Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2006-02-06 23:38:08
Megtekintve: 919
Vámpírok-1
A piros sportkocsival érkező fiatalok a Véradó Állomás elé érve hirtelen fékeztek. Elegánsan szálltak ki a kocsiból. Kiengedték a hatalmas dobbermant és pórászon vezetve elindultak az épület felé. A portás megkérdezte tőlük, mi járatban? Ők elmondták, hogy olvasták a minap a felhívást, hogy fogytán a vér és vért szeretnének adni.
–C épület, jobbra, földszint.– mondta a portás és két ujját a portássapkához emelve szalutált. A fiatal pár elindult a véradó állomásra. Minden további nélkül beléptek a nyitott ajtón, ahol egy orvos és két asszisztensnő invitálta őket beljebb. Mielőtt beléptek volna a kutyát a bejárati ajtó melletti korláthoz, szíjazták pórázánál fogva.
Belépve, a köszönés után tekintetükkel végigpásztázták a vitrinben sorakozó palackozott vérkészítményeket, majd tekintetük a frissen levett, zacskókba töltött friss vérre tévedt. A férfi izgatottan nyalta meg szájszélét. A hölgy követte példáját.
–Fáradjanak beljebb! Vért adni jöttek?-kérdezte tőlük barátságos, széles, de kéjes mosolynak is beillő sátáni vigyorral az orvos. Hájas arcára földöntúli vigyor ült ki, mint a hentesnek mielőtt szíven szúrja a disznót. A fiatalok észrevétlenül könyökeikkel oldalba bökték egymást és tétován az asszisztensnőkre tekintettek, majd megindultak a műbőrhuzattal bevont vérvevő ágy felé, de a nővérek előbb a vizsgálóasztalhoz irányították őket.
Felvették adataikat, majd mintát vettek a vérükből, hogy később majd a levett vérhez csatolva beküldjék a központi laborba, megvizsgálandó, használható-e a vérük
– Hát akkor ezzel is megvolnánk. Először adnak vért? – fontoskodott az ovos.
–Igen, először jött a válasz tőlük.
–Akkor, nincsen hátra, csak előre!- fontoskodott tovább lefekszenek szépen ide. Úgy felgyűrjük az ingujjakat, elszorítjuk az ütőeret, aztán belebökjük a lyukastűt a vénába!-lihegte kéjesen, megnyalva szájszélét és az ágyon fekvők felé indult a tűvel.
Abban a pillanatban amint meg akarta bökni Ádám vénáját Éva felugrott fekhelyéről és tépőfogait az orvos nyaki ütőerébe mélyesztette. Az orvos se köpni, se nyelni nem tudott a meglepetéstől, és mivelhogy hatalmas testű ember volt próbálta lerázni a nyakába csimpaszkodó nőt, de sikertelenül. A vér elkezdett Évába áttranszformálódni…
Meglátva az egyenőtlen küzdelmet Ádám felugrott az ágyról és fogait az orvos kari vénájába mélyesztette. A két asszisztensnő, a döbbenettől lecövekelve holtraválva pislogott, mint akikben megállt az ütő. Majd magukhoz térve sikoltozva menekülésbe fogtak volna, ha a hatalmas dobberman nem áll az ajtóban. A kutya vérszomjasan vicsorgott rájuk. Így csak a sikoltozásra futotta erejükből.
Amint visszafordultak már késő volt, nem tudtak segíteni főnökünkön. Fehér orvosi köpenyege a ráfröccsenő vértől hentesköppenyre emlékeztetetett. Mikor elengedték a rácsimpaszkodók, rongybábuként terült el a kövezeten.
Újabb sikoly már nem hagyta el a holtrávált nővérek ajkait. Erős karok ragadták meg őket és máris nyaki ütőerükbe mélyedtek a vámpírfogak. Percek alatt viaszfehérré vált testük élettelenül koppant a kövezeten. Ekkor ért oda portás a nagy sikoltozásra. A kutya álkapcsa vasmarokként szorította össze lábikráját, amikor kezében a hirtelen felkapott franciakulccsal közbe akart avatkozni. Kétségbeesett küzdelembe bonyolódott a dobbermannal, melyből a kutya került ki győztesen. A portás ríva nézte végig a mészárlást melynek akaratlanul is szemlélőjévé vált. Mikor a két vámpír elverte első éhét leültek az orvosi asztal mellé, és kéjesen nyalogatták le a vért ajkukról.
– Étvágygerjesztőnek jó volt– szólalt meg elsőre Ádám –Igen, bevezetésnek nem rossz, de tudod miért jöttünk?–persze kedvesem: felfaljuk az összes vérkészletet, hogy az örök életet megkapjuk általa. Ez a több hektó mennyiség elég is lesz nekünk, míg a világ-világ…– Beszélgetésüket a portás nyüszítése szakította félbe, aki saját hányadékában és ürülékében fetrengve a jó istent és az összes apró és nagyobb szenteket hívta segítségül. Éva imigyen szóla Ádámhoz: – kedvesem, ne hagyjuk ezt a friss vért se veszendőbe menni, szívjunk belőle egy ampával!
–Hogy neked mennyire igazad van asszony, étvágygerjesztőül intézzük el ezt a vén majmot is!– mondta Ádám és nem szóltak többet. Az eszét vesztett jajongó portáshoz léptek. Elkapták a nyakát és jobbról – balról elkezdték kiszívni. Aztán a földrelökték a kivérzett, rongybábuként összecsukló embert és hagyták, hogy a kutya nyalja fel a még kicsurgó, maradék vérét.
–Hát, akkor rajta, szólott Ádám és palackok kiürítéséhez fogott. Egymásután eresztette le torkán a konzervvért. Úgy járt a nyeldeklője, mint a lúd gigája tömés közben. Éva a zacskókba levett vérek ivásához fogott. Olyan mohón itták, nyelték a sok vért, hogy hasuk óriásira dagadt. Szemeik kigűvedtek, majd szörnyű, fuldokló hányingerrel okádták egymásra a megemésztetlen vért… És ekkor szörnyű dolog történt: mohóságuk áldozataivá váltak: megfulladtak a nyelőcsőből a gégébe visszafolyó vértől, ami pillanatok alatt megalvadt, és elzárta a légutakat. Élettelenül terült el az utolsó két vámpír.
Ezzel történetünk véget is érhetne, ha egy svédcsavarral a véletlen közbe nem lépett volna. Az történt ugyanis, hogy a vicsorgó dobberman megrészegülve a portás vérétől eltépve szíját berohant a mészárszékre emlékeztető véradóhelységbe és a gazdái által kiokádott vért mohó lafatyolni kezdte. Miután jólakott, a vámpírok által előemészett vér átalakította habitusát és vámpírrá változott.
A közben megérkező újabb véradók sikoltozva kiabáltak segítségért, hívták a mentőket, rendőrséget, tűzoltókat De itt már nem segített földi hatalom. A sátán kutyája, a vámpírrá változott dobberman két lábra állva vicsorgó pofával elegánsan kisétált az előtte szétváló megdöbbent emberek sorfala között, majd eltűnt a kanyarban.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-07-22 17:58:20
Kedves Viking!
Köszi a kritikus olvasást! Sajnos a helyesírással hadilábon állok,de igyekszem korrigálni. Ezt az írásomat a Karcolatba írtam,ami horror témákkal foglalkozik,még két évvel ezelőtt. Nem a legsikerültebb írásom elismerem. Baráti üdvözlettel:bogumil
2007-07-22 17:14:30
Ha megengedsz néhány kritikus megjegyzést, sok esetben használsz helytelenül kifejezést, szófordulatot, ami miatt többször kibillentem a történetből, és a vége felé már szinte vadásztam ezekre több - kevesebb sikerrel. Csak néhány példa:
"Nincsen hátra, csak előre" helyett "Nincs más hátra, mint előre" "A vér kezdett Évába áttranszformálódni", ez esetben nem tudom, hogy arra akartál e célozni, hogy átalakulni, ahogy a vámpírokkal kapcsolatos írások például Anne Rice tollából azt fejtegetik, hogy a vámpírban az elszívott vérből lüktető élet lesz, ami mozgatja sejtjeit, de az a gyanúm, hogy itt inkább az 'átfolyni' szót akartad használni egy idegen kifejezéssel, de ez esetben a szót is helytelenül használtad, hiszen a transz ismereteim szerint már olyasmit jelent, hogy 'át', így ez a szó új fordítható, hogy 'átátalakul'.
"Mikor a két vámpír elverte első éhét..." azt gondolom, ez is helytelen kifejezés, vagyis inkább nem létező. "míg a világ-világ" helyett is inkább a "míg világ a világ" ot szerettem volna olvasni. "szemeik kigűvedtek", a kigúvadtak ismertebb. "vért mohó lafatyolni kezdte" -lefetyelni.

Ezek a nekem leginkább szembeötlő hibák, de kiegészíteném azzal, hogy gyakran előfordul névelő elhagyás, a vessző helytelen használata, ami szintén ront egy prózai alkotás élvezetén.

A történet nekem egy kicsit hatásvadásznak tűnt.
Bocsánatot kérek, ha túl kritikus voltam, de ez a téma (a vámpírok világa) nagyon közel áll a szívemhez, ennek megfelelően sok történetet olvastam, főleg a fentebb említett írónőtől, így van összehasonlítási alapom. Valamint az önkényes tegeződésért és a helyenként nyersebb megfogalmazásért is elnézést, előbbi az artagora baráti hangulatának köszönhető, amit fontosnak tartok, utóbbi pedig a mondandóm tömörségét volt hivatott formába önteni, így is kicsit hosszúra nyúlt az értékelés, végülis az alapmű sem volt rövid:D Baráti üdvözlettel: Viking
2006-02-08 16:46:34
Ez kissé horrorisztikusra sikeredett,de azért olvasmányos. Köszi a kitartó olvasást.
2006-02-08 15:08:53
Ez (is) nagyon tetszett!