Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2006-03-28 09:46:00
Megtekintve: 676
KUKULKÁN - 24
11.

És elérkezett az a végzetes szombat reggel. Caligula belga vándorköszörűsnek öltözve, míg Agrippa török kerengődervisnek álcázva indultak a templombeli balhé megtekintésére. Biztosítékként egy szakasz vándorcigánynak öltözött légionárius kísérte őket.
A szentélybe nem léphettek be, mivel ott csak hithű zsidók foglalhattak helyet. Viszont a templom előterében, ahol pénzváltók és kufárok hada lebzselt, feltűnés nélkül elvegyülhettek a tömegben.
Teljes rálátásuk volt a benti történésekre. Aztán hamarosan elkezdődött a szombati istentisztelet. Annás főpap, kezében az aranykulccsal, a Tóratartó szekrényhez lépett és kitárta annak mindkét ajtaját, hogy kiemelje a Tóratekercseket. Amint kinyitotta az ajtót, a császár lovának aranyszobra meredt rá és a ledöbbent hívőkre.
Leírhatatlan volt a szentély megbecstelenítése miatti felzúdulás. A zsidók jajveszékelve tépdesték köntöseiket és szakállaikat. A vallásrendőrség a Tóraszekrényhez rohant és megpróbálta eltávolítani a galádul odahelyezett lovat. Azonban a ló meg sem moccant.
A tömeg felocsúdva döbbenetéből a templomban lévő kufárokra és idegen szemlélődőkre zúdult. Ütötték, verték őket, ahol csak érték. Caligula és Heródes csak nagy nehézségek árán tudott testőreik gyűrűjében kimenekülni. A Templom felbolydult méhkashoz hasonlított. Azonnali pogromot hirdettek minden idegen, így a rómaiak ellen is. A lázadás átterjedt a királyi palotára is. Gyűlöletük a városban idéző Caligula császár barátja, Agrippa király és a gyengekezű, szintén császári kegyenc, Pilátus ellen fordult. Caligula és Agrippa menekülésre fogva a dolgot, meg sem álltak Rómáig. Pilátusra hagyták a rendcsinálás nehéz feladatát.
A Szanhedrinnek semmi kétsége nem volt afelől, hogy Caligula keze van a dologban, így hát szent háborút hirdettek a rómaiak ellen. A templom megtisztítása után kinyitották a Tóraszekrényt és legnagyobb megdöbbenülésükre a lónak hűlt helyét, találták. Ekkor dühük a szemfényvesztő, mágus keresztények, főleg Péter és apostoltársaik üldözésébe csapott át. Péterék egy időre illegalitásba vonulva szétszéledtek a provinciában, sőt egyes apostolok átmentek Asszíriába és Libanonba is, de voltak, akik KisÁzsiában próbáltak szerencsét. Péter legközelebbi munkatársaival Kumrába menekült, és az esszéniusok bevehetetlen labirintusokkal teli fellegvárában húzta meg magát, amíg elül a vihar.
A Kumrában töltött idő sem veszett kárba. Mivel az esszénusoknak rengeteg másolópapja volt, így a Máté által megszerkesztett Új Szövetséget, Tízparancsolatot és Házi Áldást sokszorosítatta velük jó pénzen Kukulkán. Az esszéniusok mindenben a segítségünkre voltak, mert ők ugyanúgy szenvedtek hithű zsidó létükre a Szanhedrin vallásrendőrségének zaklatásaitól, mint a keresztények. Így hát összefogtak! Apátjuk megismerve tanaikat és a szeretetenergia, felebaráti szeretet, megbocsátás hittételeiket, magához közelinek érezve, egész napokat beszélgetett Kukulkánnal és társaival.
Kukulkán felhasználva égi, mágikus képességét és összeköttetéseit, Itzamnával összeköttetésbe lépve, kérte, hogy a Kumráni erődítmény megerősítésére és komfortossá tételére, küldje el Fekete Sast hozzájuk. Itzamná teljesítette a kérést és hét nap múlva hatalmas lángcsóvát húzva maga után, leereszkedett a Holt tenger sivár partjára az űrkomp. Kukulkán, Rúfus, Szép Maszk és Zengő Hárfa sietett fogadásukra. Amint kinyílt a kabin ajtaja Fekete Sas és egy sudár ifjú lépett ki, négy technikus kíséretében. Kukulkán keblére ölelte Fekete Sas barátját és a drága kisherceget: Kinich Achaut.
– Isten hozott benneteket barátaim! – mondta és jóságos tekintete szeretettel időzött a Napnál is fényesebb arcú ifjún, – Gyertek, menjünk az erődbe, és máris megbeszéljük a teendőket.
Fekete Sas azonban megállította. Karonfogva félrehúzódtak kissé, és átadta Itzamná parancsát.
– Zengő Hárfát és Szép Maszkot vissza kell küldened Chichen Itzába. Át kell venniük a birodalom irányítását. Helyette itt maradunk veletek Kinich Achauval hét évig. – mondta sokat sejtetően. Kukulkán igen elbúsult a hallottakon., mert nagyon hozzánőtt már Zengő Hárfához és Szép Maszkhoz. Meg az is motiválta, hogy Szép Maszk mesterien alakította Jézus szerepét. Nem bízott benne, hogy a gyakorlatban Kinich Achau át tudja venni pótolhatatlan szerepét. De Itzamnával nem lehetett ellenkezni. Így hát egy agapén elbúcsúztak Zengő Hárfától és Szép Maszktól. Szép Maszk járt a legrosszabbul, mert nem mehetett vissza Boldogvölgybe kedves feleségéhez és három gyermekéhez.
A családot viszont nem vihette magával Yucatánba. Így hét nehéz, szervezéssel és munkával teli év várt rája. Rendbe kellett hozni a hatalmasra duzzadt szövetség államapparátusát. Ugyanis az történt, hogy Teotichuacán megsemmisítésével a mexicákat beolvasztották a birodalomba és az új, egységes földrésznyi birodalomnak a Mexico nevet adták. Pascalt, mint legtehetségesebb államszervezőt, nevezték ki a mexicói birodalom istenkirályának. A visszatérő Szép Maszk vette át Mayapán királyságát és Zengő Hárfa elfoglalta ősi trónját Monte Alba székhellyel. Szép Maszk társtulajdonosként uralkodott hét évig Chach Mollal. Miután majd rendbeteszi a birodalmat, akkor végkép letelepedhet a családjánál Boldogvölgyben. Most azonban Mayapánban van rá nagy szükség.
Így hát nem volt mit tenni, érzékeny búcsút vettek egymástól és az űrkomp elindult Közép-Amerikába.
Kukulkán és stábja biztonságban érezte magát a megközelíthetetlen és a korabeli harci eszközökkel bevehetetlennek tűnő erődítményben.
Nem úgy Caligula. Rómába hazatérve, híre már megelőzte gyalázatos tettét. A szenátus, fanyalogva bár, de megbocsátotta legújabb csínytevését. Azonban ellenlábasainak kis csoportja életére tört. Jeruzsálemből való pánikszerű távozása után egy évre testőrparancsnoka, Cassius Chacrea a jelszó átvételekor kivont karddal tisztelegve, a kardot markolatig döfte a császárba. Tetemét magára hagyva, az összeesküvők a palotába siettek, hogy megkeressék az egzaltált Caligula kissé bugyuta, félszeg unokabátyját és azt is kivégezzék, ezzel véget vetve a császárságnak.
Szerencsétlenségükre és Claudius szerencséjére, a nála időző Heródes Agrippa testőreivel megvédte a függönykárpit mögül előbújó, rettegő Claudiust. A túlerővel szembe találkozó négytagú testőrcsapat tehetetlennek bizonyult. „vivát Claudius császár!” felkiáltással a Szenátusba kísérte az új császárt.
A hála nem maradt el. Claudius megerősítette királyságában Heródest és egy seregtestet bocsátott rendelkezésére, hogy leverje a zavargásokat. Így került vissza Heródes, újabb hatalmas támogatással megerősödve. A zsidókkal azonban nem lehet bírni. A vallásrendőrség minden zugot felkutatott a keresztények után kutatva, és akire rábizonyult keresztény mivolta, azt kegyetlenül bezárta vagy keresztre feszítette a rómaiak által. Az üldözésekben élen járt a keresztények fanatikus üldözője a szíriai Tarzusból származó Saulus. Mint a vallásrendőrség oszlopos tagja, sok keresztény felkutatása és hóhérkézre juttatása szárad lelkén. Jelen volt Szent István diakónus megkövezésénél és, hogy kimutassa fanatikusságát, a megkövezett diakónus hóhérainak ruháját öltötte magára és ebben eredt a többi, még bujkáló, keresztény nyomába.
Történetünk idején kapta Kajafástól azt a parancsot, hogy menjen Damaszkuszba és kutassa fel a Jézus tanítványaihoz csatlakozott zsidó közösség tagjait. A damaszkuszi úton azonban csoda történt, mely megváltoztatta életét. Dél felé a damaszkuszi úton, már egészen Damaszkusz közelébe érve, egyszer csak hatalmas fényességet látott, ettől a földre zuhant. Mikor kinyitotta szemeit, Jézus állt előtte és így szólt.
– Saul, Saul miért üldözöl engem? – a megrémült, holtravált Saulus megkérdezte az előtte állótól.
– Ki vagy te, uram? – mire az ekképpen válaszolt neki.
– Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.
– Mit tegyek hát uram? – kérdezte ismét az előtte állót. Az pedig így válaszolt neki.
– Kelj fel és menj be Damaszkuszba. Keresd meg azt a közösséget, akit felkutatni küldtek. Ananiás, a közösség vezetője, majd megmondja neked, hogy mit tegyél! – mondta Jézus, és a jelenség eltűnt. A fénytől elvakult Saulust rendőrtársai bevezették Damaszkuszba és a közösségbe. Mikor Ananiás elé került, az pedig Istenhez fohászkodva visszaadta látását, majd így szólt hozzá.
– Nos, mire vársz még? Rajta, a keresztség által mosd le bűneidet! – biztatta Ananiást és a vonakodó Saulust alámerítették a keresztelő medencébe. A keresztségben a Paulus nevet kapta. Miután megkeresztelkedett, a kereszténység elkötelezett hívévé vált és anélkül, hogy elfogta volna a keresztényeket, visszatért Jeruzsálembe. Első útja a templomba vezetett. Leborult a Frigyláda előtt és így imádkozott Jahvéhoz.
– Kegyelmes isten, bocsáss meg nekem, de el kell hagynom tégedet, mert egy náladnál erősebb isten hív sorai közé. Megbánva bűneimet Jézus Krisztustól várom a kegyelmet. Életem vezeklésre teszem fel, és a kereszténység kiterjesztésén fogok ezen túl munkálkodni.
Miután így meggyónt Jahvénak, levette a Szent István hóhéraitól kölcsönzött ruhákat. Szépen összehajtogatta azokat és a Tóraszekrény elé helyezve, eltávozott a templomból. Amint hazafelé tartott, újra megjelent neki Jézus. Karon fogta és így beszélt hozzá.
– Siess gyorsan, távozz Jeruzsálemből, mert a zsidók nem fogadják el a rólam szóló tanulságtételedet! – Paulus kétkedve nézett rá.
– De hát hová mehetnék, hiszen ez a hazám!?
– Gyere velem, én elvezetlek egy helyre, ahol biztonságban leendsz. Nem is kell a hazádat elhagynod. De távolabbi feladatként kapod a pogányok közötti hittérítés feladatát. Most pedig jöjj, siessünk, mert a vallásrendőrség hamarosan a nyomunkba ered, és akkor nincs kegyelem! – mondta Jézus és magával cipelte Paulust Kumránba.
Mondanom sem kell, hogy ez volt Kinich Achau, a továbbiakban Naparcú Úr debütálása Jézus szerepében. Olyan jól sikerült a fantomkép készítése, hogy örökre meghatározta vele Paulus életútját.
Kumránban Kukulkán és stábja kiképezte őt az összes keresztény tudományokra és egy olyan életutat indított el a kereszténység rögös útján, mely meghatározta az Újszövetség Bibliájának teljes tételét. Pál missziós tevékenysége, levelei és egész térítési munkássága nélkül a Biblia szegényebb lenne.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!