Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1570
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2019-09-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (198)
-Egyéb prózai alkotások (489)
-Mese (219)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (17)
-Versek (641)
-Társalgó (3)
Feltöltve: 2019-09-01 13:55:33
Megtekintve: 8
Mit lehet csinálni a nyári dög melegben?
Természetesen ilyenkor is sok mindent lehet csinálni, de az illetőnek saját lehetőségeit is számításba kell venni. Egy oligarcha akár távoli, romantikus szigetre repülhet, családjával együtt, ahol a diktatúra kordában tartja az időjárást is. Kisebb oligarchának meg kell elégednie hazai tájjal, mint amilyen például a Balaton, az sem olcsóbb, mint a távoli, romantikus sziget, csak még nem annyira előkelő.

Nekem, nyugdíjasként, nincsen pénzem sem a távoli, romantikus szigetre, sem a Balatonra. Ám, bevallom, akkor sem utaznék el, ha volna rá pénzem. A Balatonra sem, amelyről oly sok versem született. Egyébként ez a Balaton most haragszik. No, nem rám, aki egykor mesét is írtam Róla (A Balaton tündérkéje, kisördöge - https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%c3%b3s-a-balaton-t%c3%bcnd%c3%a9rk%c3%a9je-kis%c3%b6rd%c3%b6ge.8361/), hanem másokra, joggal (HARAGSZIK A BALATON - http://artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46700).

Múlt év őszén még viszonylag magabiztosan mentem az Apostolok Lován a Természetbe, ahol oly sok vaddisznó túrta gödör volt, hogy elégedett lehetett Veremország minden hívő lelke: itt közmondásosan árok is van, gödör is van! Meg verem is, - de utóbbiba ritkán esik bele az, aki másnak ásta, bár, néha, még ez is előfordul. Legtöbbször azonban az a másik esik bele, akinek ásták, meg a másság. Nem minden másság, persze, mert sokféle másság van… Veremásó, álságos másság is…

No, de ne nosztalgiázzunk a már számomra kevéssé elérhető Természet után! Az Apostolok Lova is megöregszik, az Apostollal együtt. Inkább nézzük, hogy mit csinálhat az Apostol, aki úgy járt, mint Petőfi Sándor Az apostol c. elbeszélő költeményének főhőse (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1848-F625/az-apostol-F9A0/). Persze, nem olvasták, Olvasóim, Az apostolt, vagy olvasta valamelyikük, csak az sem értette meg? Derék, nemzeti tulajdonság ez a meg nem értés vagy színlelése, ne szégyelljék! Aki semmit sem ért, annak bőven marad megérthetetlen, bár, megvallom, azért az értőknek is marad éppen elég. Mármint megérthetetlenből.

Mit csinálhat a nyugdíjas apostol otthon, a lakásban, olyan nyári dög melegben, amivel még az itteni diktatúra sem bír itthon, ezért inkább elutazgat ide-oda, közpénz nagylelkű és bőkezű elköltögetésre? Persze, a fanyalgó kispolgári úrasszonyok a dög melegnek is szebb, szeretetre méltóbb nevet követelnek a Szeretet nevében. A dög csúnya szó, bár Baudelaire is használta A romlás virágaiban (https://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Baudelaire). Igaz, el is ítélte érte az akkori bíróság (istenkáromlás, erkölcsgyalázás, de végül nem őt csonkíttatták meg testileg, csak a könyvét ).

Nos, manapság a romlásnak sok nem szép virága van e tájon, de nevezzük inkább a dög meleget, a Szeretet nevében, „túlzásba esett hőmérsékleti szélsőségességnek”.

Ilyen túlzottan meleg időben - virágnyelven kifejezetten - a lakás sem egy Éden. Mit lehet ilyenkor csinálni?

Hát, például, olvasni, azt lehet.

Elő is veszek egy könyvet a tengernyi sokból. Forró dolgokat olvasok már az elején, mert a könyvet még az ötvenes években adták ki, 1956-ban jelent meg (de a nagy égzengés előtt) és éppen egy kulákcsaládot fosztanak meg lapjain igen nagy, már szinte grófi méretű kastélyházától, meg hatalmas gyümölcsösétől. A kulákot zsírosparasztnak is nevezték, és Matyi Bácsi idejében nem kedvelték. A könyv szerzőjének nevét nem írom ide, mert nem akarom három olvasóm közül egyiket sem felidegesíteni. Ők bátor, irodalomszerető emberek, - mindhárom időnként még lájkolni is meri írásaimat!

A lakásban levő nagy meleget azonban nem enyhíti eléggé, hogy a könyvben a kilakoltatott kulákcsaládnak is melege van. Abba is hagyom az olvasást, és áttérek annak fontolgatására: mi volna, ha dacolnék ezzel a dö…., akarom mondani túlságosan szélsőséges meleggel, és írnék egy világszínvonalasan világhíres verset?

Ez azért valami volna, ha sok nem is!

Ám lehűtöm magam: minek írnék ilyen verset, ha jól tudom, hogy ilyen magyar nyelvű irodalmi mű még soha sem aratott világsikert egyik külföldi búzamezőn sem, azt elkaszálták - hiszen az magyarul van! Persze, le lehetett fordítani egyiket-másikat világnyelvre, de azokra is nyelvet öltött a világ. Minden fordítás – ferdítés.

Világhíres magyar vers írását tehát, apostoli bölcsesség okán, elvetem.

Ám mi volna, ha szerényebb célt tűznék ki, és csak egy Nagy Nemzeti Költeményt írnék, olyat, amilyent Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Ady Endre, vagy az a szegény kis vörös, beteg proletár, József Attila?

No, igen, igen, de mi az igazság, hőség ide, hőség oda, ezeknél a Nagy Nemzeti Tabu Költeményeknél?

Ezek bizonyos értelemben valóban nemzeti ereklyék, mint minden ereklye, - legyen az magyar királyi korona, vagy Vörösmarty Mihály Szózat c. verse - és megbecsülést érdemelnek, mert megtették születésükkor feladatukat. Ám később ezeket sokszor használták nem csak jó, hanem rossz, embertelen, szégyenletes célokra is. Látni kell útjukat máig, és azt is: ma is visszaélnek ezekkel a mai népbutítók, mai embertelenek.

Petőfi verseinek becstelen felhasználását még olyan, nem túlságosan bátor poéta is megsokallotta a saját korában, mint Babits Mihály (Petőfi Koszorúi - https://epa.oszk.hu/00000/00022/00329/09944.htm). Kölcsey Ferenc Himnuszát a magyarság mind a mai napig képtelen volt megérteni (https://www.harmonet.hu/psziche/7949-kolcsey-ferenc-himnusz.html). A 2018. évi magyarországi parlamenti választásokon szégyenletes tettek pártplakátján díszelegtek Kölcsey sorai: „A HAZA MINDEN ELŐTT”. Fel is merülhet a jogos költői kérdés: „Győzött valaha egy vers, mely magyar volt?” (http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46745).

Küzdeni küzdött, de nem győzött. Új ÉLETVERSEK kellenének, és ÚJ HALOTTI BESZÉD (http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46741). Igazi hazaszeretet kellene a jelenlegi álszentül hangoztatott helyett, igazi emberség a kereszténységgel kérkedő embertelenség helyett, múltjába értően, tárgyilagosan néző magyarság a felszínesen gondolkozó, elbutított helyett (Tűnődés a magyarságról - https://www.poet.hu/vers/195015). Értelem az értelmetlenség helyett.

A mostani szélsőségesen forró nyári napok után még – átvitt értelemben – nagyon meleg időszakok következhetnek. Magyarországon is, a világban is, a kettő összefügg egymással. „…Itt élned, halnod kell” – mondja a Szózat, de azért sokan nem „itt” haltak meg, hanem ott, ahol a Don-kanyar van. Meg azt sem szabad elfelejteni (vagy rá ferdén, hiányosan emlékezni), hogy kikkel, hová, miért indultak azok a „marhavagonok” (Marhavagonok - https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-marhavagonok.16353/).

Igen, igen, gondolkozni kell, még a legnagyobb hőségben is, otthon, mindenütt, mert a Pokol tornácán áll a világ (GONDOLATOK A 2019. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKHOZ - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46746).

(2019)

Illusztráció: Pixabay.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!