Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Sincomi
Alkotások száma: 421
Regisztrált: 2006-02-20
Belépett: 2009-04-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (77)
-Mese (21)
-Versek (310)
Műfordítások
-Versek (1)
-Egyéb Irodalmi alkotások (2)
Feltöltve: 2006-06-18 13:44:40
Megtekintve: 850
Energia15 - palóc tanmese
15. Hol volt hol nem volt...

Amint említettem ezelött a Szelszi is leüllt a gyerekekkel együtt a Józsi bácsi köré és nagy érdeklödéssel hallgatták most a Józsi bácsi eddig az általuk eddig nemismert palóc meséit. - Szeretsz te is uj meséket hallani? Tudtam hogy igen! De sajnos nemvoltál ott most közöttük. Mindenhol nemlehetsz ugye?

Az egyik az Energia kikrálynöjéröl szólt. Majd folytatta meséjét az Erdö királyáról és azokról az idökröl amikor még te sem léteztél, sem az apukád sem annak a papája és a papájának a papájának a papájának a papája. Mégis megtörtént ami történt. És mi volt az ami történt, itt a földön réges, réges, réges,... régen a világ kezdetén, erröl mesélt hosszan a Józsi bácsi. És most rátért mesélni a hatalomról és arról hogy ö kiskorában nagyon szeretett volna pilóta lenni.

- Én is szeretnék pilóta lenni vagott közbe a kis Tibi a Tibor fia.
- Na, ne! Szólt közbe Kitti a legkisebb lánya. ezt már hallottuk.

De a többiek, a Sára és a Szelszi nemszóltak egy kukkot sem, jelezve hogy azt hogy arra várnak hogy folytassa már.

Egy egyiptomi pilótáról szeretnék most mesélni nektek, kezdte végre mondani a mondókáját, amikor látta hogy mindannyian lecsillapodtak. Nilus volt a neve és nagyon ügyes pilóta volt, és mindenki megvolt elégedve vele. Nilus megtanult még angolul is csak azért hogy a messzi külföldre is repülhessen. - Te tudsz valamit angolul? Nahát...?

Nagyon ügyes volt a Nilus, amint mondtam ezért megbíztak benne és most, eljött az ideje annak is hogy a külföldre repülhessen. Nagyon izgult természetesen, most amikor elöször mehetet repülögépével külföldre, és most egyenesen a Görögországba irányították. Nagyon szerette volna látni Athént a Görögország fövárosát mert ott még sohase volt ezelött. Most pedig eljött az a pillanat amikor a gépével az Athéni repülötérhez közeledett. Amikor közel volt a leszálás elött, felhívta a rádióján az Athéni repülöteret.

- Egyiptomból jövök most és adjatok engedélyt a leszáláshoz ha minden rendben... mondta angolul. De onnan bizony egy kukkot sem szóltak, senki sem válaszolt a toronyból neki. Hát most mit csináljon a Nilus? Azt hitte hogy a hallgatás igent jelent és ezért elindította a leszálást a repüilötérre.

Ekkor pedig az történt hogy a légvédelmi tüzérség tüzet nyitott a repügépére. Nilus hamar észrevette - mert erröl tanulhatott az iskolábans is - hogy bizony az ö gépét lövik most. Ez neki szól. De nem tudta hogy miért.

- De ez nem mese vágott közbe Tibi. A tanitó bácsi is beszélt erröl az esetröl, és azt mondta hogy ez megtörtént a valóságban.
- Halgass mondta Sara, hát azután lelötték Nilust ? mert ö csak reá gondolt.
- Persze hogy nem? Mert elöször csak vaklövésekkel lönek illyenkor, de nemtudom igazában ha háború lett volna hogy mi történhetett volna ha folytatta volna a leszálást. De nem azt tette, ugye Tibi? és most direkt a Tibihez fordult.
- Mond tovább te, hogy mi is történt.
- Félbeszakította a leszálást. És hát most még csak azt, hogy a hallgatás mást jelent Egyiptomban és mást Görögországban mondta a tanító bácsi. Ha valaki hallgatással válaszol az Egyiptomban, az azt jelenti hogy beleeggyezett a dologba. De nem igy van Görögországban.
- Pontosan. Jól mondta a tanítód. És ez mit jelent most? Azt hogy az egymás jó megértése, az az igazi hatalom, szoktuk mondogatni mi Palócföldön. Én is azért jöttem ide hozzátok most hogy megértsek valamit.
- Hát nem az a hatalom hogy hát mi megmutassák neki, és lelöjjük az idegen gépet ha kell? Hátha bombákkal jönne.

De folytatni nemlehetett a beszélgetést mert megérkezett az Éva a Tibor felesége a bevásárolt cuccaival és csodálkozva látta hogy milyen áhitattot talált itt a Józsi bácsi körül. Mintha észre sem vették volna öt, mitsem törödve azzal hogy megjött, még mindég a Józsi bácsira szegezték a figyelmüket. De Éva emelt hangon szólalt meg:

- Isten hogzott hozzánk Józsi bácsi. Mit szeretne enni az ebédre?
Mintha a felesége hangját halotta volna és erre vidáman felelte.
- Sztrapacskát és jó túrósat ha lehet!
- Akkor az lesz, mi is szeretjük csak a gyerekek nem nagyon, és elmesélte azt hogy már járt a Palócföldön a Tiborral együtt amikor még fiatalok voltak, Már akkor tanult meg sztrapacskát fözni is.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!