Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Sincomi
Alkotások száma: 421
Regisztrált: 2006-02-20
Belépett: 2009-04-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (77)
-Mese (21)
-Versek (310)
Műfordítások
-Versek (1)
-Egyéb Irodalmi alkotások (2)
Feltöltve: 2007-04-18 04:05:22
Megtekintve: 2283
Szabad a "szabad akarat?"


svd.se/understrecket - folytatás utolsó - harmadik rész.

Professzor Fredrik Svenaueus írását olvasom tovább kritikus szemmel. A professzornak sincs még saját elképzelése arról, hogy hogyan lehetséges a "szabad akarat" érzése/felfogása amikor a tudományos leletek ennek ellenkezôjérôl tesznek tanulságot. A választás elökészületei ugyanis már a cselekvés elött megjelennek az agyban. És csak az októl kiindulva képzelhetö el a folyamat a cselekvésig és nem fordítva - de a Searle mégis megpróbálja legtöbbnyire filozófiai alapon megoldani ezt a tudományos gondot..

Ezenkívül még nincsenek eléggé súlyos/megbízható más magyarázatok e körül a jelenség körül - ugyanis a "szabad akarat" jelenségének/érzésének a megértése mögött. Ebben a sorozatban és témában, a filozófus Searle próbálkozásait próbáltam a professzor gondolataival összevetve taglalni.

De ehhez az olvasáshoz - ha már arra szánjuk magunkat hogy elolvassuk a könyvét - szügséges lenne egy általános filozófiai alap megismerése amelyek meghatározzák a Searle gondolatmenetét. Ezek ugyanis - a professzor szerint - az analitikus fajta filozófiában rejlenek.

A kindulópont ezen filózófiái elméletén belül, az alap, tágabb értelemben az úgynevezett naturalizmus elmélete. Specialisan és szûken meghatározva annak egyik nagyon fontos - mármint a megértéshez - a reduktionalisztikus alapelve. Ezt nagyon fontos tudni/felismerni mert ezen elv szerint, ezt elfogadva keresendö ekkor az elfogadható magyarázat fajtája. Ezen elv szerint/feltételezi hogy minden a világon ami történik megmagyarázható a biológiai, kémiai és a fizika törvényei szerint. Ebböl az reduktionalisztikus alapelvböl kiindulva - hogy jó vagy rossz ez a kiindulópont azon lehet vitatkozni - próbálja meg Searle megmagyarázni a "szabad akarat" érzésének a lehetöségét. Nehéz követni minden gondolatit, mert gondolataiban megpróbálja egyessíteni (erre kényszerül) az elöbb említett naturalista eszmét az értelem elfogadásával. Másképpen talán nem is lenne lehetséges a próbálkozása - s emiatt nemlehetett ugyanis teljesen konzekvens sem. Az állásfoglalása sem lesz egyöntetûen világos a gondolatok végén, ujabb feltételezésekhez kell nyúlnia.
A tudományos magyarázatának az elfogadása tehát nem könnyü, de megpróbálta, és eddig a legjobb fejtegetést produkálta a probléma magyarázata érdekében. A titok tehát még elfogadhatóan nincs megoldva.

A véletlenség jelenléte(a véltlenségre épülve), ugyanis nem lenne elégséges mint kiindulópont a magyarázathoz mondja, mert a véletlenek nem tesznek minket szabaddá.

Az ontológia szintjén, vagyis ahol megszületik a válsztás lehetösége azonban egy visszacsatolás lehetôsége - feltehetôen - kell hogy érvényesüljön, tehát egy kölcsönhatásról is lehet itt szó. Ez a visszahatás az elementáris elemekre hatva áthidalhathatná a "szabad akarat" jelenségének a titkát. De ez is csak egy feltevés. Egy elfogadható tudományos magyarázat ezért még várat magára.

Ha te tudsz ilyesmirôl akkor írj róla a válaszodban.

A professzor végül, sem elégedett a Searle magyarázatával - és én se!

netkobzos
Folytatás - utolsó rész.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!