Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2006-02-09 06:09:14
Megtekintve: 557
Mákony
Lebuktak a kábítószer terjesztők és fogyasztók! Terjedt a hír, s azon nyomban szakértők, bűnüldözők, leszoktatók és megelőzők kerek asztalává vált a helyi TV. Okos újságcikkek jelentek meg végkicsengéseként a botrányos ügynek, elitélvén ezt a káros szenvedélyt.
Bizony a könnyű, s nehezebb drogok úgy terjednek a lakosság körében, mint a mákony. Szörnyülködünk, szemforgató módon sopánkodunk a jelenségen, de tenni ellene semmit sem tudunk.
Miért?
Én a legfőbb okot az élet, céltalanná válásában látom. A mai világban megszűnt a napi nehéz, fárasztó robottal való kenyérkereset, s a munkanélküliséggel és a segélyekkel a létfenntartás felelősége áthárult az Államra. Minek tanuljak, dolgozzak, gyötörjem magamat, mikor holnap minden ok nélkül utcára tehetnek, a családból kiutálnak, lassan hajléktalanná válhatok, stb...
Mindenki szeretné a gondtalan, fényűző életet, ha valaki (k) eltartanák, mások gondolkodnának helyette, ő pedig élne, mint a szabad madár.
Sajnos ez nem megy. Voltak próbálkozások az egyenlősdire, utópizmus, szocializmus, kommunizmus, mind elvetélt, kimúlt. És amint megszűnt a szociális védőernyő a kábszertől repülni vágyók az aszfaltra pottyanva halálra zúzzák magukat.
Hiába a jó szándék, a profi megelőző- és leszoktató propaganda a mákony tejed, mint a métely. És akit egyszer megérint, az, nehezen szabadul.
Egy megoldás a �Kutyaharapást szőrivel� elv szerint lehetséges. Új játékszereket, virtuális mákonyt kell adni az emberiségnek. Ez majd eltereli a figyelmet a napi gondokról, a szürke, kegyetlen, brutális valóságról. És elkezdődik az őrület. Nem kell hozzá se alkohol, se kábszer, csak egy Képernyő, esetleg számítógép, Internet hozzáférhetőség, és indulhat a játék
A kereső és keresni képes lakosság nagy része a monitor előtt ülve, Internetfüggővé válva, úgy csüng a képernyőn, mint az anyamellen. A virtuális bódulatba lassan belecsúszva minden idejét és jövedelmét a Nettre költi. Aztán a káros szenvedélybe belebambulva, lelki defektet kapva azt veszi észre, hogy elmagányosodik, elveszti kapcsolatait, állását, s lassan belehullik a semmibe.
A csóróknak, akiknek nem telik eme drága mulatságra, maradnak a végtelen szappanoperák és a kandi-műsorok. Big Brother, Való világ, Balázs Shaw, Mónika Shaw� És az adókat kapcsolgatva ő is benn van a csapatban, virtuálisan felajzódik, kielégül... Együtt kel és fekszik kedvenceivel.
Na szóval, ez is mákony, de legalább testi megbetegedést nem okoz. Mentálisan károsíthat, de mi ez a napi politikai vitustánchoz, szájtépő vircsafthoz képest. A lakosság két részre oszlott: egyik része a virtuális világba, másik része a politikai élveboncolások nézésébe merülve egy üveg, sör mellett böfögve dünnyög, vakarózik, majd kimerülve elvackolódik gödrös díványában, s mély bódult álomba zuhan.
Álmaikban selyemréten járnak, angyalokkal szeretkeznek, és boldog semmittevésben tekintenek le erre a nyomorult világra... Aztán jön a keserves ébredés. A napi robotolás, az igazi való világ, amiből nincs kiszállás.
Na, ez a virtuális őrület, mint drogleszoktató, ideig, óráig bejön. De mi lesz, ha elfogynak a szappanoperák, a Big Brother-ek?
Lehet, hogy új kábítószert, az alkotás, a munka és értékteremtés mákonyát kell elhinteni. Jó, jó, de ki mondja meg nekik? Még várat magára az Új Messiás, aki kitisztítja az emberiség bódult agyát.
Félek, hogy még nem született meg ez az ember.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!