Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2006-01-30 05:19:23
Megtekintve: 630
A méz dícsérete-1
A NÉPI APITERÁPIA GYÓGY-ANYAGAIRÓL
Az a tény, hogy a beteg bízik a természetben, az emberben, a tudásban, az orvostudományban, az orvosi beavatkozásban és magában az orvosban, évszázadokon át alapja volt a csodaszámba menő gyógyulásnak.
A természetes gyógyanyag már magában véve is biológiai lehetőségeket tartalékol. Ha gyenge hatású több összetevős, bizonytalan és tulajdonságvesztő is a természetes gyógyanyag - a tudományostól eltérőleg - egymagában serkenti vagy akár újrateremti az egészséges vagy beteg ember biológiai tőkéjét, alkalmazkodási és ellenálló-képességét. Nemhogy lebecsülnünk nem szabad tehát a természetes gyógyanyag hatóképességét, hanem éppen ellenkezőleg, teret kell biztosítanunk számára a hatásukban erős, pontos, gyors, biztos és tökéletesen ellenőrizhető - köztudomásúlag pótolhatatlan - tudományos gyógyszerek és a sebészkés mellett.
A természetes anyagú beavatkozások hatása azért tartós és úgyszólván csodás, mert növeli és helyreállítja a beteg szervezet alkalmazkodóképességét. Természeti körülményei között a primitív ember a növényt először mint táplálékot ismerte meg, azután jött rá gyógyító hatására. A lépes mézet is előbb táplálék gyanánt fogyasztotta, majd később használta gyógyításra is. Jóval később jutott el oda, hogy még a mérgező méhszúrásnak a hasznát is átlássa. Innen van az, hogy a népi gyógymódokban az apiterápia főleg a gyógynövényekből nyert főzetek és kenőcsök mézes vagy viaszos adalékanyagai révén van jelen. A népi gyógyászat csak ritka esetben alkalmazza gyógy-anyagnak a mézet vagy viaszt tisztán, keveretlenül. A jelenségre a magyarázatot a folyamatokban bármely szinten csak fokozatosan jelentkező differenciálódási képességben kell keresnünk.
Bizonyosan annyit tudunk, hogy kezdeti, primitív szakaszában a természetes gyógykezelés csak a mézet, a lépet és a viaszt tartotta gyógy-anyagként számon.
Tudunk például olyan „előírásról”, amely bágyadtságra reggel, délben, este lépes méz kis adagokban való elrágását, szopogatását ajánlja. Más előírás a fő étkezések idejére ír elő egy pohár vízben feloldott 1-2 kávéskanál mézet erősítőszerként terheseknek, lábadozóknak, gyermekágyasoknak, étvágytalanoknak, álmatlanságban szenvedőknek, székrekedéseseknek.
A méhviaszt jobbára a fogak tisztítására és fehérítésére ajánlották, s csak ritkán sebek vagy más természetű sérülések kenésére. A méz kivonása előtt lefedelezett lép a népi gyógyászatban a légutak fertőzéses megbetegedéseinek megelőzésére volt közkedvelt szer.
A méz, a viasz, a lép élettani hatását ma már senki sem vonja kétségbe. Húsznál is többre tehető azoknak az élettani gyógyhatásoknak a száma, amelyeket a méztől nyerhetünk. ez a hatás lehet: antibiotikus (megsemmisít bizonyos mikrobákat), bakteriosztatikus (gátolja a mikrobák szaporodását), biotrofikus (tápláló), hegképző, tartósító, szíverősítő, serkentő, nyugtató, erőnlétet biztosító stb. A méhviasznak is legalább ötféle gyógyhatása ismeretes (antibiotikus, bőrlágyító, szigetelő stb.)
A lép fő hatótényezője a méhszurok (propolisz), az, az anyag, amellyel a méhek a lép sejtjein az egyes viaszrétegeket kitapasztják, valamint a mézet, méhkenyeret (paszturát) vagy fiasítást tartalmazó sejtek fedelét az elkészítésük rendjébe bevonják. A propolisz mellett, régibb lépek esetében - egyenlőre tisztázatlan gyógyhatású tényezőként - azok a salakanyagok is számításba jöhetnek, amelyeket az álca-, báb-, illetve rovarrá alakulása során az egyedek burkából, a méz- vagy méhkenyér maradékokból és a méhkaptár szurokanyagából visszamaradnak.
A népi gyógyászat javára írható annak ismerete, hogy a méhészeti termékek annál hatékonyabbak, minél frissebbek.
MÉZBŐL KÉSZÜLT NÉPI GYÓGYSZEREK
A primitív népek között szájhagyományként terjedt a népi gyógyászat receptgyűjteménye, a magukban vagy keverten alkalmazott népi gyógyanyagok ismerete.
A kutatónak olykor sikerült egy-egy ilyen szájhagyományozott receptet tollvégre kapnia és írásban a következő nemzedékek számára megőriznie.
A szerzőt is éppen ez a szándék vezeti, amikor kritikai válogatásban közli az ide vonatkozó, általa gyűjtött anyagot, a tartalom lehetőleg változatlan megőrzésével is kimondottan csak a modern orvostudomány által ártalmasnak minősített kuruzslások mellőzésével. A tudományos felhasználhatóság kedvéért, természetes közlendőjük sértetlenségének megőrzése mellett a farmakológia (gyógyszertan) követelményei szerint ismerteti az egyes készítményeket az illető legfontosabb gyógyhatásának rendjében. Az egyes népi készítmények leírása tehát a következő rendet követi: osztályozás, sorszám, összetétel, illetve hozzávalók, készítési mód, alkalmazás, tárolás, gyógyhatások (gyógyszertani és élettani hatás), javallat - ellenjavallat, ellenhatás (mérgező hatás), hatékonysági tartam.
A gyógyszertani osztályba sorolás a következő:
I. osztály - általános fertőtlenítő, baktériumölő, féregirtó, daganatlehúzó, mérgezést-gátló, vérzéscsillapító és vérszegénység elleni szerek.
II. osztály - a légutakra ható, fertőtlenítő, köhögéscsillapító, asztmanyugtató szerek.
III. osztály - az emésztőkészülékre ható, hasmenést-gátló, székrekedésoldó, epekőoldó, májkímélő, gyomor- és nyombélbetegségek elleni szerek.
IV. osztály - a szív- és érrendszerre, illetőleg a vesére ható, szív- és érműködést-serkentő, vizelethajtó, izzasztó, vérnyomáscsökkentő, vérrögoldó és orbáncellenes szerek.
V. osztály - az idegrendszerre ható (serkentő, nyugtató) szerek, altatók, érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók, görcsoldók.
VI. osztály - a belső elválasztású mirigyrendszerre és az anyagcsererendszerre, illetőleg a női és férfi nemi mirigyekre ható szerek.
Mivel a népi gyógyanyagok sokféle, egyenként is bonyolult, többszörösen aktív hatótényezőjű természetes anyagokból tevődnek össze, hatókörük is igen széles és változatos. Ennek ellenére egyikük sem helyettesítheti az orvost, egyikük sem jó bármilyen betegségre, sőt azonos megbetegedések esetén sem való bárkinek. Az orvos mesterségbeli tudása semmivel sem helyettesíthető, pótolható. Esetenként csakis orvos dönthet abban, hogy a természetes anyagú szerek tárából melyik éppen a legmegfelelőbb. Óvakodjunk tehát attól, hogy mi magunk állapítsuk meg magunknak diagnózist, hogy magunk válasszuk meg a kezelés módját, mert az ilyesféle doktorosdinak egészségükkel vagy akár egész életükkel adhatjuk meg az árát. Úgy járnánk, mint aki nem tud úszni, mégis a vízbe veti magát. Ez a kis könyv és még sok más hasonló társa egy ismeretlen vagy még alig ismert világ kapuját tárja fel előttünk, a személyi vonatkozású tennivalók megállapítását azonban bízzuk arra, aki erre hivatott: kezelőorvosunkra.
Fokhagyma-lé mézzel
Hozzávalók: méz, fokhagyma, víz
Készítési módja:
Zománcos vasedényben egy rész megmosott, megtisztított, cikkelyekre szedett fokhagymából és két rész vízből főzetet készítünk. Fedő alatt lassú tűznél addig főzzük, míg a lé a felére csökken. Leszűrjük, kihűtjük, üvegpohárba vagy mázas cserépcsuporba töltjük. 100 ml-enként 1-1 kanál mézet keverünk a főzethez.
Adagolás:
Gyermekeknek 3 éves korig a langyos vízben felhígított készítményből beöntést adunk; 6-9 éves korú gyermek 2 kiskanállal, 9-12 éves korú pedig 3 kiskanállal kap este. Serdülők és felnőttek hetenként egyszer-kétszer 150 ml főzetet ihatnak egyszerre. A bélférgek eltűnése után a kezelést még egy hétig kell folytatni.
Gyógyhatás:
Féregűző szer (bélférgek ellen); orsóférgek, de főleg fonalférgek (hegyesfarkú giliszta) ellen használják. Mint ilyen már a rómaiak idejéből ismeretes.
Javallat:
Csak orvosi diagnózisra használják, vagy ha az anya férgeket látott a gyerek székletében, illetőleg a felnőtt a magáéban.
Mérgező hatás:
A készítmény szobahőmérsékleten 2-3 napon belül, hűtőszekrényben pedig egy hét elteltével megromlik és ki kell dobni. Előfordul, hogy egyesek nem bírják a keverékben lévő anyagokat. Ezért alkalmazása fokozott elővigyázatosságot igényel, és esetenként csak orvosi véleményezésre adható.
Ellenjavallat:
Lázas betegek és cukorbetegségben szenvedők ne fogyasszák.
Tárolás:
A készítmény annál hatékonyabb, minél frissebb. A túl erős hatás elkerülendő, ajánlatos a főzetet használat előtt egy órát állni, hagyni és egészen kicsi gyermeknek vagy legyengült betegnek, csak aztán adni belőle.
Lejárati idő: A készítmény 12 órai állás után elveszti hatását.

Tej hagymával és mézzel
Hozzávalók:
1 nagy vagy két kisebb hagyma (lehetőleg fogarasi vöröshagyma), 250 ml tej, 2 kanál méz.
Készítési módja:
A hagymát megtisztítjuk, megmossuk, apróra vágjuk és zománcozott edényben, fedő alatt a tejben lassú tűznél 15 percig főzzük, majd (melegen) pohárba vagy mázas cserépcsuporba szűrjük. Miután kihűlt, hozzáadjuk a mézet.

Adagolás:
Gyerekek az előző recept szerinti adagot kapják. A felnőttek a 150 ml-es adagot két egyenlő részre osztva, reggel és este fogyasztják 2-3 napon át. ha szükségesnek mutatkozik, a kezelés két hét múlva megismételhető.
Gyógyhatás, javallat, mérgező hatás, ellenjavallat, lejárat, tárolási idő: mint az előzőnél.
Tökmagpép mézzel
Hozzávalók: tökmag, méz.
Készítési módja:
100 g (pergeletlen), hántolt tökmagot üveg vagy mázas cserépedényben porrá zúzzuk és egy kanál mézet, keverünk hozzá.
Adagolás:
Gyermekek 3 éves korig csak szakorvosi véleményezésre kaphatják, 3-6 éves korúnak a fél adag, 7-12 éves korúnak az egész adag jár esténként. Serdülők és felnőttek egész adagot kapnak, kétszer-háromszor naponta, étkezés után. A kezelés tartama 5 nap, ezután hashajtót kell venni. A kúra havonta megismételhető.
Gyógyhatás:
Féregűző szer, kiváltképpen bélgilisztás, orsógilisztás és fonalférges fertőzés esetén; kevésbé hatásos galandférges fertőzéskor.
Javallat, mérgező hatás, ellenjavallat, tárolás:
Mint az előzőekben.
Lejárati idő:
A készítmény hűtőszekrényben 24 órai, szobahőmérsékleten 3-4 órai állás után elveszti hatását.
Páfránypép mézzel
Hozzávalók:
Jól megszárított páfránygyökér (erdei pajzsika) - Dryoptris filix-mas a Plafar gyógynövényüzletben vagy a hozzáértők gyűjtik) és méz
Készítési módja:
A szárított páfránygyökeret porrá zúzzuk. Csészében 1 púpozott evőkanál (15 g) gyökérport és 2 evőkanál (40 g) mézet simára keverünk.
Adagolás:
Felnőttek egy óra alatt apránként beosztva az egész adagot vegyék be. Gyermekek, kortól függően fél vagy negyed adagot kaphatnak. Rá három órára hashajtót veszünk be. A kezelés egy hét múlva megismételhető.
Gyógyhatás:
Féregűző szer, különösen laposférgek (galand férgek) ellen.
Javallat: mérgező hatás; ellenjavallat; tárolás: mint az elsőnél.
Lejárati idő: mint a harmadiknál.
Tormapép mézzel
Hozzávalók: tormagyökér, méz.
Készítési módja:
A tormagyökeret megmossuk, megtöröljük, apróra reszeljük. Csészében egy púpozott evőkanál (15 g) gyökérreszeléket 2 kanál (40 g) mézzel simára keverünk.

Adagolás:
Felnőttek este apró részletekben az egész adagot elfogyaszthatják. Gyermekek - kortól függően - fél vagy negyed adagot kapnak. Két hét után a kezelés megismételhető.
Gyógyhatás:
Féregűző szer, különösen a hengeresférgek ellen hatásos. A szívizomzatot fokozott munkára serkenti (szív-erősítő); idegrendszer- és potenciaerősítő szer.
Javallat:
Kizárólag orvosi véleményezésre ajánlható és csak abban az esetben, ha a többi féregűző szer nem használ. Egyéb panaszok esetén is csak orvosi előírásra.
Mérgező hatás: mint az elsőnél.
Ellenjavallat:
Heveny megbetegedések, láz esetén és cukorbetegeknek nem adható.
Tárolás: mint az elsőnél.
Lejárati idő:
Féregűző hatását hűtőszekrényben 24 óra, szobahőmérsékleten 3-4 óra hosszat tartja meg. Egy hét után hűtőszekrényes tárolás mellett is a többi betegségek elleni hatása szintén fokozatosan megszűnik.
Miericsika
Hozzávalók:
25 g befőttnek való rózsaszirom, 150 ml víz, 500 ml fehérszesz és 250 g méz. Kisebb adaghoz a mennyiségeket arányosan csökkentjük.
Készítési módja:
A szirmokat felfőtt és kihűtött vízben 2 órán át fedett edényben áztatjuk. Kinyomkodjuk és leszűrjük. A levelet 15 percig főzzük, hűlni hagyjuk, majd elkeverjük benn a szeszt és a mézet. Hideg helyen, lehetőleg hűtőszekrényben tároljuk.
Adagolás:
Gargalizálásra, sebtisztításra, borogatásra jó. Gargalizáláshoz egy pohár vízben 1-3 kanállal keverünk a szerből, és 3-4 percen át gargalizálunk. Így a leghatásosabb.
Gyógyhatás:
Fertőtlenítőszer, már a rómaiak is használták sebekre és száj- és torokfertőtlenítésekre.
Mérgező hatás: Mint az elsőnél.
Ellenjavallat:
Cukorbetegeknek, lázzal járó betegségben szenvedőknek, a hozzávalókra érzékeny személyeknek ellenjavallt.
Tárolás:
A leghatékonyabb a frissen készült oldat. Csak hideg helyen tartható, lehetőleg hűtőszekrényben.
Lejárati idő:
A készítmény hűtőszekrényben tartva egy hét elteltével, szobahőmérsékleten egy óra alatt elveszti hatását.
Répalé mézzel
Hozzávalók: répa, méz.
Készítési módja:
A répát megmossuk, megtakarítjuk, a répa levét gépen kinyomjuk (gép hiányában húsdarálón ledaráljuk és a pépet sűrű szövésű vásznon átnyomjuk). Üvegben 100 g répa-léből és 100 mézből sima keveréket készítünk.
Adagolás:
Toroköblítő; külsőleg sebtisztító és borogató-szer. Toroköblítéshez hígítatlanul használjuk, 3-4 perces gargalizálás után lenyelhető.
Gyógyhatás:
Fertőtlenítő és hegképző. Elősegíti a különböző eredetű,
a bőrfelületen vagy a nyálkahártyán levő sebek gyógyulását.
Javallat:
Külső fertőzésekre, sebekre, gennyező vagy száraz ekcémákra, nyálkahártyák és sérült bőrfelületek kezelésére, nehezen hegedő sebekre az ókorban szinte egyedüli orvosságként használták.
Mérgező hatás: mint az elsőnél.
Ellenjavallat: Túlérzékenység (allergia) esetén nem javallt.
Tárolás: mint az előzőnél.
Lejárati idő:
A készítmény hűtőszekrényben 2-3 nap alatt, szobahőmérsékleten 2-3 óra alatt elveszti hatását.



Réti méz
Hozzávalók:
Mezei (réti) virágokból, hársból vagy orvosi székfűből (kamillából) származó méz.
Készítési módja: nincs.
Adagolás:
Külsőleg, vérző sebek kezelésére használják. A sebet előbb bekenjük mézzel, majd ugyancsak mézes borogatást teszünk rá, végül bekötözzük. Belsőleg, más javallatokra, 1-3 héten át, naponta 1-3 kiskanállal.
Gyógyhatás:
Külső alkalmazásban gátolja a sebfertőzést, sietteti a gyógyulást, pár perc alatt megszünteti a vérzést és elősegíti a majdnem hegmentes sebzáródást. Belsőleg fertőtlenítő és nyugtató hatással van az emésztőcsatorna nyálkahártyájára.
Javallat:
Külsőleg különböző száj- és torokfertőzésekre (zabola, szájsüly, szájnyálkahártya-gyulladás, mandulagyulladás, stb.) valamint vágott, zúzott, gennyező sebekre, a nyálkahártya különböző sérüléseire használható; belsőleg emésztési zavarokra (savhiány, gyomorhurut, stb.) jó.
Mérgező hatás: nincs.
Ellenjavallat:
Egyéni túlérzékenység esetén és cukorbetegeknek ellenjavallt.
Tárolás:
A mézet légmentesen záró színes üvegben, zománcos kerámia- vagy fémedényben kell tartani hűvös, sötét, száraz, szennyeződéstől mentes helyen.
Lejárati idő:
A kaptárból való kivételtől és a méz kipergetésétől számítva 6-12 hónapon túl a méz elveszíti gyógyhatását.
Nyers méhszurok
Hozzávalók:
A keretek felső széléről vagy a kaptárból szedett méhszurok.

Készítési módja:
Használat előtt, hőforrás közelében a méhszurkot (tiszta kézzel) képlékennyé puhítjuk. Kerek vagy szögletes lappá alakítjuk, attól függően, hogy milyen alakú a felület, amelyre helyezni akarjuk.
Adagolás:
A meleg - kerek vagy szögletes - lapocskát azonnal a kezelendő felületre tesszük.
Gyógyhatás:
Külső alkalmazásban a méhszurok kitűnő fertőtlenítőszer a bőrfelületek, a nyálkahártyák sérülése esetén; ekcémákra, bőrgombákra, tyúkszemre alkalmazzák, csúnya, fájdalmas sebhelyeket gyógyít, eltüntet. Hatásos szemölcsök és egyes, a bőrön jelentkező foltok eltüntetésére is. Elősegíti a sérüléses eredetű daganatok (zúzódások, dagadás, ficam, ínrándulás, különböző eredetű izomfájdalmak) visszahúzódását. Ellenszere a méhméregnek, ezért méhszúrás esetén hatásos, ha a szúrás helyére azonnal méhszurkot teszünk.

Javallat:
A nyers méhszurok hatása igen sokrétű. Használható bőr- vagy nyálkahártya-sérülések kezelésére, mert sietteti a gyógyulást és megakadályozza a fertőzést. Égésre, fagyásra, tyúkszemre, ficamra ívszakadásra, izom- vagy ínszalaghúzódásra stb. szintén javallott. Számos bőrbetegség: mikrobás fertőzések (stafilococcus, streptococcus stb.) különböző gombák, ekcémák, pitiriázis, pszoriázis (kezdeti állapotban), pattanások, övsömör, herpesz stb. kezelésében szintén hatásos. Hasznos bőrfelületen és a nyálkahártyán keletkezett jóindulatú szemölcsök ellen is.
Mérgező hatás:
Egyes esetekben, előbb vagy utóbb a méhszurokkal való kezelés közben allergiás tünetek léphetnek fel (esetleg anafilaktikus sokk). Ezek a negatív jelenségek esetenként fokozott elővigyázatosságot, súlyosabb esetekben orvosi felügyeletet igényelnek.
Ellenjavallat:
Csak egyéni érzékenység esetén ellenjavall. 30 napon túli kezelés csak orvosi előírásra folytatható.
Tárolás:
Légmentesen záródó színes üvegedényben vagy zománcos kerámiában hideg, sötét, száraz és szennyeződéstől óvott helyen tartandó.
Lejárati idő:
A méhszurok a méhkaptárból való kivételtől számítva 6-12 hónap alatt elveszti gyógyhatását. Minthogy illanó anyagot is tartalmaz, a kaptárból való kivétele után azonnal légmentesen záró edénybe kell tenni.

Szemcsepp
Hozzávalók:
1.2 hagyma (lehetőleg fogarasi vöröshagyma), egy kiskanál méz és 200 ml víz.
Készítési módja:
A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk és tiszta vízben fedő alatt, lassú tűzbél 15 percig főzzük. Kihűtjük, hozzáadjuk a mézet és jól elkeverjük.
Adagolás:
Az oldattal a beteg szemet előbb jól megmossuk, majd csepegtetővel 2-3 cseppet belecsepegtetünk belőle.
Gyógyhatás: Nyugtató és mérsékelten gyulladáscsillapító.
Javallat: Enyhe szemfertőzésekre használják.

Ellenjavallat:
Cukorbetegek vagy a hozzávalókra érzékenyek csak orvosi utasításra használják.
Mérgező hatás:
Szobahőmérsékleten 3 órán túl, hűtőszekrényben 24 óra alatt az oldat mérgezővé válik.
Tárolás: mint az elsőnél.
Lejárati idő:
Legfeljebb 24 óra hűtőszekrényben vagy 3 óra szobahőmérsékleten.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-13 04:32:46
Sok ilyen témájú cikkem van,de nem engedik itt lehozni,mert ez már nem irodalmi kategória.
2006-08-12 21:58:51
Ez érdekes és hasznos írás. Máskülönben szeretjük a mézet és elég sok fogy el nálunk.