Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1826
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2020-04-06
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (561)
-Mese (249)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (32)
-Versek (773)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2020-03-16 12:17:20
Megtekintve: 142
Bezárt a bazár
Gyermekkoromból bukkant elő egy tréfás, olykor kicsit gúnyos mondás, „Bezárt a bazár!”, ami, sokkal később, egy televíziós műsor címe is lett, de most arra a régi időkre gondolok, amikor az iskolai szüneteknél is elhangzott ez.

A második világháború után egy időben többször volt iskolai „szénszünet”, mivel az országban nem volt elég tüzelő, bár a bányászok derekasan dolgoztak, emlékezetes erre a „széncsata” kifejezés is, de a hiánycikkek sorában a szén is ott volt, és az iskolákat egy időszakra hivatalosan bezárták…

No és hagyományosan megmaradt a „téli szünet”, meg a „tavaszi szünet”… Az igazi, lélekfelemelő iskolai szünet azonban, persze, a nyári szünet volt, a vakáció (Vakáció - https://www.poet.hu/vers/87969, Volt vakációk - https://www.poet.hu/vers/114499). Utóbbiról írtam már néhányszor visszaemlékezést…

Jó tanuló voltam, de azért örültem az iskolai szüneteknek, mert az iskola a jó tanulóknak is stressz volt. Nem csak a feleltetések miatt. No meg, mi tagadás, a második világháború után az általános iskolámban sok verekedős, „rossz” gyerek is volt, akiket nem szerettem, bár már akkor is tudtam, hogy ez a magatartásuk összefügg a háborús lelki sérülésekkel, nélkülözésekkel, tehát a társadalommal.

Persze, „jó” gyerekek is voltak, akiket kedveltem. Különösen Kiss Istvánt (Pistát), aki tapasztalataim szerint a Becsület Lovagja volt, mert nagyon adott az ígéret megtartására, igazmondásra, őszinteségre. A kétezres évek valamelyikén halt meg, a rendszerváltás után, én olyan lelki állapotban voltam akkor, hogy még a temetésére sem mentem el, nem mintha mostanában olyan virágos volna a kedvem… Nagy Pétert is becsültem, aki erős gyerek volt, de nem verekedős, és igazságszerető, egyúttal igen ötletes is.

Osztálytársaim többségét, mi tagadás, félig tudatosan, félig tudat alatt, de tanulmányoztam, - és lenéztem. Nem lett példaképem a verekedés, trágár beszéd, rosszul tanulás, dohányzás, alattomos „szerzés”, - bár utóbbit illetően meg kell jegyezni, hogy e „rossz” gyerekeknél, ha elő is fordult „erőszakos szerzés”, olykor lopás is, - utóbbi tekintetében sokkal jobbak voltak, mint sokan azok közül, akik ma „fent” lopnak, szereznek, erkölcsileg mindenképpen elítélendően, a hatalom birtokában. Értem, persze, hogy ezt ma miért teszik, bizonyos mértékű „lopás” a polgári társadalomban elkerülhetetlen, de mértéke (és a tisztességes emberek tisztességtelen hallgatása is) „érthetetlen” (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=860436494453685&set=a.111397106024298&type=3&theater).

Az iskolai „távoktatáson”, „digitális oktatáson” túl azonban, most hogy az iskolák bezártak, lehetőségek is nyíltak, diákoknak, pedagógusoknak egyaránt. Jó lehetőségek is, mert van némi igaza a közmondásnak, hogy minden kárból van haszon (ehhez szoktam tréfás-komolyan hozzátenni: csak meg kell nézni azt, - kinek?).

Igen, mert, - miért tagadjuk? – a pedagógustársadalommal is baj van. Miért ne lenne baj, ha az egész magyar társadalommal, határon innen és határon túl, baj van, nagy? Amit a diák és a pedagógus tud ISMERETKÉNT, az sokszor NEM MEGÉRTETT ismeret, ha nem csak elsajátított, az illető nem gondolkozik el rajta, válaszolni tud a kérdésre, de az nem elég…

A „digitális oktatás” technikailag, elismerem, bármennyire is nem kedvelem az okos telefonokat (mert technikailag nem versenyezhetem okosságukkal, ilyen jellegű készség sohasem volt sajátom, még az okos telefonok előtt sem) - valóságos kincsesbánya. Technikailag, és ez sokat jelent. Én is felhasználtam ezt a kincsesbányát, amikor az egyetemen tanítottam és ez már hozzáférhető volt, nagyon sok oktatási anyagot készítettem. Később is felhasználtam, az unokáknak készített iskolai anyagoknál (elsősorban irodalomból, történelemből, mert a matematika nem a „szívem csücske”, bármenyire fontos is).

Ám látni kell, hogy a digitális oktatás mellett azért, úgy néz ki, ha marad a NAT, marad a társadalom vezetésének tudásellenessége, ha marad ez a magát nemzetinek hirdető nemzetellenesség, - az oktatás csodálatos technikai eszközei, mégiscsak eszközök, és nem hozhatnak, önmagukban, Édent.
Az oktatás akkor, az eszközök ellenére, továbbra sem lesz tárgyilagos, becsületes, és marad az, ami most, „nemzetieskedően” nemzetellenes (Közoktatás, közbutítás - https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-k%C3%B6zoktat%C3%A1s-k%C3%B6zbut%C3%ADt%C3%A1s.16787/). Marad a népbutítás hihetetlenül nagy mértéke, hiszen, miközben március 15-én ott van a sok nemzetiszínű zászló, és az embereken a kokárda, a mindennapokban tovább folyik a forradalmak bemocskolása, a történelmi eseményekről való hazudozás (Forradalmak világa - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=861084677722200&set=a.111397106024298&type=3&theater).

Ám az otthoni létnek átmeneti előnye is van, ha bezár az iskola, diáknak is, pedagógusnak is.

Igen, az otthon maradó diákoknak, korukat figyelembe véve, célszerű szórakoztató olvasmányokat ajánlani, valamint olyanokat, amelyek közelebb hozzák, átélhetőbbé teszik a történelmi múltat. Ezek a művek sokfélék, meséktől kezdve a nagyon komoly munkákig.

Remekműnek tartom Móra Ferenc Csilicsali Csalavári Csalavér c. könyvét (https://mek.oszk.hu/09500/09578/09578.htm), és Sebők Zsigmond gyermekeknek írt könyvei is nagyon szórakoztatóak (például: Mackó úr utazásai - https://mek.oszk.hu/08200/08237/08237.htm), de ott van az idősebb diákok részére az a rengeteg könyv, amelyből oly sok mindent meg lehet ismerni, többek között az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországának társadalmáról (például: Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon - http://mek.niif.hu/00900/00955/00955.htm, Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci-könyveinek egy része is igen szórakoztató, tanulságos). No és a Horthy- korszak társadalmának, világának megértéséhez nélkülözhetetlen Móricz Zsigmond könyveinek sora, így például az 1929-ben írt Rokonok - https://mek.oszk.hu/01100/01150/01150.pdf... A reformkor nagy írójának, Madách Imrének Az ember tragédiája c. művéből sok mindent meg lehet érteni a világ történelméből (https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/).

Az említett művek csak példák, de hozzá kell tennem, én az interneten sok pedagógus megnyilvánulásából, vagy éppen a reagálásuk elmaradásából úgy látom: rájuk is ráférne a tanulás, a társadalom jobb megértése, azon alapfogalmak megfelelő megértése, amelyek nélkül nincs emberszeretet, hazaszeretet, becsület, erkölcsi bátorság.

A pedagógusnak is tanulnia kell, minden pedagógusra vonatkozik ez, azokra is, akik már nem tanítanak hivatalosan, így természetesen rám is. Hazáját pedig nem az szereti, aki csak ömleng, hogy milyen nagyszerűek a magyarok! Egy nép sem olyan nagyszerű, mint ahogy, valami érdek miatt, a hízelgők rókamosollyal el akarják hitetni vele (Tűnődés a magyarságról -https://www.poet.hu/vers/195015). Ha elhitetik, - becsapják!

A nagy magyar írók, költők hazaszeretete kritikát is őszintén kimondó szeretet, mint ahogy a tanárnak sem szabad csak dicsérnie tanítványát, - dicsérnie akkor kell, ha ez diákja érdekét szolgálja.

(2020)

Illusztráció: Pixabay.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!