Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1818
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2020-03-29
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (558)
-Mese (245)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (32)
-Versek (772)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2020-03-15 16:25:21
Megtekintve: 10
Forradalmak világa
Petőfi tisztelte és nagyon átérezte a forradalmak jelentőségét a társadalom (a világ) előrehaladása szempontjából.

Azt is jól tudta: a forradalmaknak „be kell érniük”, több minden kell a forradalom előrelátható esetleges győzelméhez. Kell egy „belső” akarat, amit a kor körülményei egy népnél, nemzetnél hozhatnak, vagy egyszerre több nemzetnél, - és kell egy olyan külső „nemzetközi helyzet”, ami egyúttal elősegíti „kívülről” (de, ha kell, közvetlenül is) a belső forradalmi helyzet kialakulását és esetleges győzelmét.

Az 1848. március 15-diki magyar polgári demokratikus forradalomnál ez a két körülmény szerencsésen találkozott. A „reformkor” előkészítette a pesti forradalmat, és, - bár nem véletlenül,- Magyarországon kevéssé szokták hangsúlyozni, hogy a magyar március 15-dike mögött ott volt a Népek Tavasza, mint közvetlen előzmény, - erre nagyon is fel kell figyelni. Tegnap, amikor (március 14-én) még szinte semmi utalást nem találtam az interneten erre a nagy nemzeti ünnepre (ami egymagában is „beszédes” arról, hogy mennyire nemzeti ez a mostani kormány és mennyire félrevezetett a magyarság), egy emlékező verssel rámutatattam erre (Piros zászlót is… - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=860144261149575&set=a.111397106024298&type=3&theater).

A „piros zászló” kifejezéssel (bár tágabban is értelmezhető) Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet… (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1846-EC68/egy-gondolat-bant-engemet-EFB8/) c. költeményére utaltam, ami világossá teszi: Petőfi eszméje nem a polgári demokratikus forradalmat szolgálta csak, hanem a világforradalmat, a világszabadságot. Tulajdonképpen, bár biztosan leírták már előttem, ha ma nem is meri leírni senki:Petőfi eszméje egy kommunista eszme volt, mint ahogy az őskeresztények eszméjében is megtalálhatóak, eszmeileg, ilyen, túl korán jött, közösségi vonások (Őskeresztények - https://www.poet.hu/vers/106739). No és számomra teljesen nyilvánvaló, hogy Petőfi Sándor, bár a polgári demokratikus forradalom fiatal „vezére” volt Pesten, végül, egy távolabbi jövőt tekintve, nem a polgári demokratikus társadalmi rendet akarta, hanem mindenki javát, egy „kommunista eszméjű” társadalmat (A XIX. század költőihez- http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/xix.htm).

Petőfi korában, persze, a nacionalizmus (a magyar nacionalizmus is) azért volt még haladó eszme, mert a forradalmi változás segítője volt (Kis kioktatás a nacionalizmusról - http://artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46692). Egyébként akkor, amikor Petőfi az Istent emlegette, meg kell jegyeznem, hogy az Ő istene nem ugyanazon magán haszonisten volt, mint a magyar egyházak mostani „Isten-üzletébe” betársult isten (a világnak és a kereszténységnek jót akaró Ferenc pápát azonban tisztelem: Ferenc pápa, a világ, és utóbbiban Magyarország - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46869). Utóbbit egyébként Petőfi Az apostol c. elbeszélő költeménye is bizonyítja, de ezt sem nagyon emlegeti senki - https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1848-F625/az-apostol-F9A0/).

A forradalom megértése és megértetése ott kezdődik, hogy (mint minden fogalmat) helyes tartalommal kell használni. A fogalmakkal is nagy baj van a mostani Magyarországon! A forradalom, még ha „véres” is. és legtöbbször nem megy viszonylag békés úton, mert érdekekkel szemben kell fellépnie, és ezeket az érdekeket emberek védelmezik, - jobbat hoz vagy akar hozni a társadalom többségének. Ezt például Madách Imre megértette, amikor Az ember tragédiája c. művében (https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/) azt írta a Nagy Francia Forradalomról, hogy vak, aki isten szikráját nem érti, még ha vérrel és sárral volt is bekenve.

Igen, sajnos, vak, - és sok az ilyen vak ember a mostani magyarság körében. Félelmetesen sok!

No és sokan mocskolják ma a magyar forradalmakat, a Károlyi Mihály vezette polgári demokratikus forradalmat is, amelyik a múlt úri polgári társadalma után, az első világháborút követően, egy jobb polgári világot hozott, és az 1919-es magyarországi szocialista forradalmat is, amely továbbvitte az előbbi forradalmat, helyes irányban, nyugodtan írhatom, Petőfi eszméihez méltóan, még ha a Magyar Tanácsköztársaság rövid léte, 133 napja után, elbukott is. (Egy évszázad álma - https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=16736).

A forradalmakat a nagy magyar költők, írók tisztelték, én úgy gondolom, hogy ezek forradalmak mind tiszteletre méltóak. Még akkor is, ha Madách szavai szerint, vérrel és sárral voltak is bekenve. (Vers egy eljövendő Forradalomhoz - http://artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46399, A FORRADALMAK - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=47007).

1956-ban az ellenforradalmi lázadást azért nevezték egyesek belföldön és külföldön „forradalomnak”, mert az ellenforradalom szó, amit Horthy Miklós emigrációs emlékiratában még helyesen használt saját tevékenységére, már addigra leszerepelt. Megtévesztés volt ez, 1956-ban, bár az események résztvevőinek egy része megtévesztett fiatal volt és a szocialista társadalmi rend jobbítását akarta, valójában ellenforradalom volt (Október álma - https://www.poet.hu/vers/98032 , Nagy Imre (1896 – 1958) sorsa - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=432042797293059&id=100014620267716).

1989-ben a magyarországi rendszerváltás egy nemzetközi méretű ellenforradalom része volt. Persze, Nyugat nem arra adott felhatalmazást az ellenforradalom belső erőinek, hogy Horthy Miklós „úri Magyarországát” állítsák vissza, még ha az 1989 utáni első ellenforradalmi kormány miniszterelnökének voltak is nosztalgiái Horthy Miklós rendszere után egyes vonatkozásokban (HORTHY, 1989 - http://artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46647), hanem egy liberális polgári demokratikus rendszert. Ez – részben a polgári világ nemzetközi gazdasági válsága hatására is – fokozatosan, de elég gyorsan egy olyan jobboldali rendszerré alakult át (FIDESZ-KDNP által, a hatalom megszerzésével), amelyik a fasizmus több vonásának jegyét magán viseli (A fasizmus felé - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46377).

A mostani FIDESZ-KDNP kormány, - ezt Petőfi Napján, március 15-én mindenképpen ki kell mondani!, - erkölcsileg és gazdaságilag egyaránt tönkretette Magyarországot, és ebben a határon túli magyarság is segített neki, megtévesztetten vagy tudatosan saját nemzete ellen tevékenykedett (ennek több oka volt és van, erre most nem térek ki).

A magyarságnak azonban világosan látnia kellene azokat a veszélyeket, amelyek ott voltak a múltban, a két világháború előkészítésénél és eseményeiben is, és amelyek újra fenyegetnek, új világháborúval is, mert Hitlert nem néhány őrült segítette hatalomra jutni, hanem nagyon is hatalmas erők, amelyek ott vannak a mai érdekekben, államgépezetekben, társadalmi rendekben, mindenütt (Új Hitlerek - https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=2637, EGY HITLER VOLT? - http://artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46699).

Ott vannak, persze, nehezen felbecsülhetően kívülálló számára, a forradalmak lehetőségei is. Meg kell azonban jegyezni: a forradalom is nagyon fájdalmas lehet, az 1917-es oroszországi szocialista forradalom története megmutatta és mutatja.

Magyarország helyzete most nagyon rossz, számomra megdöbbentően az (TAGADJÁK, PERSZE… - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=47030, Az érthető Megérthetetlen - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=860436494453685&set=a.111397106024298&type=3&theater). Arra volna szükség, hogy azok az erők, amelyek egy jobb polgári Magyarországért küzdenek, jobban, sokoldalúbban támaszkodjanak tevékenységükben a magyar múlt demokratikus hagyományaira (MAGYARORSZÁG ÚTJA – 2020 - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46961).

Előttem már megírta egy neves író a világban, hogy azt, aki az igazat kimondja, általában nem szeretik. Ám az igazság kimondása számomra, mint egyik szatirikus írásomban kifejtettem (A Jó és a Rossz ember - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=858994937931174&set=a.111397106024298&type=3&theater) – kötelesség.

Amit igaznak gondolok, és úgy érzem, hogy kimondásával annak a Hazának szolgálhatok, amit Petőfi is szolgált, kimondom, megírom (kicsit költőien: A Szépség a Hazám - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46801).

(2020)

A képen:
Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeumnál, ismeretlen szerző alkotása, forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ed/Pet%C5%91fi_Nemzeti_M%C3%BAzeum.jpg
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!