....igaz is ! Várjunk csak magát megbíztam valamivel, ha jól emlékszem?
A fényképész szabadkozni kezdett .
- Már akartam jelenteni, de ügyész úr el volt foglalva. Senki sem jelentett elveszett vagy ellopott szőnyeget. Csak egy pár tornacipőt.
Az ügyész legyintett és folytatta.
-Nos Hudrán most megmutathatja, hogy mit tanult 8 hónap alatt. Na induljanak ! . –Graván maga jegyezzen fel mindent, és legyen nyitva a szemük.
A társaság kivonult köztük Skof Hudrán szürke arccal akit az őrmesternek kellett tuszkolni kefelé az ajtón. Amikor egyedül maradt az irodában becsukta a szemeit és hátradőlt a karosszékben. Percekig így maradt, ami kissé megnyugtatta nagyot sóhajtott, olyan hihetetlen messzinek tűnt a főváros, és a kávécserjés balkon.
Az ajtó felől zaj hallatszott. Kinyitotta szemét Szkről tizedes lépett be egy alacsony középkorú nő társaságában. Hent azonnal tudta, hogy Tahun asszony az illető, akit felállva üdvözölt.
-Foglaljon helyet asszonyom, Hent ügyész vagyok. Szkről kisasszony vegyen papírt, ceruzát és egyezzen le minden kérem. –
- Igenis uram –
Válaszolt a termetes rendőrnő, közben Tahun asszony kényelmesen elhelyezkedett, Hent azonnal hozzá intézte szavait.
- Asszonyom mondja be az adatait a tizedesnek aztán mesélje el hogyan történt pontosan az egész eset -
Az adatok felvétele után, az asszony élénken elkezdte.
- Kérem ügyész úr, A múlt szerdán történt, amikor a könyvtár csak délig van nyitva , és én olyankor takarítok ott. A könyvtáros hagyott egy cédulát, azzal, hogy takarítsam ki mind a két könyvátvevő pultot és környékét, mert eddig csak az egyiket kellett..-
Hent felkapta a fejét és jelentőségteljesen bólintott.
-Ahhhha!.. csak folytassa asszonyom. Különösen mondja csak el, hogy miért nem kellett takarítani mindkettőt azelőtt? –
- Azért ügyész úr mert csak egy volt használatban. Gondolom, hogy az iskolaszünet kezdődik, ilyenkor nagyobb lesz a forgalom minden évben így csináljuk.-
Hent arca elkeskenyedett.
- Értem! ...és azután?
- Azután, amikor odaértem a második pulthoz ami egy magas rakodó polc előtt van, és amint alánézek ott látom a halottat amint a földön fekszik abba a szőnyegbe.burkolva.-
Hent felugrott az íróasztal mögül...
- Itt álljunk meg egy pillanatra.! Maga látta, hogy az illető ott fekszik halva? Legyen szíves írja körül a...a.. nevezzük mostantól áldozatnak. Jó...? Tehát az áldozatot.-
- Kérem ügyész út az áldozat biztosan halott volt mert ha nem lett volna, úgy-e akkor meghallja, hogy én ott porszívózok és akkor felkelt volna a földről. Igaz. Hogy alaposan be volt tekerve a szőnyegbe, de ez a porszívó egy öreg darab és olyan hangos....
- Ezt talán hagyjuk most asszonyom, Inkább azt mondja, hogy hány évesnek hiszi az illetőt,? csak hozzávetőlegesen-
- Én azt meg nem mondhatom kedves ügyész úr, mert mint mondtam úgy be volt bugyolálva abba a szőnyegbe, hogy még az orra hegye se látszott ki. Amikor leszóltam ide az őrszobára, hogy küldjenek fel érte, és vigyék el mert nekem ott is ki kell takarítani, akkor megkérdezték, hogy férfi-e vagy nő az elhaláloz......a az áldozat, Graván őrmester volt ügyeleten ....tetszik ismerni őt? –
Hent bólintott, és intett, hogy folytassa.
- Szóval mondom neki, hogy férfi az illető. Kérdezte, épp úgy mint maga ügyész úr, hogy hány éves lehet. Mondtam neki, hogy ezt nem tudom mert be van szőnyegbe göngyölve. Azt kérdezte milyen szőnyegbe? Hát tetszik tudni én nem vagyok szőnyegszakértő de azt láttam, hogy nem egy olcsó szőnyeg. Tessék képzelni ilyesmire használni egy drága szőnyeget. Hent idegesen hadonászott, hogy megállítsa a szózuhatagot.
- Megkérném asszonyom, hogy arról beszéljen ami idetartozik. Szóval?? -
-Kérem !... Azután Graván őrmester megkérdezte, hogy honnan tudom hogy férfi holttest ha be van tekerve a szőnyegbe? Mondtam, hogy onnan mivel ott van a szőnyeg végébe egy pár férfi tornacipő.-
Az ügyész amikor ezt meghallotta Álljt! Parancsolt.
- Tornacipő?....és miből gondolta, hogy a tornacipő az áldozat tulajdona.?- És egyáltalán miből gondolta, hogy a szőnyeg göngyölegben van valaki? Ez nagyon fontos asszonyom !!-
- Azt biztos, hogy a tornacipő az áldozaté volt mivel senki sem jön be a könyvtárba cipőben, hogy aztán cipő nélkül távozzon, tehát ha az a tornacipó ott van akkor csak azé lehet aki szintén ott van, mármint az áldozat szőnyegbe. Ez evidens ugye? Tudja ügyész úr , bevallom derekasan én rengeteg bűnügyi regényt olvasok és ezért nem keveset konyítok a nyomozáshoz, mint bizonyára észre is vette.
Az ügyész azt sem vette észre, hogy lassan ütemesen himbálózni kezdett a széken és rágni kezdte a szája szélét. Nem szólalt meg hagyta hogy az asszony folytassa tovább a beszámolót, A tizedes pedig lázasan jegyzett.
- Graván őrmester, utasított, hogy ne nyúljak semmihez ami megzavarná a későbbi nyomozást. Aztán azt is mondta, hogy a mentőket küldi az elszállítás miatt, hogy ne legyen feltűnő. Úgy is történt, nemsokára megérkezett Stoff Kujor a mentőautó sofőr a partnerével. Hozták a kerekes hordágyat. Mutattam nekik a szőnyeg tekercset, először hallani sem akartak róla, hogy azt elvigyék., de miután az ügyeletes rendőr beszélt velük, már vitték is. Hát ennyi amit mondani tudok ügyész úr. –
- Kedves Tahunné nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy miből gondolta hogy a szőnyegben valaki be van tekerve, hogyha egyszer nem látta? –
Az asszony meglepetésszerűen zsebkendőt vett elő és szemeit nyomkodta vele, láthatóan valódi könnyekkel küszködött.
- Bevallom ügyész úr, én tettem valamit amit nem kellet volna. Most már nagyon bánom. De mit lehet tenni? -
Az ügyész arcán valami bágyadt reménysugár röppent keresztül. Nyájasan bátorítani akarta az asszonyt.
- Hát sokat nem lehet tenni, de hát könnyíteni lehet a vallomással. Nos....? Mi az amit megbánt? –
Az asszony alig bírta elfojtani a könnyeit.
- Ügyész úr ! Én a lábammal kicsit megtapostam azt a szőnyeget, és akkor éreztem, hogy ott van valami belül. Aztán végiggondolva rájöttem, hogy nem lehet más mint egy holttest. –
Az irodaajtón kopogtak és utána Graván feje jelent meg gondterhelt arccal. Hent intett, neki, hogy lépjen be, és maradjon csendben. Utána következett a többi három. Ezek négyen megálltak egymás mellett mint egy olcsó tablókép.
Az őrmester egy darabig küzdött önmagával aztán nem bírta tovább, és kitört belőle...
- Ügyész úr eltűnt a holttest...! valaki kiszedhette a szőnyegből, és elvitte, pedig szombat óta be volt zárva az ajtó!. Micsoda váratlan fordulat.??!!
- Azt mondja, hogy váratlan fordulat? na nézzük csak őrmester., Először is hozzanak maguknak székeket és mindenki üljön le.-
Amíg a rendezkedés folyt Hent ügyészt valami földöntúli nyugalom fogta körül. Közben a szerencsétlen szélütött Kromm rendőrfőnök irodája megtelt székekkel és az őrszoba rendőreivel, az ügyész ábrázatára győzedelmes mosoly telepedett. Emelkedett hangon kezdte:
- Köszönöm szíves figyelmüket., ugyebár most már világos, hogy maguknak négyüknek, Graván őrmesterrel az élen feleslegesen kellett lemenni a hullaházba mivel nem találtak holttestet a szőnyegbe burkolva. Mindezt köszönhetően elsősorban Tahun asszonynak mert az egész az ő agyában született meg, de nem kevésbé még néhány hivatalosnak nevezhető személynek, önök között. Ez a város az utóbbi napokban, egy fantazmagóriát kreált és kergetett, belekeverve engem is . Sajnálatos tény a maguk főnökének állapota, mely ha nem következik be, sohasem jut ez az eset idáig amely vetekszik bármely színpadi komédiával. Egy másik jóravaló jogász ismerősöm érdekében Nem írok jegyzőkönyvet erről az esetről A fővárosban majd úgy tudják, hogy horgászni voltam egy kies helyen. Maradjon ez közös titkunk, nekem és ennek a városok,. Graván őrmester! Mikor indul a vonat a fővárosba?-
-Ügyész úr ! A mai már elment. Mint azt ön jól tudja csak egy vonat van –
- Jó..jó de az a városból jön.! –
- Ez a vasút egyvágányú körforgalmi járat lett 2 és fél éve, amikor a városatyák takarékosságból megszüntették a dupla sínpárat, az egyiket felszedették, és a vasanyagot azóta az épületek fémállványzatára használják fel.-
Hent ismét enyhe szédülést érzett, és a halántékán különös nyomást is. Most már tudta az okát, és azt is, hogy erről a helyről mihamarabb el kell mennie. Az őrmester szavai visszarepítették az irodába.
- A vonat innen két állomást érint, az egyik Krasztan, a második Volion, ahonnan már ismét két vágánypár megy tovább, és onnan óránként indul vonat a fővárosba.
- Nagyszerű !... Szerezzen valami járművet amivel odajutok !-
Az ajtón ismét kopogtak. Valaki bejött akit eddig még nem látott. Magas őszeshajú jóképű férfi lépett közelebb. Hangja magabiztosságról tanúskodott.
-Üdvözlöm. Ön biztosan a híres fővárosi ügyész, akiről mindenki áradozva beszél a városban. Nevem Mudivon én vagyok a polgármestere ennek a városnak. Polten állomásfőnök, az elébb telefonált, hogy megvan a tettes, helyesebben nem a tettes, hanem a bűnügy megfejtése.-
Hent állva maradt az íróasztal mögött és hitetlenkedve rázta a fejét.
-Polten ? Honnan tudhatta? Hiszen csak percekkel ezelőtt derült ki....az, hogy nincs holttest, és nincs bűnügy, csak egy város van amely percről percre jobban kezd hasonlítani egy bohózat színpadához.-
A polgármester nyugtatólag simítgatta az asztal üveglapját.
-Nézze kedves ügyész barátom, magam is hibás vagyok, mert az utóbbi napokban nem szenteltem elég figyelmet erre az ügyre, tudva azt, hogy szegény Kromm aki mint tudja kórházban van. Dehát pechesen összejött, hogy éppen most van a szarvas dürrögés, és ilyenkor bizony többet vagyok az erdőn mint a városházán. Aztán az sem segített a dolgon, hogy a lányom oda ajándékozta azt a szőnyeget a városi könyvtárnak, csakhogy azok meg még nem vették leltárba, ezért nem kerülhetett az irodába ami a rendeltetési helye lesz. Dehát hallom, hogy minden rendbe lett téve az ön segítségével, amiért is hálás köszönetet mondok minden polgár nevében.. Kérem bármire szükség lenne amíg városunkba tartózkodik szívesen rendelkezésére állok. –
Hent aki visszafogta magát a polgármesternek kijáró válasz adásával, kissé rekedten csak annyit mondott.:
- Egy járműre volna sürgős szükségem legalább Volionba a vasútállomásig, hálás lennék érte. -
Mudivon polgármester azonnal szívélyesen válaszolt :
Természetesen megoldható ! Amint azt biztosan észrevette kedves barátom, hogy a város területéről ki van tiltva minden gépjármű, a mentő és tűzoltő autón kívül.. A városatyák így határoztak. El kellett fogadni. A rendőrség is vagy kerékpáron vagy görkorcsolyán közlekedik. A lovaskocsik amelyek a szállításokat végzik csak is éjjel 11 –és hajnali 2 között közelíthetik meg a várost a lovakon rongyba csavart patákkal. ....Graván...! szóljon át a kórházba, hogy a mentőautó álljon az ügyész úr rendelkezésére.-
Hent felszabadultan fellélegzett.
-Köszönöm Mudivon úr a segítséget. Sietek azonnal a Voduria hotelbe a holmimért, és a számlám rendezéséért. Utána azonnal indulhatunk. –
Csakhogy ebben a valószínűtlen városban még a kézenfekvő sem ment minden zökkenő nélkül. Mint kiderült, az ’’ Ambulance ’’ mentő autó ideiglenesen üzemképtelen és keréktelen állapotban nyugszik négy fatuskón a kórház udvarán, amit csak úgy tudott a polgármester hirtelenjébe korrigálni, hogy a fővárosi jogászember elszállítását a vérvörös színben pompázó létrával felszerelt tűzoltó autóra bízta. A jármű pereken belül készen állt a városi park oldalán. Amikor Hent jogász meglátta a járművet, nem akart hinni a szemének Senki nem tudta az ott lévők közül, hogy a középkorú ügyvéd, kicsorduló könnyeit a megkönnyebbülés vagy a düh okozza. Amikor felsegítették a magas fülkébe a vezető mellé, szinte parancsszóra megszólalt a tűzoltózenekar tiszteletére. Ismét felhangzott a város kedvenc dallama a ’’ hopszassza". A tűzoltóautó egy rövid sziréna hang után elindult. Ott szaladtak mellette a város polgárai, a rendőrség tagjai, Blor doktor, Kujor a mentős, Hudrán az ujjlenyomatos , és a többiek. Férfiak kalap lengetve, nők kendőiket lobogtatva . Mielőtt az útra kanyarodtak, a fordulóban ott állt Polten az állomásfőnök feszesen tisztelegve talpig dísz fehérben. Aztán a tűzoltó kocsi ráfordult a főútra. Hent kirakta karját a kocsi ablakon és még egy utolsó búcsút intett, de már vissza nem fordult.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2011-09-15 08:16:45
Kedves Alex22! Kérlek, hogy következő munkáid csak helyesírás ellenőrző használata után töltsd fel! Köszönöm együttműködésed. :)
2011-09-13 21:45:18
Küldtem Neked belső üzenetet, kérlek nézd meg!