Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1536
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2019-08-22
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (196)
-Egyéb prózai alkotások (483)
-Mese (217)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (15)
-Versek (619)
-Társalgó (3)
Feltöltve: 2013-10-16 17:28:55
Megtekintve: 519
Három tudós, három macska
Hol volt, hol nem, együtt volt a háromszor is három. Három tudós lakott háromszobás házban, három macskával.

A tudósok testvérek voltak: Kacskaringós Mátyás, Pál és János.

Testvérek voltak a cicák is: Egérutánugró Zebulon, Ferdinánd és Aladár.

Azt mondta Zebulon a másik két cicának:
- Ma azért nem fogtunk egeret, mert az egér nem jött ki a lyukból!

Ferdinánd azonban más okát vélte annak, hogy nem kaptak el egérfarkincát:
- Szerintem azért nem, mert az egér kibújt a lyukból, és elment a házból!

Aladár nem osztotta sem Zebulon, sem pedig Ferdinánd véleményét:
- Mai egérfogós balszerencsénk oka: az egér kibújt a lyukból, de nem ment ki a házból, hanem elbújt valahol!

Ezen kissé vitatkoztak. Végül Zebulon így szólt:
- Ott van a sarokban egy zsák dió. Az egér szereti a diót. Döntsük meg a zsákot, hadd guruljon szerteszét a sok dió! Az egér, amelyik nem bújt ki a lyukból, meghallja a diócsörgést, kibújik, lyukat rág az egyik dión, a rágcsálásra felfigyelünk, elkapjuk!

Ferdinánd cica is helyeselte a diók kiszabadítását a zsákból, csak ezt másképpen okolta meg:
- Igen! Döntsük meg a zsákot, hadd guruljon szerteszét a dió! Az egér, amelyik kibújt a lyukból, kiszaladt a házból, meghallja a diócsörgést, visszajön, lyukat rág az egyik szem dión, a rágcsálásra felfigyelünk, elkapjuk!

Aladár is hasonlóképpen vélekedett, csak az egér és a dió találkozását gondolta másképpen:
- Jó ötlet! Az egér, amelyik kibújt a lyukból, és elbújt a házban, meghallja a diócsörgést, előjön rejtekhelyéből, megkeresi a diószemeket, lyukat rág az egyiken, a rágcsálásra felfigyelünk, és máris miénk az egerecske!

Hárman együtt kissé megdöntötték a zsákot. Nem ment könnyen, de nehezen igen. Nagy zörgéssel szerteszét gurult a dió egy része.

Füleltek. Az egér azonban nem jött diót rágcsálni.

Ismét fellángolt a vita: miért nem rágcsálja a diót az egér?

- ..mert a lyukban maradt! - vélte Zebulon.

- ..mert kibújt a lyukból, és kiszaladt a házból, és a házon kívül nem hallja a diócsörgést! - szögezte le Ferdinánd.

- ..mert kibújt a lyukból, és elbújt valahol a házban, most pedig gondolkodik: a dió csörög-e, vagy az ébresztőóra? - nyávogta Aladár.

Végül mit tehettek cicák? Leültek, füleltek tovább.

Aladár türelemre intette a másik kettőt. Még Tejfölnyalogató Elkapászi Adorján, a híres cicaköltő egyik verséből is idézett, amit az iskolában tanult egykor, sajtkóstolgatás közben:

Olykor egérügyeken
segíthet a türelem!
Előbb-utóbb, itt vagy ott,
az egérke mocorog.
Meg nem állja: ezt-azt rág,
így koptatja a fogát.
Ha az egér kell neked:
hegyezd ám mindkét füled!

Egyszer csak mit hallottak a cicusok?

Egér rágcsálta a diót. No de hol?

Ugyanakkor mit hallottak még?

Kulcs fordult a zárban. Hazajött a három tudós: Kacskaringós Mátyás, Pál és János.

Az egér rágcsálása abbamaradt, a tudósok jajgatása elkezdődött.

Miért?

Az egér megijedt, a tudósok pedig az elgurult diószemekre léptek, cipőtalpuk megcsúszott, elestek. Mátyás a fenekét, Pál a hátát, János a fejét ütötte meg

Ki szenvedett nagyobb kárt hármuk közül?

Mátyás szerint ő, mert akinek fáj a feneke, az feljajdul, ha le kell ülnie, már pedig neki minden nap háromszor asztalhoz kell ülnie: reggelihez, ebédhez, vacsorához.

Pál szerint ő, mert akinek fáj a háta, az felszisszen, ha le kell feküdnie, márpedig neki minden este le kell neki feküdnie, nem alhat állva, mint a ló.

János szerint ő, mert a fejben fészkel az agy, a tudós meg az agyával dolgozik, - és milyen tudós az, aki nem használja az agyát?

Ki nem szenvedett kárt, sőt, végül haszna lett ebből a baljóslatúan kezdődő napból?

A három cica, mert gazdáik hoztak nekik hurkát, kolbászt, abból a disznótorból, ahol vendégségben voltak.

Az egérke is jól járt, mert elterelődött róla a figyelem, és bár az elgurult diószemeket a tudósok nagyjából összesöpörték, azért maradt belőle a szekrények, ágyak alatt. A jóllakott cicák pedig éjjel nem indultak egérvadászatra, így a kis cincogó vidáman eszegethette a dióbelet.

A tudósok később a népet oktató bölcs mondásokat írtak a diószemekről.

Mátyás ezt körmölte le egy sajtpapírra:
- TALPAD ALATT A DIÓSZEMEKET MEGBÁNHATJA ÁM BECSES FENEKED!

Pál meg ezt írta fel a kéménybe korommal, oly kacifántosan, hogy a denevérek is megcsodálták:
- DIÓN, HA JÁRSZ, VIGYÁZZ, HÁTHA, LELHETSZ ZSUPPSZ!-RA, S FÁJÓS HÁTRA!

János még rá is tett egy lapáttal két testvére észteljesítményére, mert a kertben heverésző nagy kőre ezt karcolta:
- AKI TALPA ALATT DIÓSZEMET LEL, ANNÁL HELYÉN LEGYEN NAGYONIS A FEJ! NE LÉPJEN ÚGY TOVÁBB, HOGY FEJETLENÜL,
MERT VÉGÜL FEJÉRE FÁJÓ PÚP KERÜL!

No, annyi bizonyos, hogy érdemes megnéznetek, jó előre: hová léptek, mire léptek.. No és ott, ahová léptek, kaptok édes lépes mézet?

(2013)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!