Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1936
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2020-07-03
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (575)
-Mese (278)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (839)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2020-02-09 12:09:50
Megtekintve: 269
A Becsület Napja, - és a becsület, meg a becstelenség
A becsület fogalmának pontos meghatározása nem volna könnyű feladat. Valaki sok becstelen tettet végrehajthat, miközben azt hiheti: a becsülethez hűen cselekszik. Becstelenséget követhet el, a becsületessége hitében, például azért, mert a hatalom elbutította. Meg azután a becsülethez az is hozzátartozik (legalábbis meghatározásától függően), hogy mennyiben van lehetősége a becsületes embernek becsületessége kinyilvánítására. A háborúban sok becsületes ember először azt hiszi, hogy becsületesen cselekszik, de azután rájön: nem azt teszi, hanem az ellentétét. Móricz Zsigmond, az egyik legnagyobb magyar író, önkéntesként ment az első világháborúba, de hamar rájött annak embertelenségére, igazi céljára. Gyóni Géza, mint költő (persze, nem akarom őt Móricz irodalmi nagyságához hasonlítani) egy ideig az akkori polgári társadalmi rend kedvenceként volt ugyanabban a háborúban katona és költő, de élete végén rájött ő is arra, mint amire Móricz Zsigmond már a kezdetén. Ady Endre pedig, a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, kezdettől fogva háborúellenes volt. Ám körülvette őt a meg nem értés és elítélés. (Egy évszázad álma - https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=16736).

Azt írtam az elején: „A becsület fogalmának pontos meghatározása nem volna könnyű feladat”. Nos, egy bizonyos határig nem. Ám létezik egy határ, amin túl már, akárhogyan is határozzuk meg a becsület fogalmát, becsületről nem, csak becstelenségről beszélhetünk. No és beszélni is kellene, sokkal, de sokkal többet! Ha nem beszélünk, nem írunk ezekről, nem teszünk ezek ellen semmit, az sem becsületes, legalábbis, a körülményektől függően, a legtöbb esetben. A második világháborúban szörnyű bűntettek történek a magyar zsidók ellen (Marhavagonok - https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-marhavagonok.16353/), nem csak a német haláltáborokban, hanem a fronton, a behívott magyar munkaszolgálatosaknál is (nem csak zsidó munkaszolgálatosok voltak). Sokféle zsidó van (Zsidók - https://poet.hu/vers/90538). Amikor felhívom a figyelmet egy hiteles anyagra, egykor megjelent könyvre, amit egyébként ma is ki kellene adni (a sok népbutító, hazug írás helyett, amire sok milliárdot pazarol el a FIDESZ-KDNP kormány!), akkor túl nagy a hallgatás, miközben még a kutya bizonyos szervéről is mindenfélét megosztanak az interneten. Kossa István Dunától a Donig c. könyvéről van szó (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=778381849325817&id=100014620267716). Nos, én nem látom úgy, mintha a becsület melletti kiállás, legcsekélyebb mértékét tekintve is, annyira jellemző volna a magyar hívőkre, nem hívőkre, akár zsidók, akár nem zsidók, inkább úgy látom: a magyarságnak (és minden bizonnyal sok népnek a világban) igencsak el kellene gondolkodnia saját múltbeli és jelenbeli állapotán (Tűnődés a magyarságról - https://www.poet.hu/vers/195015, Budapest álma - http://www.kislant.hu/vers/lelkes-miklos/budapest-alma.html ).

Rátérve a Becsület Napjára, amelynek elnevezése igen komikus, a következőket tartom szükségesnek megjegyezni:

1.) A becsület bármilyen meghatározása mellett, a Budapest ostromakor, a második világháborúban, a Várnegyedben levő német és magyar csapatok kitörési kísérletére a Becsület Napja kifejezés erkölcsileg teljesen nevetséges és tragikus. A kitörésben résztvevők, olykor egymástól élesen el nem határolhatóan, a következők voltak: a.) a háborúba kényszerített áldozatok, b.) a Horthy- és a Szálasi-korszak népelnyomó hatalma által megtévesztett emberek, akik a népbutítás áldozatai is lettek, de a kényszerítés is fennállt, c.) a Horthy- és a Szálasi-korszak uralkodó társadalmi osztályai hatalmát tudatosan védők, akiket nem lehet az áldozatok közé sorolni, hősöknek pedig, bár egyes esetekben bátran küzdöttek, szintén nem nevezhetőek erkölcsileg, mert a „hős” fogalmához nem elég a bátorság, hanem azt a célt is nézni kell, aminek érdekében az illető küzd. Egy népellenes cél érdekében küzdeni nem hősiesség!

2.) A második világháború nem érthető meg az alábbiak nélkül: a.) a Horthy-korszak társadalmának igazságra, tárgyilagosságra törekvő bemutatása, hiszen, ha, joggal elítéljük azon szovjet katonák cselekedetét, akik magyar civil nőket megerőszakoltak (és akiket azután a szovjet parancsnok vagy agyonlövetett, vagy pedig nem törődött a dologgal), akkor azt is látni kell, hogy az „urak” a Horthy-korszakban mint bántak például sok cselédlánnyal, és javasolom e tekintetben, többek között, Illyés Gyula Puszták népe c. művének elolvasását a Magyar Elektromos Könyvtárban, még serdülő lányokkal is miként bántak a „nemzeti” múltat képviselő uraságok, intézők – benne van-e a NAT-ban ez a mű egyáltalán?, b.) a második világháborúban a magyar uralkodó osztályok eladták saját népük egy részét, a vidéki magyar zsidóságot, a hitleri fasizmusnak, és nem vérlázító becstelenség ezek után egy olyan oktatási programot készíteni, mint, a hírek szerint, a NAT?, c.) nem a Szovjetunió támadta meg Magyarországot, hanem Magyarország üzent hadat a Szovjetuniónak, és Horthy Miklós akkori kormányzó emlékiratában leírja, hogy Bárdossy László akkori miniszterelnök e kérdésben még őt is becsapta, - a szovjet területeken pedig a magyar hadsereg talán liliomot árult? Miként lehet egy nemzet ennyire vak, ennyire híján a becsületnek?

3.) Mi a csudát lehet bármiben megbízni a mostani FIDESZ-KDNP kormányban, amelynek egyik tagja virágot visz Horthy sírjára és a volt kormányzót „hősnek” nevezi, a kormány pedig – a hírek szerint - támogatja a Becsület Napját, amelynek résztvevői nyilván vegyesek, egyesekre ma is hatnak a fasiszta eszmék, mások csak a „balhé” miatt mennek oda, vagy egyéb érdekeltségük miatt. Ez az összegyűlt tömeg nem más, mint csőcselék. A csőcselék, ezt már Petőfi is tapasztalta, a nép egy részéből keletkezik, - és sok közöttük „lent” az elbutított, szánandó ember, akit a „fenti” csőcselék hergelt fel, uszított, embertelenül. saját céljai érdekében (Csőcselék - https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-cs%C5%91csel%C3%A9k.845/)

4.) A Becsület Napja azért is nevetséges, mert, még, ha valóban a Becsületet ünnepelné is a világ, - mit érne a világ egynapi becsülettel? Ezt már csak tréfásan teszem hozzá, de komolyan. Igen, mit érne, hiszen a világban ma is működnek azok az erők, amelyek akár egy új világháborút is létrehozhatnak. Utóbbi megakadályozásához MINDENNAPI, valóban BECSÜLETES erőfeszítés kell (kellene), mert veszélyessége, a mai fegyverek birtokában, kiszámíthatatlan!

(2020)

A képen:
Vitéz kishindi Hindy Iván (1890 – 1946) magyar katonatiszt a II. világháború alatt, Budapest szovjet ostromakor a magyar csapatok főparancsnoka volt, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hindy_Iv%C3%A1n#/media/F%C3%A1jl:Hindy_Iv%C3%A1n.jpg

Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!