Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Sorrows of the Moon
Alkotások száma: 29
Regisztrált: 2006-02-21
Belépett: 2011-05-24
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (2)
-Egyéb prózai alkotások (4)
-Dalszövegek (4)
-Elbeszélések (2)
-Versek (17)
Feltöltve: 2006-05-01 21:14:33
Megtekintve: 530
Gondolatok
Közel engedni magunkhoz valakit nagy felelősség. Azzal, ha szeretnek minket, a mi vállunkra nehezedik "teher", hiszen a mi kezünkbe adják lelkük egy részét, amire vigyáznunk kell. Erre a részre nagy hatással lehet minden tettünk, ami az egészre is kihat. Ha rosszat, ha jót teszünk, annak ellentétje is lehet a hatás. Ezért ha másokkal teszünk valamit - legyen az gondolat, beszéd vagy tett - nagyon meg kell gondolni, megtesszük-e? Talán viccesen hangzik, de egyetlen rossz mozdulatunk vagy szavunk halálát okozhatja annak, aki szeret minket. Élni, lenni, szeretni, szólni nagy felelősség! Mindenki gondolja meg, mit tesz azzal, aki szereti őt, mert ő bizony hisz a szavunknak.
Olyan kevés jó és felelősségteljes ember van a világon, hogy az már fáj. A világ 90%-a marionet bábu, akik jelszavakat ismételgetnek politikáról, fajelméletről, vallásról. Ők hiszékenyek, és gyerekek még. Talán nem is lehet elvárni tőlük az érett gondolkodást. Ne nehezteljünk rájuk, hiszen ők csak áldozatok! Ha mi úgy lépünk fel ellenük, mint ők ellenünk, akkor nem leszünk különbek náluk. Mi nem véletlenül vagyunk itt. Dolgunk van, és az nem az eltűnés a világban! Fel kell emelkednünk és élni. Élni, hogy segíteni tudjunk azokon, akiken még lehet. Hát ne hagyjuk, hogy fájjon a lét, álljunk fel, és húzzuk ki magunkat! Amit elvállaltunk, arra képesek vagyunk.
Én úgy érzem, aki ezt olvassa, nagy eséllyel felfogja és tudja miről beszélek. Nekik szól ez a szösszenet, és azoknak, akik bizton tudják, hogy nem értelmezték félre! Éljetek, hisz az a dolgotok...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-08 19:33:05
Várom már. :)
2006-05-08 11:33:57
Nos, ahogy mondod, Lonci! :D Evvan. :P Köszönöm. :)
2006-05-07 17:44:37
Te kis számító!:O))De ami jól sikerült amellett nem mehetek el szó nélkül:O)
2006-05-06 21:28:56
Köszönöm mindkettőtöknek! :) Örülök az ilyen hozzászólásokhoz! Megmondom őszintén, számítottam rátok. :) ;)
2006-05-05 16:59:28
elgondolkodtató.
Szeretettel:Lonci
2006-05-04 20:51:44
Ez milyen igaz! szerintem ezt az írásodat terjeszteni kellene, vagy nem is tudom. mindenesetre engem néhol nagyon elgondolkodtatott és valszeg fogom még pár embernek ajánlani
2006-05-04 19:01:34
Tarina: köszönöm szépen. Én is remélem, és azt is, hogy sokan megértik! bogumil: tisztában vagyok azzal, amit mond. Én csak azokat emelem fel, akik szeretnék. Semmit sem erőltetek. Az csak rontana a helyzeten. Köszönöm hozzászólását!
2006-05-02 20:02:59
A népet felemelni,nagy kihívás. Akaratán kívül senkit sem lehet boldoggá tenni.
2006-05-02 08:52:47
Ezt nagyon jól megfogalmaztad, Gratulációmat fogad érte! Remélem sokan elolvassák majd!