Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2006-09-03 11:39:09
Megtekintve: 2629
Angyaltrombita - 3
3.

Másnap a reggeli kakaskukorékolás kiverte az álmot Kuzma, Kuzmovics szemeiből. Miután nagynehezen kibontakozott Frici öleléséből és kidugta fejét a szalmaalomból, szemeit megdörgölve konstatálta, hogy reggel van. A napfelkelte áhítatos csendjét kerékzörgés és szamárbőgés szakította meg. Úgy hasított bele az ózondús levegőbe Matyi iázása, mint a hajnali postakürt. Ezzel jelezte, hogy megjöttek.

Sűrű pislogások között odalgott elő a kecskeólból Vitya, hogy üdvözölje a két cigánygyereket. Umbi-Sambec, mutatkoztak be illendően és kivillantották mind a harminckét egészséges fehér fogakból álló fogsorukat. Vityának földbe gyökereztek a lábai. Ilyen szépséges és kívánatos cigányfiúkat életében nem látott. Éppen ideje volt az ól elhagyásának, mert Imrebácsi máris jött a fejőzsétárral és nekiállt Mancinak, majd Gizinek. Vitya a kerekes kúthoz vánszorgott és a kútkávára készített jéghideg vödör vízzel nyakonötntötte magát. Ettől mintha jobban lett volna.

A kecskelábú asztal mellé rakott padra rogyott és helyet mutatott a cigányfiúknak. Úgy mustrálgatta őket, mint a fuvaroslovat a vásárban. Kisvártatva megszólalt.
–Fiúk, tudjátok, hogy kemény munka vár ránk?
–Tudjuk, Imi felvilágosított bennünket. Állunk minden munka elé, bármilyen kemény legyen is az!–vágták rá, egyszerre.
–Akkor früstök után kimegyünk az erdőbe. Levágjátok az angyaltrombitákat és behozzuk ide a házhoz. A vezetésemmel tizcentis darabokra szecskázzuk, majd az erejesztődézsába öntjük a szecskát. Cukrot, vizet adunk hozzá és 15 napig erjesztjük, majd lepároljuk a nedűt.

–Mi lesz ebből Kuzmabácsi?
–Ebből, sokminden. Fickósító ital, búgatópor és más, ami egyelőre titok. Na, elégedjetek meg ennyivel, de tegyetek lakatot a szátokra, mert ha eljár, akkor nagy baj lesz. Ez hétpecsétes titok! Megértettétek?
–Meg.
–Akkor früstök. –Imre és Ramóna máris terítette az asztalt. Éhgyomorra bundapálinka, utána egy-egy csupor kecsketej, kecskesajt és kecsketúró vereshagymával, retekkel. Miután éhüket elverték elindultak a tisztásra. Na, nem, úgy ám ahogy elképzelné a kedves olvasó! Nem, senki sem ült a kordéba, mivel szokásszerint a Matyi megint megmakacsolta magát. Úgyhogy Umbi és Sambec húzta helyette a kordét, Vitya pedig tolta hegynek fel.

Teljesen leizzadtak amint a tett színhelyére értek. A trepli körül már illatoztak a tűzpiros trombitavirágok. Amint Vitya beleszagolt a levegőbe, kissé megtántorodott. Majd felmászott a treplire és elgyönyörködött amint a cigánygyerekek sarlózni kezdték a trombitavirágokat. Ahogy telt a kordé, úgy nőt benne a gerjedelem, hiszen az angyaltrombitának nemi vágy fokozó hatása ismerős minden normális ember előtt. Ezen csak a kőrisbogárból nyert búgatópor tesz túl, amit a kan disznónak adnak be, hogy aktív legyen, ha görögnek a nőstény anyakocák. Ahogy pattogtak le a slicgomjai, úgy vert, dobolt a vére domhártyáin. Lekiáltott hát az alant munkálkodóknak. Hé, valamelyik, jöjjön már fel ide! Sambec mászott fel elsőre.

Vitya, azonnal csókolni kezdte, ahol érte, és húzta le róla a klottgatyáját. Ötször hirigelte meg elölről-hátulról. De, a gerjedelme, csak egyre nőt, növekedett. Libidója az égig ért. Miután Sambecet kicsavarta, mint egy citromot, leküldte és Umbiért kiáltott. Umbit is lerendezte. Kissé csillapodni látszott a gerjedelme és lassan kómaszerű álomba zuhant. Lelki szemei előtt vízió jelent meg. Látta magát miként ünneplik Brüsszelben a nagy magyar feltalálót. Hogy hajlongnak előtte, és kitüntetésekkel halmozzák el, mint az emberiség jótevőjét. Aztán egy hideg fuvallat magához térítette. Letekintett és nem akart hinni a szemének. A virágokkal teli kordé mellett álldogáló fiuk egyszerre átbucskáztak a fejükön és két kanördög állt előtte. Hívogatóan integettek neki, hogy másszon csak le. Amint lekecmergett megdörgölte szemeit, hogy jól lát-e, majd az ördögökre meredt, révedt tekintettel.

–Itt vagyunk kedves gazdánk. Parancsodra várunk. Ezen túl mi fogunk neked segíteni grandiózus terveid végrehajtásában. Most cigánygyerekek képében vagyunk jelen, de ha a szükség úgy hozza, bármilyen alakot fel tudunk ölteni, ahogy a szükség és a helyzet megkívánja.
–Változzatok vissza cigányfiúkká! Azok jobban tetszettek. Veletek szeretkezzen Lucifer!
–Ahogy parancsolod. Egyet jegyezzél meg jól: ha megvakarod a bal füled tövét, akkor megjelenünk, és parancsod szerint cselekedünk. –mondta az egyik ördög és visszaváltoztak cigánygyerekeké. Azonnal elindultak hazafelé.

Mondanom sem kell, hogy másnap újra kinőttek a trombitavirágok. Így ment ez egy hétig amig minden erjesztőkád meg nem telt cefrével. Amint a cefrék kierjedtek elkezdődött a Datura lepárlása. Ugyanis a fickósítónak, a Datura nevet adta Vitya. Datura az Angyaltrombita latin neve. A lepárlás lassan bár, de haladt. Az első főzet kóstolgatására hivatalos volt Kece, Yeti, és a két Imre. Addig, addig kóstolgatták amig részegségükben, teljesen felajzódva a kecskeólban kötöttek ki. Mivel a két nőstényre öten voltak. Így a Mancival, mint hajdani hűtlenül elhagyott szeretőjével Yeti hált el egy végelláthatatlan szeretkezés erejéig. Míg Imi újra visszatért Gizihez.

Kecét Frici vette kezelése alá, mert úgy bezabált a cefre seprőjéből, hogy állt a hímvesszeje, mint a palavessző. Yeti gyorsan megvakarta a bal fültövét és azt kívánta, hogy Sambec és Umbi jelenjen meg egy végelláthatatlan szeretkezésre. Így is történt. Reggelre majd széjjelvetették a kecskeólat a vehemens kufircolásban.

Másnap lemosva a gyalázatot nem győzték a kerekes kút, dermesztően hideg vizével életre locsolni magukat, miután Imrebácsi kihajtotta őket a kecskeólból. Ő pedig nekiállt a két nősténynek, hogy kifejje belőlük a reggelire valót. Früstökölés közben jött Yetinek az az ötlete, hogy nézzenek utána az Interneten van-e még más hasznosítási lehetősége is a Daturának, vagy ahogy itt népiesen nevezik: az Angyaltrombitának.

Hazatérve bekapcsolták a számítógépet, és máris fenn lógtak a hálón. Az Angyaltrombitára kattintva a gép kiköpött egy csomó hasznos tudnivalót. Meghökkenve emésztették az információkat.
„…Angyaltrombita (datura hibrida)
A nagy, tölcséres, lelógó virágairól ismert, dísznövényként termesztett angyaltrombita valamennyi része – magja, levele, virága és gyökere is – narkotikus hatású. A burgonyafélék családjába tartozik, ami azért fontos, mert rokonaival (csattanó maszlag, bolondító beléndek) együtt az angyaltrombita minden része, főleg a virága és a termése mérgező. Szervezetünkbe jutva hallucinációt, mentális zavarokat, amnéziát okozhat.
Használat:
A leveleket néha elszívják. A többi részt forró vízben fõzik. Az Andokban kis mennyiségű magot porrá õrölnek és italokhoz adják. Néhány nyugat-amazóniai törzs serdülõkori rítusként orális vagy rektális beöntést alkalmaz. Törzsi rituálékon Mexicóban jóslásra, az algonkinok a Wysoccan nevű ital elkészítésére, melyet a fiatalkorúak férfivá avatásukkor isznak meg.
A régi thug indiai szekta a feláldozandó embereket ezzel ajánlotta Kálinak.
Fogyasztása dühöngést, zavartságot, érzékcsalódást, aluszékonyságot, arcpírt, nyálkahártya szárazságot, nyelési nehezítettséget, tachikardiát, tág pupillát eredményezhet. Nagyobb adag hatására: hallucinációk, görcsök, tudatzavar, hiperthermia, dühöngés, zavartság, érzékcsalódás, súlyos esetben kóma is bekövetkezhet…”
Az információk közt böngészve, a fontosakat kiszűrve így okoskodtak.
–Ha a Daturát mint élvezeti és ajzószert piacra dobják abban óriási pénz, rejlik. Viszont előbb Hungaricumként le kell védetni a márkát. Aztán el lehet vele árasztani a piacokat. Én a porban látok nagy fantáziát.–folytatta a fonal legombolyítását Vitya.– A port tömegek bódítására tudnánk hasznosítani. Óriási fantáziát látok ebben, csak meg kellene oldanunk a porlasztást.
–Mi sem könnyebb ennél–vette vissza a szót Yeti. Az Árminéknak van a legjobb aszalókemencéjük. Abban tökéletesen kiszárítjuk a magvakat, majd a Kemecsei vízimolnárral lisztté őröltetjük, és máris készen van a porocska!
–Csak az a gondom, hogy még nem láttam termést a növényeken. Honnan szerzünk magokat?–vakargatta fejét Vitya. Yeti rögtön kapcsolt.
–Persze, hogy nem láttál te, bibas, hiszen naponta lekaszáltátok, hogy porozták volna be a méhék?
–Na, de minden nap új virágokat hozott, az ördögök műve lenne az egész? Aha, megvan!–vakarta meg a bal fültövét Vitya és azonnal ott termett a két kanördög.
–Mit parancsolsz kedves gazdánk? –kérdezték alázatosan.
–Azt szeretném, ha magot hoznának virág helyett egy hétig az Angyaltrombiták. Sok magra lenne szükségem.
–Kérésed parancs, csak azt nem értem, miért nem kérsz egyből egy véka magot? Nem lenne egyszerűbb?

–Igazad van, teremjen itt kísérletre két szakajtó trombitavirág mag!–amint kiejtette a száján, már ott is állt előttük a két szakajtó érett mag. Megköszönte az ördögök segítségét és az ördögök, ahogy jöttek el is, távoztak. Vitték a magokat Árminékhoz kiszárítani az aszalókemencében. Aztán a Kemecsei vízimolnárhoz és napok alatt több kiló lisztfinomságúra őrölt porral rendelkeztek.

Most már csak a továbblépésen kellett gondolkodniuk. Először is meg kellett oldaniuk a Datura köztudatba való beillesztését. Mert nem elég az, hogy Kurtafa férfilakosságát részesítik csak a fickósító áldásaiban. Yetiék már messzebbre tekintgettek. Országos, majd Európai távlatokban gondolkodtak. Úgy okoskodtak, hogy küldenek egy kis kóstolót a finom fickósító párlatból a miniszterelnöknek.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!