Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2007-05-09 10:40:41
Megtekintve: 640
A Sátán lánya
Újsághír. ” N. Andrásné 47 éves elvált asszony, skizofrén rohamában az állítólag benne lakozó Sátán parancsára megölte vele lakó 68 éves édesapját. Kitépte szívét, és jóízűen falatozni kezdte, amikor a szomszédok hívására megjelenő rendőrök segítségével a kivonuló ápolók reá törve az ajtót kényszerzubbonyba kényszerítve elszállították a zárt osztályra nem tanúsított semmilyen ellenállást…”

1.
A történet sokkal régebbről kezdődött. B.Sándor, annak rendje és módja szerint 26 évesen megnősült. Felesége egy fiú és egy leánygyermekkel ajándékozta meg. A műszaki rajzolóként, majd szerkesztőként dolgozó Sándor szépen keresett. Hamarosan lakást vásároltak óvónő feleségével és boldog családi életet élve nevelték gyermekeiket.

A Fiúval semmi gond nem volt. Elvégezve a középiskolát, majd a Műszaki Egyetemet. Állást kapott a helyi Vasgyárban. Hamarosan ő is megnősült és két gyermeket nemzett a haza javára.
A nagylány: Sárika gimnáziumba járt és óvónőnek készült. Hamarosan férjhezment ő is és két kislánya született.

A lányokat felnevelte, férjhezadta és negyvenkétévesen megözvegyült. Ekkor kisiklott az esze kereke. Egyre jobban elkezdett hallucinálni, rémeket látni, és furcsán viselkedni. Sándor már régebben elvált, és a nagymamához költözött. Közben a nagymama is hamarosan meghalt és Sándor egyedül maradt a lakásban.

Mivel csekélyke nyugdíjából és leánya rokkant nyugdíjából két háztartást nehéz volt fenntartani úgy döntöttek, hogy Sárika lakását eladják, és Sándor összeköltözik skizofrén, lerokkantosított leányával. Így is tettek. Eladták Sárika lakását. A Kapott vételárat elosztották a két gyerek között. Maguknak nem hagytak belőle semmit. Minek? Egy háztartásban szépen megéltek Sándor magas nyugdijából és az ő rokkantnyugdíjából.

Sárika rendesen szedte a gyógyszereket, és nagyjából szinten tartotta magát. Sándor ügyelt rá, hogy mindig, időben bevegye őket. Ha érezte, hogy felfokozott állapotba került a lánya, akkor elment vele a Pszihiátriára és változtattak a gyószereken. Ha letargiába esett és napokig csak feküdt az ágyon a plafont lesve, akkor kihívva a körzeti orvost, kedélyfokozó gyógyszert íratott fel számára.

Sándor naponta kétszer, délelőtt és délután 1-1 órácskára hagyta el a lakást. Ilyenkor hosszú, egészségügyi sétákat tett a környékbeli parkokban. Reggel bevásárolt. Délben elhozta kettejük számára a közeli étkezdéből az ebédet. Megebédeltek. Este vagy reggel, ahogy fogyott a tej, kenyér, lement a közeli boltba és bevásárolt. Ilyenkor szalámit, nassolnivalót, Nescafét, mosószereket, és ami fogyóban volt a háztartásban, azokat is beszerezte.

Reggel a közeli újságospavilonban megvásárolta a kedvenc napilapját, a Helyi Mocsárt, és a Nők Lapját, Kiskegyedet, rejtvényujságokat Sárikának. Ő a helyi lapon kívül csak az Interneten való szörfözéssel és cseteléssel ütötte el az időt. Sárika egész nap a TV előtt ülve kedvenc sorozatait nézte, míg Sándor Internetezett. A TV ből Sándort csak a Híradó és a politikai műsorok érdekelték.

Hogy ne legyen vita, mindkét szobában volt egy-egy TV készülék. Így nem zavarták egymást szórakozás közben. Sándor előszeretettel nézet szex helyett pornó oldalakat és önkielégítést végzett közben. Ez volt minden szórakozása.
Sárika nyolcórakkor bevette a gyógyszereit és az altatóját. Tíz órakor már aludt. Sándor sokszor éjfélig is TV-zett, Nettezett. Rendszerint este nyolckor főzött magának egy kávét és így kibírta akár éjfélig is.

2.
Amikor évekkel ezelőtt Sárika skizofrénné vált, akkor a mama egyik nap így szólt Sándorhoz.

– Ne csodálkozzál rajta kisfiam, hogy a Sárika skizofrén lett. Te is azzá lettél volna, ha én, mint gyógypedagógus már óvodás korodban fel nem figyelek a skizofrén hajlamodra.
–Hogyan, te tudtad ezt?
–Tudtam, azaz felismertem nálad, hiszen a Gyógypedagógiát én még a Kozmucza Flóraméninél tanultam. Ő volt a skizofrén József Attila utolsó nagy szerelme.
–És Te szépen kikupáltál?

–Bizony kisfiam, sok türelemmel, odafigyeléssel kihoztalak ebből az állapotból.
–Akkor a Sárinál mért nem ismerted fel idejében?
–Mert a Sárika már felnőtt korban kapta, nem éltünk egy háztartásban vele. Nem tudtam volna őt már pedagógiai módszerrel kihozni. Rábíztam a modern orvostudományra.
–és ez lett a vége.
–Tulajdonképpen benne lappanghatott már a kór régen, és a férje elvesztése, hozta ki belőle.
–Igazad van mama. Segítenünk kell őt.

Így történt, hogy amíg a mama élt közösen felügyelték Sárikát. Sándor naponta átment hozzá. Elvitte sétálni. A hétvégén a mama főzött és együtt ebédeltek. Volt úgy hogy ott is aludt náluk. Sajnos a halál elszólította tőlük. Így jutottak arra a gondolatra, hogy összeköltöznek. Sándor mindent elvégzett, amit kellett egy háztartásban. Sárika olvasással, rejtvényfejtéssel és TV nézéssel töltötte jobbára idejét.

Mivel idegrendszere meggyengült, amibe a nyugtatók is besegítettek, egyre többet szundikált a pamlagon. Nem is voltak különösebb hallucinációi, víziói. Még verseket is elkezdett írogatni. Öt-hat füzetet is teliírt már mióta együtt laktak a bátyjával. Tulajdonképpen második gyerekkorát érte. Sándorra vetítette ki a papa és a mama szerepét.

Mivel rendszeres könyvtárlátogató volt, mindenféle könyveket összeolvasott. Így került kezébe több a Sátánizmusról, Sátánokról szóló könyv is. Elborzadva olvasta, hogy ilyen is létezik. Sokáig nem történt semmi, amikor egyszer hajnalban arra ébredt, hogy a fejében a Sátán beszél. Tisztán hallotta a hangját.

–Ezennel befogadlak a Sátánrend közé. Sokat kell még fejlődnöd. Az, hogy a beavatásod megtörténjék egy nagy tettet, kell végrehajtanod!
–Mi legyen az?–kérdezte gondolatban Sárika a hangtól.
–Időben meg fogod tudni, csak mindent úgy tegyél, ahogy parancsolom!–mondta a hang és megszűnt. Sárika kicsit csodálkozva felült az ágyban, majd körbenézett a szobában, de senkit nem látott. Bevett egy altatót és visszafeküdt.

Hónapokig nem történt semmi. Már régen elfelejtkezett a hangról, amikor újra jelentkezett.
–Hamarosan bizonyítanod kell!
–Mikor?
–Pár nap mulva.
–Mit kell tennem?
–Atyádat meg fogja szállni az ördög. Meg kell ölnöd, kivenni a szivét, mert abba költözik bele az ördög.
–De, Uram, ezt nem tehetem! Ez borzasztó! A saját testvérem megölni!
–Meg kell tenned, különben nem veszünk be a Sátánrendbe! Egy szót sem szólhatsz erről senkinek, neki sem, mert akkor azonnal meghalsz! Megértettél?
–Képtelen vagyok megtenni!
–Meg kell tenned!–szuggerálta a Sátán és eltünt a hang.

Sárika körbenézett a szobában, bevett egy altatót és visszafeküdt. Reggelre elfeledte az egészet.

3.

Sándornak a magasvérnyomáson kívül különösebb betegsége nem volt. Húszéve szedte a vérnyomáscsökkentőket. Senki nem látott bele, hogy szervezetét megtámadta a cukorbaj. Hároméve, amikor az utolsó felülvizsgálaton résztvett, még semmi jele nem volt a bajnak.

Azon a napon arra ébredt, hogy kiszáradt a szája és rettenetesen szédül. Látása kezdett elhomályosulni. Még lement a boltba bevásárolni, de megreggelizni már nem volt ereje. Bekómált. Elkezdett röpködni a szobában. Esett-kelt, neki a falaknak, szekrénynek. Belefejelt a falitükörbe. Ettől homlokbőre felrepedt. Arcát elöntötte a vér.

Sárika földbegyökerezett lábakkal, dermedten figyelte a jelenetet, majd megszólalt az agyában lévő Hang.
–Öld meg, vágd ki és edd meg a szívét!
Sárika kihúzta az asztalfiókot, kivette a konyhakést. Leteperve apját a könyhakőre, mellére térdelt, majd egy hirtelen mozdulattal mellébe döfve a kést feltárta a mellkast. Apja kifordult szemekkel hörögve tekintett rá.

Sárika kimetszette a még dobogó szívet, és a konyhakéssel lekanyarítva egy darabot rágni kezdte. A hatalmas zajra és ordítozásra a szomszédok, mivel nem tudták mire vélni a történteket kihívták a mentőket. Gondolták rosszul lett a skizofrén asszony. A bezárt ajtón nem tudván bejutni értesítették a tűzoltókat, akik az erkélyajtón át behatoltak a vérfürdővé változott lakásba.

Az apja teteme fölött térdeplő, emberi szívet foggal tépő nő látványa annyira elborzasztotta őket, hogy többen rosszul lettek a látványtól. Az utánuk benyomuló mentőtiszt és ápoló le akarva fogni Sárikát hozzáléptek. Ekkor szörnyű dolog történt. Sárikának kinőtt a két vámpírfoga és megszólalt benne a hang.
–Vért akarok! Harapd át a nyaki ütőerüket! Parancsolom.

Sárika a sarokba vágva apja széjjelrágott szívét elsőbb a mentápoló nyakának harapta át az ütőertét, majd a mentőtisztnek is. Vastag sugárban spriccelt a vér. Az ájulásból magukhoz térő tűzoltók fejvesztve menekültek a lakásból és értesítették a Pszihiátriát, hogy jöjjenek ki egy dühöngő őrülthöz. Hozzanak kényszerzubbonyt is magukkal.

A kényszerzubbonyra már nem volt szükség. Sárika fejében újra megszólalt a hang.
–Beavatásod megtörtént. Mától a Sátánrend tagjává választottunk. Amint megszűnt a hang Sárika magához tért. Bement a fürdőszobába. Lezuhanyozott. Tiszta ruhát öltött és arcán ragyogó mosollyal tessékelte be a lakásba a mindenre elszánt kényszerzubbonyt szorongató elmeápolókat. Beült velük a mentőautóba és azóta is a Lipótmezei Elmegyógyintézet lakója. Vizsgálták jobbról-balról, de a skizofrénián kívül semmilyen elváltozást nem találtak nála. A tudomány által megmagyarázhatatlan ügyet dokumentálták és ad acta tették.

A hang eddig nem jelentkezett. Félő, hogy egyszer újra megszólal és a Lipótmezei Elmegyógyintézetet megszüntető potentátot, fogja Sárika megtámadni. Most még nincs baj, még nem kezdték el kiköltöztetni a bennlakókat. Neadj isten, hogy sor kerüljön rá, mert akkor Sárikának az agyában beélesedik a hang, kinőnek vámpírfogai és nyekk!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-10 14:37:02
Örülök,hogy tetszett.
2007-05-10 14:29:09
Micsoda horrornak azért nem nevezném, de kellemes írás, az tény :)
2007-05-09 17:38:43
Sajnos megtörtént,és remélem a végkifejlete is meg fog történni:meglakol aki bezáratta a Lipótmezei Bolondokházát.
2007-05-09 15:54:24
Ez tényleg borzasztó, már az eleje felkeltette az érdeklődésem... hihetetlen, mik vannak!
2007-05-09 13:02:26
Kezdetnek ez is elég. Köszi,hogy felfigyeltél megjelenésemre. Bogi.
2007-05-09 11:51:53
Micsoda horror! Este ezt nem szabad olvasni, álmainkban megjelenhet a hang... És ki vállal felelőséget a másnapi tetteinkért? Annak örülök, hogy , kedves Bogi, megjelentél. E szörnyűség után talán valami vidámabbat is olvashatunk tőled.