Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1570
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2019-09-20
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (198)
-Egyéb prózai alkotások (489)
-Mese (219)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (17)
-Versek (641)
-Társalgó (3)
Feltöltve: 2013-01-12 11:34:50
Megtekintve: 489
Egyén és populáció
Sok szó esik ezekben a 2013. év eleji hercehurcákban is a rasszizmusról, annak valamilyen szintű elutasításáról, vagy - olykor nyílt, de még inkább többé-kevésbé rejtett - pártolásáról. Az egyik nagy világprobléma ez, amit Magyarországon a történelmi múlt egyes rossz hagyományai is felerősítenek. A jó hagyományokról e tekintetben most alig-alig esik szó, - utóbbi is jelzésértékű a gondolkodó embernek.

Egy közismert politikus, újságíró - neve nem érdekes, véleményével egy társadalmi réteget képvisel, és nem is tisztelem meg azzal, hogy nevén nevezzem - a cigányokat állatoknak nevezte. Nem tartom helyesnek a populációkra vonatkozó igazságtalan vélemények üldözését jogi eszközökkel, - kivételek, persze, azok az esetek, amelyeknél eddig is lehetőség volt, és most is van, indokolt jogi elmarasztalásra (pl. uszítás), (mint az egyént illetően a rágalmazásnál). A helytelen vélemények, attitűdök megváltoztatásáért elsősorban más eszközökkel, és nem büntetéssel kell küzdeni.

Ami azonban nem uszítás, annál is felelősségteljesen vizsgálandó - erkölcsileg - a társadalmi hatás. Annál inkább, mert aprócskának, jelentéktelennek látszó esetek, megnyilatkozások sok ember tudatában összegeződhetnek, és akár tragikus eseményekhez is vezethetnek.

A rasszizmus pártolása és elutasítása legtöbbször a világban is, Magyarországon is, egyaránt felszínes. Gyakran nevetségesen az, de nem jó nevetni ennyire szomorú dolgokon.

Ezeket a sorokat internetes naplómba írom le, ketten-hárman talán el is olvassák. Írhatok bármit, Lucifer, ez a sok vonatkozásban rokonszenves ördög, vállamra teszi a kezét, és így szól, Madách szavaival:
- Álomkép, ne mozdulj! Érezd kezemnek végzetes hatalmát.

A társadalmi folyamatokat nyilván nem tudom befolyásolni, internetes naplóm inkább csak teázó asztalka, amihez leülhet valaki, aki becsületesen és értelmesen akar gondolkozni (miközben tudja, hogy milyen nagy hátrányokkal jár ma számára a világban ilyen gondolkodás).

Az igazság az: ha egy becsületesebb világra, országra törekszünk, akkor elkerülhetetlen az egyén (és a társadalmi típusok), valamint a populációk (illetve e tág fogalmon belül a társadalmi rétegek, etnikai népességek, vallási és más közösségek) minden szempontból beható vizsgálata, és utóbbiak alapján egy elfogadható társadalmi egyensúly létrejöttének elősegítése (nem társadalmi békét írok, az még egy ilyen vágy-íráson belül is túl fantasztikusnak látszik).

Utóbbihoz igen nagy fokú őszinteség kell, még az én netnapló teázó asztalkám mellé leülőknél is.

Mi az, ami, - mint keret - a becsületesség, őszinteség legnagyobb akadálya, ami mára szent tabu lett, hallgatólagosan?

Magánlevél (Nikolits Árpádnak) c. versemben is (az interneten megtalálható), amelyik N. Á. remek szociológiai könyvéhez fűz néhány gondolatot, rámutatok erre:

.. nem, e bánat - rokon bár a Tiéddel -
városi bánat, mivel elfelejtett
író, nép, úri új Atyaistenség
titok-kulcsot, - a TÁRSADALMI RENDET.

Mindig így volt. Csupán ritka kivétel
egy Móricz Zsigmond, kit igaz vitt arra,
megmutassa: tipikusan milyen volt
kulák-előd, - más kor zsírosparasztja,
vagy egy Juhász Gyula, ki úgy szerette
tájait, bennük virágnyitó fények
vitték tovább levert tizenkilencből
a lélek mélyre rejtett emberséget, -
és talán könnyen találsz falucskádhoz
előd-falut, mit nehéz volt belakni,
s hol kényszer-vígan brummogott a bőgő,
- eszembe jutott a Tápai lagzi.

A jelenlegi társadalmi rend: a kapitalizmus. Jellemzőit népeknek tanították a huszadik század második felében, és lényeges vonásai, társadalmi viszonyai jól kitűnnek a hazai klasszikus költők, írók munkáiból is (nem csupán József Attila verseire gondolok). Ám nem csodálkozom azon, hogy miért nem ezzel kezdődnek azok a fejtegetések, eszmecserék, sokszor nagyon kulturálatlan viták, amelyekkel tele vannak a televíziós csatornák műsorai. E társadalmi rend híveinek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy így legyen, akár kormányon vannak, akár ellenzékben.

Azzal, hogy a cigányság (mint populáció) mennyiben és miért elmaradottabb, kiszolgáltatottabb, rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben levő másoknál, sokszor foglalkoztak már (ha, szerintem, nem is eléggé behatóan), ám alig-alig van szó arról, őszintén: mi volna konkréten tehető helyzetük javításáért? Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy ilyen súlyos etnikai probléma ma megoldható volna. Némi előrelépés azonban bekövetkezhetne, és ennek alapját - többek között - az képezhetné, ha a cigányság (mint populáció!) jellemzőivel (előnytelen és előnyös tulajdonságaival) behatóbban foglalkozna nem csupán a kutatás, hanem annak eredményei alapján az egész magyar társadalom.

Egy-két hete televíziós műsorban megszólalt egy nagyon rokonszenves, jót akaró tudós, és rámutatott: a zsidó populáció genetikailag nem okosabb, mint a cigányság, hanem a zsidók hagyományosan nagy értéknek tekintik a tudást, és ezzel összefüggésben gyermekeik iskoláztatását. A cigányság viszont általában nem. Utóbbi miatt bírálta is a cigányságot, jogosan (még akkor is, ha nem tért ki arra: a helyzetért mi a társadalom, és mi a cigányság felelőssége, ami viszont szintén elengedhetetlenül a kérdéskörhöz tartozik).

Amikor azonban leszögezem azon véleményem, hogy a populációk jellemzőinek (a jobbítás szándékával való!) vizsgálata, és a társadalom szintjén való megbeszélése, mennyire fontos volna, ez, természetesen, nem csak a cigányságra vonatkozik.

A név nélkül fentebb említett, mindig rokonszenvesen nyilatkozó tudós, nem ment el odáig, hogy, amikor a zsidó populációra, műveltség szempontjából, mint kedvező példára, hivatkozott, legalább egy fél mondatban utaljon rá: a zsidó populációnak is vannak erkölcsileg kedvezőtlen tulajdonságai.

Vannak, miért is ne lennének? Utóbbiakra rámutatni (a jelentős erények mellett) véleményem szerint nem rasszizmus, nem antiszemitizmus, - éppen ellenkezőleg! A felszínen levő zsidók (populációról írom, nem egyénekről!) a mai társadalmi rendben, egymás túlzott, sejthetően elvtelen támogatásával, hogy ezt a finom kifejezést használjam, a maguk át nem gondolt előtérbe állításával, sokszor keltenek bizonyos mértékig jogosnak látszó ellenszenvet. A zsidóság utóbbi tulajdonsága némileg a huszadik század második felében Magyarországon uralkodó társadalmi rendben is érvényesült (Kádár-korszak), de sokkal enyhébben, és az akkori társadalmi rendben (a mainál sokkal közösség-centrikusabb, erkölcsileg jobb rendszerben!) sok olyan zsidó volt, aki helyes magatartást tanúsított, inkább figyelembe vette az ország érdekeit.

Amikor ma már Izrael jelenlegi vezetésének egyes intézkedéseit nagynevű volt amerikai államférfiak is bírálják (nem régen a CNN televízióban is volt erre példa), sőt, Izraelben is megszólalnak egyesek hasonlóképpen értelmes módon, addig Magyarországon a zsidó populációköréből ritkán hallottam ilyesmit. Ez korántsem értékelhető dicséretként. Abban nem látok erkölcsi problémát, ha egy zsidó Magyarországot is, Izraelt is hazájának tekinti, ha mindkettőt jobbá szeretné tenni. Véleményem szerint egy székely magyar is akkor viselkedik erkölcsileg is helyesen, ha Romániát is, Magyarországot is hazájának tekinti.

Senki sem vádolhat azzal, hogy a ma kritikátlanul istenített Wass Alberttel rokonszenveznék. Több könyvének ismertetésénél rámutattam helytelen, az igazságnak ellentmondó nézeteire. Wass Albert Elvész a nyom c. könyvéről szóló rövid írásomban többek között ezek a sorok szerepelnek:

Wass Albert nem foglalkozik a zsidókat ért sérelmek múltbeli gyökereivel, viszont igyekszik annyi rossz tulajdonságot belezsúfolni Gottfriedbe, amennyi csak belefér (ez szinte már burkolt antiszemitizmusként hat, annak ellenére, hogy a regény végén kiderül: Isten Gottfriednek is szánt fontos feladatot, a másik öt szereplő mellett, persze, homályban marad, hogy mit is, hiszen a regény címe utal arra: elvész a nyom.. - talán ő adja majd a közös feladat megvalósításához a pénzt?).
Wass nyilván nem akar arra gondolni: a zsidók nagyon különbözőek (még ha minden populációban vannak is többé-kevésbé érvényesülő jellegzetességek). Sok zsidó harcolt nemes eszmékért, és áldozta fel értük az életét is. Ez a Wass Albert-féle vakság jelenünkben is sok olvasóra (és nem olvasóra) jellemző.

Azt azonban most, utólag, a tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezem: Wass Albert említett könyvében meglátta a zsidó populáció akkori, BIZONYOS RÉTEGÉNEK (társadalmi osztályának) egyik sajátságát, ami korántsem csak a zsidó populációé: bizonyos ésszerű határon túlmenő gyarapodásvágyat, telhetetlenséget.

Jót tesz egy populációnak, ha elfedi (és mások is elfedik) az igazság egyes jelenbeli és múltbeli részleteit?

Nem tesz jót, VALÓDI ÉRDEKE - hosszabb távú érdeke! - éppen az ellenkezője, a társadalmi egyensúly megteremtése, bizonyos értelemben a béke elősegítése (Magyarországon is, Izraelben is, az egész világon is). Gondoljunk arra, hogy a háborúk (bármilyen eszközökkel folynak) haszonélvezői is hányszor kerültek később a történelmi szakadékok mélyére!

Magyarországon minden populációval vannak bajok, a zsidó populációval is, nem csak a cigánysággal. A nem zsidók és zsidók akkor viselkednének hazájukat (de Izraelt is, a világot is) szeretően, ha kissé jobban összefognának az ország érdekében. Zsidók c. versem is erre céloz (2012-ben írtam, az interneten megtalálható), ebből idézem:

A múlt összetett. Sohse mutasd szebbnek,
s feketébbnek! Az igazat keresd meg,
- s miértjeit! Ne tégy bűnbakká népet, -
de bűnt, vétket hallgatással se védj meg!

A nép összetett. Rétegeken réteg.
Látón rakd össze az igaz Egészet:
aranyból, melynek villanása penge,
és tőrként döf égvágyú szerelembe,
s fegyverből is, mely e szerelmet védte,
HAZÁD: legyen gyönyörű messzesége!,
megfejtett képletből, mit adott akkor
a Tudás (s nem csak uzsorakamatból!),
kis füzetből, melyből versek kiléptek
(olykor erős az eltemetett ének!),
Nobel díjból, amely a Világ érme,
s hazugságból, mi zugfirkász meséje,
misztikus hitből (nem rosszabb, mint mások
tévedésében ingó-lengő lángok),
szépből, nem szépből, erényből, hibából,
fenséges fényből, alattomos árnyból,
tiéd, nem tiéd, de minden nép ebből, -
embertelenből és emberségesből!
Nagyon nagy baj, ha szükségét nem érzed
közös kenyérnek, és kinyújtott kéznek,
s azt sem, hogy bukást közelít a vakság:

nélkülük nincs Világ, - nincs Magyarország!

Igen, nélkülük nincsen. Fentiek azonban - és ez naplóbejegyzésem fontos része! - minden populációra, közösségre, csoportra egyaránt vonatkoznak.

Az egyházak (nem csak egyetlen egyházra gondolok!) múlt- és jelenbeli szerepét is tárgyilagosan kellene bemutatni, mert - a holocaust megdöbbentő és szégyenletes történésein messze túlmenően is! - korántsem olyan dicsőséges, amint azt a mai Magyarországon (és a világban), az igazságba ravaszul belekevert hazugságokkal és elhallgatásokkal, bemutatják.

Nem a lehetetlen, az őskeresztények szép, ma megvalósíthatatlan eszméinek visszahozásáról van szó, de minden eszmének, - legyen az kereszténység vagy kommunizmus, vagy bármi más, ha jót akaró, nemes eszme, - csak használhatna az őszinte, tárgyilagos kritika.

Milyen távol van utóbbitól az ország, a világ, - milyen szégyenletesen távol!

Ez a kritikátlanság érződik egyébként az erdélyi magyarságra vonatkozóan is. Utóbbi értékeire tagadhatatlanul szükség van, de talán elfogadható erkölcsileg az, hogy - miközben annyi mindent köszönhet a határokon belül élő magyarságnak - legutóbb is kevesebb székely-magyar ment el szavazni, az arányokat tekintve, mint román?

Jó, tudom, hogy az érdektelenség legfontosabb oka, Romániában is, a kapitalizmusból való (többnyire be nem vallott, de átérzett) kiábrándulás. Kiábrándulás abból, amit nagy mellénnyel demokráciának hirdetnek a társadalmi rendszer haszonélvezői minden oldalról, de valójában - ha utánagondolunk - leplezett diktatúra, olyan, amelyik döntően a tőke érdekében az.

Szeretnék többször hallani Magyarországon becsületes beszédet, olvasni ilyen írást a médiában (a szavazatvadász sunyiságok, átlátszó köntörfalazások, primitív hazugságok, ravasz féligazságok, valamint aprócska látszateredmények megalomániás felnagyítása helyett).

Tudom, hogy nem fogok, de azért leírom: szeretnék.

(2013)

(Az ÁLMOK, TÁJAK, EMBEREK c. netnaplóból.)


Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2013-01-16 07:22:48
Jó, szeretettel várlak, addig is gondolkozz azon, mi az a két füles szamárság Wass Albert általad idézett soraiban, és miért is írhatta ezeket a most felkapott író. Üdv.: Miklós
2013-01-16 01:40:32
"Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én, mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából, akár az enyém. (...) Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos. Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött."
Wass Albert

..most csak benéztem kicsit, jövök még kedves Miklós ! :)
2013-01-15 07:54:16
Kedves Bigiblue!

1.)Bárki olyan szemszögből nézi a dolgokat, eseményeket, amilyenből akarja, értékelésében bármit láthat jogosnak vagy jogtalannak, mindez így van, vitathatatlan.

Ám a tollforgatónak, költőnek, írónak erkölcsileg kiemelt felelőssége van azért, amit leír (nem csupán Petőfi vallotta ezt, úgyszólván minden klasszikus költő, és nagyon sok jó költő, aki ugyan nem tartozik jelenleg a klasszikusok közé, de ilyen szellemben írt). Az erkölcsileg jogos és jogtalan összekeverésével, vagy akár annak sejtetésével, hogy nincs szükség tárgyilagosságra, többféle igazság létezik, nem értek egyet, de ha Te, mint alábbi hozzászólásodból is kitűnik, finom fogalmazásban ugyan, így vélekedsz, csak annyit írhatok: nem értek Veled egyet (és másokkal sem, akik, Hozzád hasonlóan, így vélekednek). Nem kutatom azonban, hogy mi áll nézeted mögött, te tudod.

2.) Szívből kívánom, hogy legyen boldog Magyarországod. Ezek szerint nagyon fiatal vagy még, - vagy esetleg optimizmusod, reményed túlzott költői vágyakra épül? Nem tudhatom, csak annyit jegyzek meg: kevesek boldogsága és sokak boldogtalansága jellemzi most Magyarországot. Ez nem jó Magyarországnak, de..

3.) Mindettől függetlenül, azt javasolom, azért tanuld meg az interneten történő keresést, mint ehhez az alábbiakban én is megpróbáltam segítséget adni Neked.

Üdvözöl: Miklós

2013-01-14 23:21:16
Csak röviden..mert nem is akarom hosszabban..

" Virágmanócska jön és rámnevet:
- Nem érdekelnek már az emberek?
- Az érdekel, ki tőlük fényt vesz el,
az a sötét szellemkéz érdekel! "

..csakis ezért szólok hozzá az írásaidhoz, kedves Miklós ! Az ellopott FÉNY miatt !

Köszönöm az időt, amit rám szántál..vannak dolgok, amiket mindenki a saját szemszögéből nézve lát jogosnak vagy jogtalannak..bízom benne, hogy lesz még boldog Magyarországom ! Ez az én Hazám..és aki nem akar itt élni, menjen csak el..legyen boldog bárhol a világon..én itt akarok boldog lenni !

Szeretettel
Bigiblue
2013-01-14 20:14:42
Kedves Bigiblue!

1.) Hadd segítsek kicsit Neked, mert már többször is írtad: nem találtál meg írásokat az interneten. Az én két említett írásom is megtalálható (ezt, mielőtt Neked a hozzászólásomban megírtam volna, ellenőriztem). Mit kellene tenned? A GOOGLE kereső RÉSZLETES KERESÉS (Google Advanced Search)legfelső rovatába írd be a jellemző szavakat, ha nem tudod pontos címét, kifejezését annak, amit keresel, ÉS (!) akkor ha pontosan tudod mit keresel, felülről a második rovatba. Miért nyugodsz meg olyan hamar abban, hogy nem találod azt, ami könnyen megtalálható?

2.) Ha valamit hozzászólásban véleményként leírsz, annak háttéranyaga nem feltétlenül kell, hogy igen nagy mélységig terjedjen, ez a leírt résztől függ, ezzel egyetértek, azzal viszont nem, ha csak belekapsz egy problémába, felületesen. Alábbi hozzászólásod is példa erre. Szívesen elmagyaráznám Neked, hogy Kertész Ákos említett írásának a GENETIKUSAN ALATTVALÓ kifejezésében mi volt a helyes és mi nem, de inkább keresd csak meg említett írásaim, - HA (!) a problémakör érdekel. Ha meg nem érdekel, akkor minek szólsz hozzá, miért közölsz véleményt valamiről?

3.) Amit Sirályballada c. versedben írsz, azok a sorok - formailag - sikerültek. Azért nem vitatkozom egyes kifejezéseivel, mert ezek bizonyos vetületben (akár Kertész Ákos fentebb említett, nagy vihart kavaró kifejezése) igazaknak is tekinthetőek. Sok magyarnak (és más nép fiának, lányának) egyszerű a lelke, szíve, - ennek igazságtartalma is van, akkor is, ha ilyen meredeken, általánosítóan nem igaz. Az, hogy - mint írod - a magyar lelkében nincsenek csavarok, szintén felfogható az igazság részének, de, természetesen, ez sem teljesen igaz, ráadásul továbbra is - más verseiddel is összefüggésben - nem világos: kiket tartasz magyarnak?

4.) Amit a kapitalizmus álszent demokráciájáról írsz, azzal teljesen egyetértek. Persze, a kapitalizmus is jelentős előrelépést jelentett úgyszólván minden tekintetben a feudalizmushoz képest, gondolom, ezt Te sem vitatod.

5.) Sirályballada c. versed (bár formailag jól sikerült vers) szerintem egyáltalán nem jogosít fel arra, hogy Kertész Ákosról (írásának hibái ellenére) így nyilatkozz. Mindennek van ugyan távoli összefüggése, de erősen összekevered a dolgokat, egymással közvetlenül kapcsolatban nem lévő problémákat.

Üdvözöl: Miklós
2013-01-14 19:17:56
Kedves Miklós ! Nem találtam meg az írásodat, de annál többet Kertész Ákosról.
Természetesen róla beszéltem, a Kossuth-díjasról../ nem tudom, visszavonták-e azóta a díszpolgárságát és a Kossuth-díját , de remélem../
A továbbiakban nem kívánok mélyebben belemászni ebbe a témába..és abba sem, hogy melyik nép nevezhető genetikusan lustának és melyik nép nevezhető genetikusan ravasznak..én a saját véleményemet már megfogalmaztam Sirályballada című versemben..

http://www.poet.hu/vers/41930

Egyszerű volt,
mint a magyarok,
kiknek Isten
egyszerű lelket, szívet adott.
A magyar lelkében nincsenek
csavarok.
Becsaphatod.
Becsapták hát...
A paragrafusok
hat éven át
csavargatták,
míg végül ő,
unokát, gyermeket,
csapot, papot, Hazát,
itt hagyott...
Elment,
mint sok jó paraszt,
szőlőskertek, almások
gazdája, libások.
Kiknek mindene elúszik,
s mikor már szekerét,
szerszámait,
két pej lovát viszik,
ő is elvezeti magát,
vesztőhelyre,
a vén diófa alá,
ott lóg már kötele...

..ez hát a híres demokrácia ! A kapitalizmus álszent demokráciája !!!!!!!!!!
..ébren nem bírnám ki..altatom magam, altatom..
..hogy ne kelljen választanom : kötél vagy ..méreg.. :(
2013-01-13 16:52:02
Kedves Bigiblue!

Arról is írtam, csak Te nem olvastad, persze, az ember nem olvashat el annyi mindent, megértem, de azt hiszem, most Kertész Ákosra gondoltál, ő nem Nobel-díjas. Az interneten azonban most is megtalálod írásom (Nyílt levél Kertész Ákos Kossuth-díjas magyar íróhoz). (Egyébként Kertész Imréhez is írtam egy hasonló című nyílt levelet, azt is könnyen megtalálhatod.)

Ha elolvastad volna (bármelyiket), akkor talán nem ülsz fel olyan könnyen az olcsó, felszínes, igazságtalan, általam megvetett propagandának (úgy gondolom, ez hibád, még ha sokan vannak is így ezzel Magyarországon, és ők dicsérnének utóbbiért).

Lehet, hogy egy kritikai észrevétel megfogalmazása nem teljesen helyeselhető (mint Kertész Ákos írásában), de attól még, - ha tartalmából sok minden igaznak tűnik - felelősségteljes tollforgató az észrevételt alaposan megvizsgálja.

Mindkét fentebb említett írásom tartalmáért vállalom a felelősséget, és ha konkrétan megjelölöd, hogy mivel nem értesz egyet (gondos elolvasásuk után!), akkor szívesen válaszolok.

Üdvözöl: Miklós
2013-01-13 10:41:34
" Nagyon nagy baj, ha szükségét nem érzed
közös kenyérnek, és kinyújtott kéznek,
s azt sem, hogy bukást közelít a vakság:

nélkülük nincs Világ, - nincs Magyarország! "

" ..a magyar alattvalónak született .. genetikailag alattvalónak ..moslékzabálónak.." ..ezt mondta ki , nem pontosan idéztem, de valahogy így, egy magyar Nobel-díjas..

EZ AZ IGAZI RASSZIZMUS .
Erről írj, kedves Miklós !