Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1536
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2019-08-22
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (196)
-Egyéb prózai alkotások (483)
-Mese (217)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (15)
-Versek (619)
-Társalgó (3)
Feltöltve: 2018-05-30 14:36:51
Megtekintve: 117
A szomszéd tehene
Van egy közismert szólásmondás: „Dögöljön meg a szomszéd tehene is”.

Ó, ne higgyék idetévedt, és máris menekülő olvasóim, hogy én egyetértek a mondással, mely szerint az, akinek megdöglött a tehene, mindjárt a szomszéd hasonló négylábújának pusztulását óhajtja!

Nem! Én nem értek egyet ilyen magatartással, de azért nem sietem el az ítéletet. Lehet, hogy a szomszéd megérdemelte tehene pusztulását valami okból, ilyesmit mindig ki kellene vizsgálni, tárgyilagosan. Sőt! Esetleg a tehénpusztulást óhajtó szomszéd tehenének idő előtti kimúlásában a másik szomszédnak is része volt.

Érdekes viszont, hogy a szólásmondás gyakorlati alkalmazásánál nem ritkán a végén levő „is” szócska letörlődik. A szólás így egyszerűsödik: „Dögöljön meg a szomszéd tehene”. Az óhajt magából kihajtó (vagy csak gondoló) tehene vígan ropogtatja közben az istállóban a tápot. Megjegyzem: még ebből sem következik a másik szomszéd ártatlansága.. No és a szólásbeli tehén átvitt értelemben is értendő, bár, úgy látom, kissé túlságosan rátehénkedik már a harcos Hunniára.

Ha megdöglik a szomszéd tehene, abból mi haszna lehet a nagytőgyű pusztulását kívánó szomszédnak.

Ilyet kérdeznek, idetévedt, itt bátortalankodó olvasóim? Hát Önök nem hunok?

Néhány hasznot megemlítek:

1.) káröröm,
2.) haszontanulás ingyen (tudják a mondást, más kárán tanul az okos, - a még okosabb kárt csinál saját hasznára, - gondosan meg kell vizsgálni a tehéndöglés előzményeit, tancélosan),
3.) ha a kívánságot légbe röpítőnek van tejelő tehene, akkor annak értéke felértékelődik,
4.) a településen és környékén el lehet mesélni, hogy miként, miért döglött meg a szomszéd tehene, persze, nem realistán, pláne nem szocialista realizmussal, hanem a szomszéd tapintatos jellemrajzával, amire a média is felfigyel, jól jöhet az még később, amikor az a karrieristán kerekező szomszéd be akarja magát kormányozni az önkormányzatba.

Na! Önök, idetévedt, itt bátortalankodó olvasóim, biztosan nálamnál több hasznot is tudnának említeni ilyen tehéndöglesztési óhajoknál, de most elégedjenek meg tőlem ennyivel.

Ám mégis csóválom a fejem.

Miért?

Az ok: a tapasztalat. Sokan (tömegesen!) nem elégednek meg azzal, hogy a szomszédjuk tehene (kívánságuk szerint) elpusztult, mert nem szeretik a félmunkát, hanem kiterjesztik óhajukat. Ez esetleg számukra még hasznosabb lehet. Legalábbis rövid ésszel, rövidtávon. Három ilyen kívánságot (mert három a hun igazság, de az is ismételhető) ideírok:

a.) dögöljön meg a szomszéd valamennyi tehene (politikamentes változatban függetlenül attól, hogy a szomszéd milyen oldalon van),
b.) dögöljön meg a település valamennyi tehene, az ő tehene (tehenei) kivételével,
c.) dögöljön meg a vidék valamennyi tehene (az óhajtó tehene, tehenei kivételével)!

Három a harcias hun igazság, a negyedik a ráadás. Hun, merj nagyot álmodni! Ide írom a ráadást, ami annyi hunnak ősi vágya (bár csak 2004 után fogalmazták meg Hunniában): „DÖGÖLJÖN MEG AZ EURÓPAI UNIÓ VALAMENNYI TEHENE, AMELYIK NEM HUN TEHÉN!”.

Így a hun tej igencsak felértékelődne, folyékony aranyként kezelnék, és az EU még inkább tejelne, - kiknek is?

Nagy álom ez, persze, és utóbbiban a pogány istenek egykor nem segítettek, de azért akkor még kapósabb volt a sok marha. Ám, azóta de nagyot változott a világ! Két, a hunok által erkölcsileg megnyert világháború nem semmi, - igaz, az erkölcs fogalmát is alá kellett vetni a rendszerváltásnak, de csak az arathat, aki vet is!

Hát, bevallom, a magam részéről még a fentebb említett „ráadás óhajjal” sem értenék egyet. Ilyen különös erkölcsű vagyok. Még a legközönségesebb dögvésszel sem rokonszenvezem. Persze, megvan az nélkülem is, mert igen sokan igen.

A „dögöljön meg a szomszéd tehene” óhaj egyébként sokszor átvitt értelemben is értendő. Erről eszembe is jutott egy kitűnő Ph. D. disszertációs téma:
„Tehéndöglések Hunniában és összefüggéseik a szembehunyásokkal, valamint meghunyászkodásokkal, különös tekintettel a megszólalni sem merések és szájbefogások statisztikai becslések szerinti gyakoriságára”

Hát tényleg! Ez érdekes volna, de ahhoz.. Hát, ha a volna ott nem volna.. Ha viszont a volna nem volna ott, akkor, persze, Hunnia nem volna Hunnia, ahogy ezt már többek között egy Nagy Naiv Hun Költő is megírta, Ady Endre. Hát, az nagy volt ám! Költőnek is, naivnak is. Nem is irigylem a sorsát, amit kapott, - viszont, ha nem is vagyok irigy (miért irigykednék Ady, Petőfi vagy József Attila eszmei sikertelenségeire, hiszen most is le vannak..?), - azért picikét nekem is szabad irigykedni, és bevallom, hogy Adytól irigyelek is valamit. Csak egy dolgot, de azt nagyon.

Ó, nem a verseit! Nem a sorsát, amibe kicsit ő is belesegített, de azért a Sors nélküle is totálisan elintézte volna.

Nem!

A vezetéknevét irigylem: zseniális, ha nem is Ő találta ki, hanem örökölte. Rövid, könnyen, jól megjegyezhető, egyedi, valamint még elegánsan ipszilonos is!

Persze, az, amit Ady a Sorstól kapy…

(2018)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!