Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2006-04-01 07:30:44
Megtekintve: 874
KUKULKÁN - 29
KRISZTUS VÁLASZTOTT NÉPE

1.

Ott tartottam történetemben, hogy Kukulkán és csapata hosszú időre visszatért Boldogvölgybe, hogy családokat alapítva nemzetségeket nemzenek és Itzamná parancsa értelmében, megteremtsék az igaz szereteten alapuló államvallást, kultuszát és Krisztus népét.
Amikor Yuz Afúz 21 éves lett, akkor Kukulkánnal és Naparcúval elindultak a Mogorok földjére.
A csodálatos völgybe érve napszítta arcú szittya férfiakkal és szív alakú, arcú pirospozsgás gyönyörűséges nőkkel, angyalarcú gyermekekkel találták szembe magukat. Első állomásukon egy Thege nevű párszáz fős településen megszálltak, a réten felállították echós szekereiket. Kipakolták kézműves termékeiket, és szolgáik árusítani kezdték azokat. A helybéliek igencsak megörültek a szépséges ruhaanyagoknak, edényeknek, ékszereknek. Ők bizony egyszerű szőttes ruháikban, nemezsátraikban, primitív faházaikban igencsak az isten gyermekeiként tengődtek boldog tudatlanságban.
A férfiak kerek fekete szemeiben vad elszántság lobogott és féltékenyen nézték asszonyaik mozdulatait. Fenyegető pillantásokkal invitálták sátraikba a vendégeket. Kukulkán Yuz Afúz és Kinich Achau (Naparcú) elszántan léptek be a törzsfőnök, Turul sátrába. A hatalmas mellkasú, vasgyúró óriás bal karján kedvenc sólymát tartva ült nemezszékében és sólymát etette nyershússal. Hol ő harapott egyet a megnyúzott mezei nyúlból, hol a sólyom. A vér lecsorgott hordó hasára, domború mellkasára.
Hellyel kínálta a vendégeket és érdeklődött jövetelük felől. Kukulkán elmondta neki, hogy szeretnének fiának feleséget dicső nemzettségéből. A vezér ránézett és héja tekintetét a nemesarcú ifjú szemeibe fúrva megkérdezte.
– Aztán, mit hoz a házasságba a fiatalember?
– Meg leszel vele elégedve uram!
– Biztos vagy te ebben uram? – kérdezett vissza Turul úr.
– Még annál is többet, amit gondolnál uram. Egy egész társzekérnyi kincset vert-aranyban. Ékszereket és országomból hetente annyi árut küldetek népednek, amennyi az igénye.
– És mi ennek az ára?
– Természetesen a mátka váltságdíján felüli árukért fizetnetek kell, de meg fogunk egyezni.
– Miben kéritek az ellenértéket?
– Amiben dúsak vagytok. Gabonában és állatokban. Hátaslovakban, hús-marhákban, bárányokban és szárnyasokban.
– Szépen hangzanak szavaid, de mi a biztosítéka annak, hogy megtartjátok ígéreteteket? Nem hoztok-e ránk békétlenséget, nem zúdul-e ránk ellenséges had felőletek?
– Látod uram, éppen ez az! Szövetséget ajánlok fiam által. Ő itt marad túszul és gyermekei, akiket nemz, véreink által összekötnek bennünket. Hatalmas az én népem, kétszázezret számlál harcosaink száma. Modern fegyvereinkkel védőkart nyújtunk népednek.
– Biztos, hogy nem törtök ellenünk?
– Uram, akkor idejöttem volna védtelenül hozzád? Én a szívemet nyújtom neked.
– Jó, nem bánom – mondta Turul és behivatta hét serdülő lányát. A legidősebb lehetett úgy tizenhét év körüli.
– Itt van a kollekció – mutatott a gyönyörű lánykákra.
– Akkor választhatok uram? – csillant fel Yuz Afúz tekintete.
– Természetesen – mondta rókamosollyal a vezér – mind a tiéd. – Az ifjú meghökkent. Erre nem számított. Így felelt.
– Uram, nálunk egy férfinak egy felesége van: mi keresztények vagyunk.
– Az lehet fiam, de nem én mentem hozzátok, hanem ti jöttetek ide. Itt pedig matriarchátus van: a férfin a család összes asszonya osztozik. Hét feleséget kell egy igazi férfinak magáévá tenni és fiakat nemzenie a törzsnek. Ez a mi törvényünk. Kellemes törvény, nem igaz?
– De uram, ez vallásom ellen szól.
– Itt én vagyok a törvény és a vallás. Most én parancsolok. Nem mondom, ha benősülsz a törzsembe, és hatalmas törzzsel gyarapítod a nemzetet, hogy nem veszünk át a vallásodból jó dolgokat, de most nekünk a fennmaradásunkért kell küzdenünk. Mindenünnen vad hordák vesznek körül bennünket. Népünk száma nem éri el a százezres létszámot. Gyarapodnunk kell! Míg a férfiak portyáznak, hadakoznak, addig az asszonyok vállán van a jövő generáció nevelésének súlya. Asszonyaink éppúgy harcolnak itthon, mint mi a távolban. Van úgy, hogy évekig odavagyunk. Ezért kell állandóan fiakat nemzenünk nekik. Értjük egymást?
– Igen uram.
– Elfogadod a felajánlott feleségeket?
– El uram, hiszen ezért jöttem hozzád.
– Akkor kössük meg a vérszerződést! – mondta Turul és tapsolt. A szolga ezüstkupát hozott be. Turul, Yuz Afúz, Kukulkán és Naparcú metszést ejtettek csuklóikon és vérüket a kupába csorgatták.
Turul megsózta a nyers vért, majd egy kortyot ivott belőle. A kupát körbeadta. Ők is ittak belőle.
Miután így megpecsételték a barátságot, kezdődhetett a lakoma. Felsorakoztak a zenészek és nádsípokon, hegedűn, dobokon vad, erotikus zenélésbe fogtak. A szolgák hatalmas tálakon friss birka, szárnyas és marhasülteket, foszlós fehérkenyeret és finom szőlőbort hordtak fel a kecskelábú asztalokra. A végtelen lakoma ezzel kezdetét vette. Éjfélkor aztán az asszonyok elrabolták a vőlegényt és a lányok sátrába, cipelték. Ott már meg volt vetve a nyoszolyóágy, fehér lepedővel letakarva. Az asszonyok fél-karéjban állva egyenként vezették az anyaszült lánykákat a nyoszolyóra. És a meztelenre vetkőztetett Yuz Afúznak egyenként kellett mind a hetet magáévá tenni. Mint mondottam volt: a 14 évestől a 17 évesig bezárólag. A szüzek vérétől pirosló lepedő négy sarkát felfogva az asszonyok diadalmasan vonultak be a férfiak sátrába és felmutatták a nász eredményét hordozó lepedőt. Turul hatalmas – Huje-Hujj! – kiáltással magához ölelte a remegő lábú vőlegényt és fiává fogadta.
Kukulkán és Kinich Achau még egy hétig időztek Mogoriában. Ez alatt túladtak az összes árun, és alaposan feltérképezték a kis országot. Az áruért kapott lábasjószágot magukkal hajtva egy hét után elhagyták Turul földjét.
A két ország közötti vérszövetség jól szuperált. Hét év alatt Yuz Afúz öt gyereket nemzett és lassan elismert törzsbelivé vált. Tudása, okossága, bátorsága a bennszülöttek fölé emelte őt. Turul rábízta a gyerekek nevelését, és megengedte egy kis kápolna állítását atyja (Jézus) tiszteletére. Hamarosan eljött az első nagyobb kalandozás ideje. Kilenc évvel Yuz Afúz megtelepedése után Turul hadra készült. Thunuzóba hun testvérnépének feje, Kína meghódoltatására készült. Így négyszázezer fős seregének jobbszárnyát Turul vezetésére bízta. Turul ötvenezer fős seregével hadba vonult.
Asszonyait és népe gyermekeit (mintegy negyvenezer fő szülőkorú nőt és hetvenezer gyermeket és öreget) Yuz Afúzra és a védelmet biztosító Kukulkánra bízta. Kukulkán Boldogvölgyből tízezer fős sereget csoportosított át az ország végeinek védelmére.
Így indult el Turul a hét évig tartó Kínai hadjáratra.





2.

Kukulkán megérkeztével aztán gyorsan peregtek az események. A sereggel megérkezett Itzamná utasítása is. Orvosmágusokat küldött a sereggel, hogy Turul népének bábákat képezzenek ki. A korszerű eszközökkel felszerelt, s tökéletes szüléslevezetésre, csecsemőápolásra kiképzett bábákból lett később azok a bábasszonyok, akik a szülőkorra érett lányokat felkészítették a szülésekre, és a csecsemőgondozásra. A cél, a bölcsőbeli halálozások visszaszorítása és a népszaporulat emelése volt.
A négy orvos-mágust külön helységben helyezték el. Ez volt az ország egészségháza. Yuz Afúz Boldogvölgyből magával hozta a kor modern egészségkultúráját. Ő vezette be a bábaképzést Magáriában.
Saját királyi családjával sem tett kivételt és az ő gyerekei is a frissen kiképzett bábáknál születtek. Kitűnő egészségnek örvendtek valamennyien. Az orvos-mágusok megérkeztével az egészségházban nagy sürgés-forgás kezdődött. A Boldogvölgyből felrendelt felcser-papokkal megerősítve kidolgozták a magarok mesterséges megtermékenyítésének stratégiáját. A helyzet nem volt egyszerű. Ugyanis a matriarchátusban élő családoknál a nemzetségfő nagyasszony személyesen ellenőrizte a feleségek önmegtartóztatását. Olyan nem fordulhatott elő, hogy valaki a távollevő férj nélkül megfogant volna. A távollevő, harcba induló férjet az utána a sorban következő fivérnek kellett helyettesítenie. A szaporodási lánc sosem szakadhatott meg. Kukulkán furcsállotta a szokást és így faggatta a Turul nemzetség nagyasszonyát, Fehérmenyét asszonyt.
–És mi lesz a belterjességgel. Nem korcsosul-e el a nemzet, ha mindenki testvér lesz? Testvér nem nemzhet testvért, mert az elkorcsosuláshoz fog vezetni.
–Mire nemzőképesek lesznek fiaitok és lányaitok, akkorra a nagy Hun néppel fogunk házasodni. Naparcú testvérem átveszi Hunnia királyságát az akkorra agg Tonuzóbától és vegyes házasságokkal, fogjuk megpecsételni a két nép testvériségét.
– Igen ám, de akkor hogyan különböztetjük meg az isteni vérvonalat?
– Isten erre is gondolt. Férfiágon öröklődik Yuz Afúzon keresztül Jézus génállománya. Minden újszülött fiúgyermeknek a keresztcsontja fölött kékeslila kereszt-alakú Krisztus folt fog megjelenni a bőrén. Így tudjuk meg, hogy az isteni géneket hordozza. Csak a krisztus foltot hordozó fiúgyermek lehet teljes jogú magar állampolgár.
– És mit fognak ehhez szólni vezéreink, ha egyszer hazatérnek?
– Mint mondtam néktek: felejtsétek el férjeiteket, vezéreiteket. Isten, amint Jézust sem engedi visszatérni a mennyek országából, így őket is túszul fogja Kínában. Mondtam már nektek, hogy letelepíti őket ott. Az új, árja népet boldogvölgyi tanítómesterek fogják égi kiképzésben részesíteni, és ha elérik az ötszázezres létszámot, akkor kirajzanak az egész világ meghódítására, de ez több generációt vesz igénybe. Ti akkor már nem éltek, amikor a magarok napja feljő és az egész világ rettegi karjukat, nyilaikat.
A ti feladatotok most az isteni faj árja egyedeinek szaporítása és felnevelése. A szeretkezésről nem kell egészen lemondanotok. Fogunk minden családnak egy erőteljes hun férfit prezentálni. Természetesen kasztráljuk őket, így spermiumaik nem lesznek termékenyek, de az üzekedéssel ki fognak benneteket szexuálisan elégíteni. Orvostudoraink pedig Krisztus spermáival fognak folyamatosan megtermékenyíteni benneteket. Ezt az áldozatot meg kell hoznotok a jövő érdekében. A magar nép bölcsőjét ringatjátok, és tőletek függ az isteni terv végrehajtásának sikeressége. Ehhez kívánok mindenkinek erőt, egészséget. Törzsfőnökeitek, faluvezetőitek, akiket szintén sterilizálunk, ügyelni fognak arra, hogy megfelelően neveljétek, iskoláztassátok a jövő generációját.
Hét év múlva szemlét fogok tartani az első iskolába menő generáció felett. Most pedig menjetek isten hírében és szüljetek, szaporodjatok és sokasodjatok! – mondta, ezzel Yuz Afúz alá rendelve a negyvenezer asszonyt.
Az asszonyoknak nem volt mit tenniük. Bár még bánkódtak eltávolított férjeik után, de a hun hímekkel hamarosan megvigasztalódtak. A sok ezer felnövekvő kis árjagyerek éppen elég örömteli gondoskodást kívánt tőlük ahhoz, hogy a múlt lassan elhomályosuljon bennük.
Hála Kukulkán és Naparcú védőpajzsának, a kiválasztott nép szép gyarapodásnak indult. Vezéreik mind Yuz Afúz törzséből kerültek ki. A hét törzs négy emberöltő után elérte az ötszázezres létszámot.
Yuz Afúz 78 évesen halt meg és királyi pompával Srinagában temették el, nagyapja József, nagyanyja Mária és édesanyja Magdolna sírhantjai mellé. Hófehér márványtábla hirdeti az isteni honalapítók neveit máig is. Aki Srinagárban jár kíváncsian, olvassa a számukra idegen nyelven írt szöveget a sírköveken. Nem értik, mert isteni nyelven, rovásírással,(magyarul) lett írva.
Még Yuz Afúz életében felvette isten népe a magyar nevet. Ez lágyabban hangzott a magarnál és könnyebben ki lehetett ejteni. A világon egyedül a magyarok népének nyelvében található meg az isteni eredetű „gy” betű.
A hunok is hatalmas létszámra szaporodtak. Hála Naparcú bölcs kormányzásának, négy emberöltő alatt elérték a hétszázezres lélekszámot. Amikor a két nép meghatározó tényezővé vált a világ eme szegletében, akkor Kukulkán vezetésével létrehozott Hungária néven megalkották a két nemzet egyesített szövetségét. A szövetségben, mint perszonálunióban a hunoknak is és a magyaroknak is megvolt a maguk fejedelme, de az országot a két nemzetségfő, népének választott nagyfejedelme, irányította. Ha egyik nemzedékben hun volt a nagyfejedelem, akkor a gyula a magyarok népéből került ki. Ha a következő nagyfejedelem választás elkövetkezett, akkor természetesen a magyarokból lett a nagyfejedelem és a hun lett a gyula.
Ez a népszövetség hatalmas katonai ütőerővé kovácsolódott az idők folyamán.

3.

Tonuzóba Kína meghódoltatásával hét év alatt Északnyugat és Közép Kína Han és Huanszi népcsoportjaiból egységes és erős birodalmat kovácsolt ki. A kínai iparművesség, könyvnyomtatás, porcelángyártás hirtelen virágzásnak indult. Az évente összeállított árukaravánt egy kiválasztott hetvenfős magyar és hun vitézekből kiválogatott csapat kísérte végig a selyem úton. Természetesen a célállomás Magna Hungária volt, ahol Yuz Afúz és Naparcú testvérnépe és hátrahagyott családjuk hazavárta őket.
A vitézek ezzel az egy hónapos otthonidőzéssel ápolták a vérségi kapcsolatot hátrahagyott nemzetükkel. Azonban lassan elkínaisodtak. Kínában (szolgálati helyükön) kínai ágyasokat tartottak és sok kis vegyes kínai-magyar ferdeszemű gyermeket nemzettek a nagy Kínai Népi Kohóban. Bár a magyar rassz jegyei felfedezhetőek a Hungszi tartomány népeiben, azonban a születendő csecsemők keresztcsontja fölött az úgynevezett lila krisztuskeresztforma magyar folt nem található meg. Isten így különbözteti meg az árja, általa kinemesített népet féltestvéreitől.
A több ezer fős karaván hatalmas echós szekereken széna közécsomagolt porcelánedényeket, evőeszközöket, selyemruhákat, végselymeket, papírt és teafüvet hozott elsősorban.
Az ékszerművesek magukkal hozták szerszámaikat, nemesfém mini kohóikat és a több hónapig tartó út alatt is szorgalmasan készítették tarsolylemezeiket, ivócsanakjaikat, kulacsaikat, övvereteiket és hatalmas cizellált, domborított ezüst és arany tálaikat, kancsóikat.
Turulnak arra is volt gondja, hogy vejének (Naparcúnak) egy betűmetsző mestert is küldjön, több tekercs rizspapír kíséretében. A betűmetsző feladata az volt, hogy Magna Hungáriában, vagy ahogy a környező népek hívták: Terra Hungáriában megtelepedve készítse el a magyarok ABC-jét, és váltsák fel a nehézkes maya írásjegyeket egy fonetikus magyar írásjegyeket tartalmazó ABC-vel.
A hunoknak már megvolt a maguk rovásírása, amit eleink is kezdtek átvenni. De a magyar nyelv igazi szépségét nem lehetett vele visszaadni. Bár gyorsan ki lehetett egy botra is faragni az üzenetet, de nem volt az igazi.
Így aztán Tyutymó Szenci mesternek hála, hét év alatt megalkották a magyar írásjegyek tárát. Még Yuz Afúz életében kialakították a magyar nyelvű udvari kancelláriát és az etalont: a Nagy Magyar Képes Történetet, melyben a nép isteni eredetét írták le hitelesen. Előbb arany lemezekre metszették, melyeket a mai napig is Martand templomában őriznek. Ebből hét másolatot készíttetett Yuz Afúz és elküldte őket az Égi Bázisokra. Így van belőlük mélyen a föld alatt a Kheopsz piramis mélyén, Izrael földjén: Kumrában, a szeretett maya földön Palenque fellegvárának mélyén Pacal király Panteonjának titkos, még feltáratlan széfjében a kristálykoponya és az Itzamná által Pacalnak átadott Tudatgömb társaságában is egy aranylemezre vésett példánya.
A Martand templomában őrzött aranylemez klisékről sok másolatot és rövidített kivonatot készítettek, amelyek a Tibeti lámakolostorok könyvtáraiban megtalálhatók. Yuz Afúz halála után megírták a magyarok és hunok közös államalapításának hiteles történetét, elkészítették az első Törvénykönyvet, melynek alapján ítélkeztek vitás ügyekben.
A magyarok első fővárosát Magna Hungáriában Nap városának, röviden Napvárosnak nevezték el. A név keresztapja a 400-as évek elején odaküldött és kíséretével Chichen Itzából áttelepült Chach Mool lett. Az ő tiszteletére kapta a Napváros elnevezést a húszezres létszámú főváros.
Chach Mool mesterien ötvözte a maya kultúra elemeit a kínai művészi értékekkel és a magyarok ősi ornamentikájával. A magyar vérvonal ősi elemeit: szilajság, halált-megvető bátorság, ősi szittya érzékek és mágikus kapcsolatteremtő képességek tudását a magyarok szertartás-papjai, a sámánok, táltosok érintetlenül megőrizték.
Chach Mool elhozta népe magasabb kultúráját és az asztrológia magasabb szintű tudását, a maya időszámítást, számrendszert adoptálta a magyarok tudásanyagába. Az udvari kancelláriában elkészítették az első bodzatintával és a tintahal vérével készített sajtót. A sajtó fakeretbe foglalt aranymetszéssel készített nyomólemezeit ezzel a festékkel kenték be és készítették nyomataikat. Később tértek át a szépiahal vére, korom és folyékony kátrány keverékével készített időtálló piros, fekete és kék nyomdafestékekre.
Chach Mool mesteremberei elhozták az indigót. Ebből alakult ki a magyarok motívumvilágát stilizáló kékfestő szakma. Az Indiából hozott pamut, vászon végeket a fa nyomódúcokba vert szegek indigóba mártásával nyomták (verték) a gyolcsfehér ruhaanyagokba. Csodálatos tulipános, galambos, sólymos, csodaszarvasos és virágmotívumos tekercseket készítettek. Ebből az anyagból varrták az ujjasaikat, asszonyaik szoknyáit és az ágyneműk széleit is ezekkel, a motívumokkal készítették. Természetesen a kékfestés szigorúan titkos receptekkel, hét lakat alatt őrzött nyomódúcokkal történt. Ez volt a magyarok valutája. A bíborcsiga vérével festett selyem-köntösök mintázása, a keresztelő lepedők, a miseruhák mind innen kerültek ki és jutottak el még Rómába is.
Magna Hungáriában honosították meg a mesterséges kaptárokban való vándorméhészetet. A nyírfahordókba csomagolt magyar méz komoly árucikke lett a magyar földnek. Isten népe úgy élt Magna Hungáriában, mint az Édenkertben. A magas, kék szemű, krisztuskeresztet hordozó fehér bőrével, kecses, arányos termetével, okosságával és vad harciasságával elütött a környező mongoloid, kínai és indus rassztól. Nyelvük mások számára érthetetlen, kultúrájuk pedig messze meghaladta környezetük kultúráját. Iskoláikból, mely alsó hat osztályig kötelező volt, okos, művelt emberek kerültek ki. Minden kis magyar megtanulta népének eredetmondáját, beléjük táplálták az isten küldetéstudatot. A középiskolákban és a mágusképzőn végzettek már a felsőbb kaszthoz tartoztak. Ők birtokolták a mágikus, titkos tudást. Kezükben volt a jóslás, gyógyítás és mágia kulcsa. Minden törzsnek megvolt a tanítója, mágus-papja, táltosa.
A négyszázas évek elejére a magyarok népe elérte a négyszázezres létszámot. Ez a föld kicsinek bizonyult számukra. Új földet kellett keresni, hogy ha a kínaiak milliós népsége és az índiók több százmilliós népsége megindul India és Kína felől nyugatra, akkor legyen a hunoknak és magyaroknak hová hátrálni Boldogvölgyből és Magna Hungáriából.
408-ban kapta meg Kukulkán Itzamná parancsát a huszonkét űrkompból álló mayaföldről áttelepülő Chach Mool és Fekete Sas által. Fekete Sas befejezte a maya földi bázisok kiépítését és a végső munkálatok után mesterembereivel át kellett települnie Boldogvölgybe. A Martand templomában elhelyezett bázis főfelügyelőjeként a tibeti bázisok tervrajzait és megépítését kell ezen túl végeznie. Természetesen öröme végtelen volt. Találkozhatott drága fiával: Naparcúval és annak gyermekeivel. Naparcú törzse az eltelt három évszázad alatt ezerfősre gyarapodott és kiváló nagyfejedelmeket és gyulákat adott Hungáriának.
408-ban érkeztek meg az űrkompok Napvárosba. A város népe fellobogózta érkezésükre házaikat és a fővárost. A város körül letáborozott hun és magyar nép sátraitól tarkállott a hatalmas mező. A főtemplomban nonstop miséztek és hét napos Fiestával ünnepelték a nagy eseményt.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!