Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1826
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2020-04-03
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (561)
-Mese (249)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (32)
-Versek (773)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2012-01-30 20:59:16
Megtekintve: 568
Tűnődő kis mesék (5)
HÁROM KIRÁLYSÁG

A bölcs hosszú utazása közben olyan országba érkezett, amelyik éppen királyválasztás előtt állt. Forrt a vita: milyen legyen a királyság és a király? Tekintettel arra, hogy ott tartózkodása rövid ideje alatt a bölcset igen megszerették, kikérték az ő véleményét is.

- Jártomban-keltemben háromféle királyságot láttam - válaszolta a bölcs. Az elsőben Mindentráhagyó János volt a király, vajszívű, erélytelen uralkodó. Kedvelte a becsületes embereket, de a gonosztevők, harácsolók, szélhámosok, jogtiprók ellen sem tett valami sokat, utóbbiak szinte szabadon garázdálkodtak.

A másodikban Rábunkózok János fején volt a korona, aki egykettőre börtönbe csukatta vagy kivégeztette a bűnösöket, de gyakran az ártatlanok fejét, javait sem kímélte.

A harmadikban Ésszelszívvel János uralkodott. Ő nem engedte a köz javait elprédálni, a tolvajokat és más rossz embereket tömlöcbe csukatta, de azokat, akik becsületesen dolgoztak, tettek hazájukért, igencsak megbecsülte.

Háromféle királyság, háromféle János, háromféle király.

Én nem mondom meg nektek, hogy milyen királyságot teremtsetek, csak azt tanácsolom: a fontos döntéseknél előbb gondolkozzatok, és csak azután lobogtassátok a zászlókat, és lelkesedjetek, - nem pedig fordítva!

VITATKOZÓK

- Ami volt, elmúlt! - kiáltotta a vitázók egyike. A közmondás is azt tartja: ?Kiömlött tejbe kár belesírni!?

- Így van, belesírni kár! - bólintott a másik. Azt azonban jó észben tartani, hogy miért ömlött ki a tej, nehogy ismét, ugyanazon okból kiömöljön!

MÁSÁLLATOSDI

Misi, az udvari bohóc, az egyik kövér grófra mutatott és tréfásan megfenyegette az ujjával:
- Nem tetszik nekem, hékás, hogy gyakorta másállatosdit játszol!

A gróf undorral nézett az udvari bolondra, ám a király mosollyal kérdezte:
- Másállatosdit játszik? Mit értesz alatta, Misikém?!

- No, én csak azt, - szerénykedett Misi - hogy a csatáknál fára felfutó ravasz kis macska, de győzelem után lemászik, megjátssza nagy rokonát, és a zsákmányolt javakból oroszlánrészt követel magának!

Ebben túl sok volt az igazság, villámlott is a gróf szeme. A király is érezte, hogy ezúttal túl fűszeres a bohóctréfa, ezért valamit tennie kell enyhítésül:
- Túllőttél a célon, Misikém, száműzlek! Hová kívánod száműzetésed?!

Misi beleszimatolt a levegőbe, megérezte a finom pecsenyeillatot és menten rávágta:
- A konyhába!

- Rendben! - hagyta rá a király. Kihirdetem az ítéletet! Rágalmazó alattvalónkat, Misit, a mai napra száműzöm a konyhába, ahol csak azt rághat, amit a szakács könyörületből ad neki!

A körben álló urak nevettek, még a harácsoló gróf is elmosolyodott. Misi pedig nemsokára szomorúságot színlelő képpel eszegette a konyhában a sült báránycombot, később pedig a marcipánnal díszített nagy szelet tortát. A szakács ugyanis, ezt jól tudta a király, Misi kebelbeli jó barátja volt.

FECSEGŐ TANÁCSÜLÉS

A királyi tanácsról közismert volt, hogy ülésein vég nélkül fecsegtek-locsogtak a résztvevők, bármi is volt az összejövetel tárgya. Ugyanazt nemritkán tízszer is elmondták.

- Felségesen Feleséges Urunk, száz szónak is egy a vége! - kezdte nagy feneket kerítő beszédét a tanács potrohos elnöke.

Misi bohóc, aki, szavazati jog nélkül ugyan, de a király kegyéből itt is jelen lehetett, mint gyűlésvidámító, gyorsan az uralkodó fülébe súgta:
- El ne higgye neki, felség! Lehet, hogy másutt igen, de e tisztelt tanácsban fordítva-ferdítve vagyon: egy szónak is legalább száz!

INGYENCIRKUSZ

A királyi tanács titkos és ezt-azt jó okból titokban tartó tanácsosai nemegyszer csúnyán hajba kaptak. Ilyenkor becsmérlő szavakat vágtak egymás fejéhez. Utóbbi elősegítésére az egyik élelmes könyvkiadó Sértegető Nagyszótárt is megjelentetett számukra.

Egyik alkalommal éppen javában állt a bál. Misi bohóc a király felé fordult és a szócsetepatézókra mutatott:
- Látja, felség, ez azután a paradox! Amit ők tesznek, azt ingyen cirkusznak hívják, de ez az ingyen cirkusz mérhetetlenül sokba kerül az országnak!

SZOBORGYALÁZÁS

Egy gonosz, erőszakos ember hívei az idő meredek fordulata után újra szobrot emeltek. Az ellentábor egyik felháborodott tagja éjjel szidalmazó szavakkal pingálta tele a szobor talpazatát.

- Ugye, gyalázat így elcsúfítani a szobrot?! - fordult egy ember a közelben sétáló bölcselőhöz.

- Egyetértek, - bólintott a bölcselő - de attól tartok, hogy a gyalázat nem ezzel kezdődött, hanem az ezerszeresen nagyobbal: a szoboremeléssel. Persze, ez utóbbi is érthető: a legtöbb szobor nem csupán annak a szobra, emlékműve, akit ábrázol, akinek emelték, hanem azoké is, akik emelték!

FELESLEGES VITA

A városban élő nagybácsi meglátogatta vidéki rokonait és feltette unokaöccsének a közismert tréfás kérdést:
- Meg tudod-e mondani, hékás, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?!

E pillanatban jött be nagy bosszúsan Mári néni, a kisfiú édesanyja, és így szólt:
- Felesleges a vita! Az előbb még megvolt a tyúk is, a tojás is, de mikor másodszorra kimentem, addigra mindkettőt ellopták!

A nagybácsi együttérzéssel tette hozzá:
- Nos, akkor ez világos, de, sajnos, azt hiszem, annak kiderítése, hogy ki lopta el, korántsem lesz majd Kolumbus tojása!

A községi rendőr is nagy bölcsen úgy vélte: könnyebb volna felfedezni egy új Amerikát, mint megtalálni a tolvajt abban sokegérlyukas falucskában!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!