Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Poet
Alkotások száma: 43
Regisztrált: 2006-01-24
Belépett: 2009-08-14
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (9)
-Haikuk (2)
-Versek (29)
Feltöltve: 2009-04-13 13:23:56
Megtekintve: 665
Hajnali részegség
Mikor felébredt, hunyorogva nézett körül a kocsmában. Egyedül maradt, a többiek talán már mind otthon alszanak. Csak néhány fröccsét reggeliző munkás szürcsölt a pultnál. Kabát, lépcső, utca.

Kint már derengett a hajnal, de még inkább csak sejteni lehetett, hogy nemsokára kivilágosodik. A kis szürke belvárosi utca még üres volt és csöndes. Valahonnan mélyről szinte hallani lehetett, ahogy a kialvatlanságtól dörömböl a szíve. A villamos irányába botorkált az utcák pókhálóján. Balra, jobbra, balra.

Az esti berúgást két hét választotta el az előzőtől, és egy sohatöbbé-fogadalom kötötte össze vele. Másik kocsma, másik társaság, másik asztal, ahol aludhat. A többi ugyanaz. Mámor, ébredés, haza.

Végre elért a megállóba. Gyámoltalannak érezte magát a csípős hajnali szélben, fájó fejjel, émelyegve. Összekuporodott egy széken, és az ilyenkor szokásosan rá törő gondolatokkal viaskodott. Közben megjelentek az első öltönyös férfiak és kosztümös nők, akik aktatáskájukkal és saját fontosságuk teljes tudatában igyekeztek az irodáikba. Kinyitottak az első pékségek, elhúztak az első buszok, és megjelentek az első napsugarak. A város ébredezett.

Egy ilyen gyönyörű város ébredése még a legmakacsabb melankóliát is képes oldani egy csepp életkedvvel. Az első fényfoszlányok szétkergetik az utolsó éjszakai kalandorokat is, felszárítják az elázott egyetemistákat, az aluljárókban kávéillat terjeng, a metróból ásítozó emberek szállingóznak, a belváros öreg házai pedig piszkos eleganciájukkal hajolnak föléjük.

Tíz perccel később már az első 49-essel zötykölődött Buda felé. Hamarosan egy középkorú, feltűnően derűs tekintetű férfi szállt fel, és leült mellé. Oldalra fésült hajából, egész bőréből áradt a dohányillat. Kosztolányi Dezsőnek hívták.

- Lenne számomra egy cigarettád, fiatalember? – kérdezte.
- Nem dohányzom – válaszolta kurtán. Úgy tűnt, ezen Kosztolányi nagyon meglepődik, de nem szólt semmit. Ő továbbra is gyötrődött, a szeme égett, a szája kiszáradt, a szíve még mindig kalapált, a gyomorsav meg mintha a lelkét marta volna.

- Nem értem én ezt a világot, Dezső bátyám! – szakadt ki belőle a frissen józanodottak kilátástalanságával. Mintha számára se lett volna ismeretlen a helyzet, Kosztolányi elmosolyodott. Pajkosan, ahogy a gyerekek szoktak.
- Szerencsés ember vagy – mondta. – Manapság mindenki megért mindent, tehát senki nem hisz semmiben – Azt hiszem, nehéz ma már hinni akármiben is, felelte ő tűnődve. Közben a Szabadság-hídról láthatták, ahogy a nap végleg a város fölé emelkedik, a Duna vize apró darabokra töri a fényét, és teleszórja vele a rakpartot.

- De hiszen ezer színben játszik a világ. Éppen attól olyan izgalmas, hogy ebből alig néhányat láthatunk… Vajon mindketten ugyanazt látjuk? – rá kacsintott – Valószínűleg nem.

Hosszú percekig csöndben ültek. Csodálták a várost. Egy álmos-álmodozó tekintetű lány szállt fel a kocsijukba, és lehuppant egy közeli ülésre. Hosszú, szőke haját már-már fehérre festette a Bartók Béla úti reggel. „Tincs, ami nincs” – dünnyögte Kosztolányi szórakozottan.

Még érezte a másnap ízét a szájában, még lüktetett a halántéka, de kezdte már jobban érezni magát. Kezdte más színben látni a világot.

Már-már megfeledkezett volna Kosztolányiról, amikor az egyszer csak felpattant, és a nyíló ajtóhoz sietett.
- Csak könnyeden barátom, mindig csak könnyeden! – fordult még vissza, és újra kacsintott, majd arcán a szokott derűvel lelépett a peronra.

Ő a távolodó villamosról még épp látta, ahogy fejest ugrik a Feneketlen tóba.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-06-25 00:24:23
Igen kellemes volt olvasni, nagyon jó!
Gratulálok!
2009-04-18 00:25:03
Köszönöm a kedves szavakat, örülök, hogy tetszett!
2009-04-14 01:56:45
Váóóó!
Egészen eredeti alkotás!
Teljes mértékben elnyerte a tetszésem. Van benne valami egészen elegáns és újszerű, mely kihozza történeted abszolút varázsát!
Gratulálok az alkotásodhoz!
Üdv
Longinus