Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Beetle_178
Alkotások száma: 75
Regisztrált: 2006-03-10
Belépett: 2017-10-15
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (9)
-Egyéb prózai alkotások (10)
-Dalszövegek (1)
-Versek (51)
Képgaléria
-Rajzok (1)
-Fotók (1)
Feltöltve: 2006-11-06 18:56:20
Megtekintve: 663
Örök Szerelem
-Állj már meg!- kiabált a srác. A lány megfordult, egyenesen Laci elé lépett. Kisírt szemeit rá emelte és vádlón a mutatóujjával a srác mellkasát bökdöste. – Eldobtál, mint egy szardarabot. Ennyit jelentek neked. – szólt halkan, mégis fájdalommal teli hangon. – Te nem tudod mit élek át akárhányszor találkozom veled. Te csak a mosolyt látod és a jókedvet, pedig kurvára nem így van…- Laci félbeszakította a lányt. – Azt hiszed nem tudom? Amikor ott állok a kapuban, úgy teszek, mintha elmennék, mégis ott állok és hallgatom, hogy mi történik. Tegnap is hallottam, hogy a lépcsőfordulóban zokogtál. Azt hiszed, hogy nekem könnyű? – A lány hátat fordított és gyors léptekkel haladt a köztársaság tér felé. Közben kiabált. – Nem szeretsz már. Biztos Anitával vagy. – Laci, Kata után hajította a telefonját. Elkapta a lány karját és magához szorította. – Ha nem szeretnélek eljöttem volna a születésnapodra? Ha nem szeretnélek, akkor rohangálnék utánad az éjszaka közepén? – Kata nem tudott mit válaszolni. Kirántotta magát a fiú öleléséből és beszaladt a térre. – Ha szeretsz miért hagytál el? Munka, munka, munka. Ez nem hihető! Jobb nem jutott eszedbe? – Laci szemeibe könnyek gyűltek. Nem merte elmondani a lánynak az igazat. – Üss meg. – Mondta a fiú. – Nem tudlak. – Szólt döbbenten Kata. – Üss meg. Megengedem. Jobb lesz. Üss már!! – Kiabált Laci. Kata teljesen összetört. – Nem tudlak. – Suttogta. – Akkor ölelj magadhoz erősen.- A lány a fiú karjaiba omlott. Ez mindennél többet jelentett számukra. Kata érezte a fiú parfümjét, amit annyira szeretett. A lánynak eszébe jutott az a nap, amikor szakítottak. Eltolta Lacit és – És amikor ott voltam nálad és az az Anita hívott. Utána síri csöndben voltál, mintha nem akarnál valamit elmondani. Pedig még mindig együtt voltunk. Miért nem mondtad el, hogy miatta hagysz el? Miért kellett akkor is azt mondanod, hogy munka ügyben hívott? És olyan arcot vágtál, mintha valamit szégyellnél előttem. Akkor beszéltétek meg a következő randit ugye? Te szemét! Hagyj, eressz! – a fiú nem engedte az ölelésből Katát. – Nem azt beszéltük meg akkor. Higyj nekem szerelmem. A lány abbahagyta a sírást. – Miért hagytál el? – suttogta gyönge hangon. – Mert AIDS-es vagyok. –
Sokáig nem mozdultak. Kata elájult. Egész nap nem evett, csak ivott. Már három hete ilyen életmódot élt. Nem evett, csak ivott…alkoholt. Laci leültette Katát és magához térítette. A lány ránézett szerelmére és – Hogy történt? –
- Amikor Anitának szúrtam piercinget, akkor véletlenül megszúrtam magamat is. Kiderült, hogy Anita AIDS-es. Én is elkaptam. –
- Miért nem mondtad el? – Kérdezte Kata. – Mert nem akarom, hogy feláldozd magad és mellettem legyél, míg meg nem halok. Féltelek. Neked jobb jár! – Mondta Laci. A lány átölelte a fiút. Mindketten sírtak. – Nem érdekel, hogy beteg vagy. Ha Isten úgy akarja, hát veled halok. Te vagy az életem. Hagyd, hogy ez így legyen. Nem kérek semmi mást, csak hagyd, hogy melletted legyek és engedd, hogy szeresselek Nekem nem kell más, csak téged akarlak. Szeretlek. – Jelentette ki Kata. A fiú még erősebben szorította a lányt. Majd csókban váltak eggyé.
Három év és két hónap telt el. Gyönyörű évek voltak ezek. A szerelem három év után sem múlt el. Csak erősödött. Amikor Laci a halál küszöbén állt, Katával bezárkóztak a fiú szobájába. Fejenként 70 szem andaxint vettek be. Egymás mellett, békében, örök szerelemben haltak meg.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-11-16 01:14:35
Köszönöm. És utólagosan is boldog születésnapot :) Lae
2006-11-08 19:00:21
Köszönöm. Én úgy gondolom, hogy megtenném, ha ilyen helyzetbe kerülnék. Nálam a szerelem egy olyan dolog, ami nélkül nem tudok élni és nem is akarok. Ha a szerelmem meghalna, vele mennék minden valószínűséggel, de nem tudhatom. Nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni :) Lae
2006-11-08 06:18:14
Szép írás,a szerelem és az önfeláldozás balladája.Kegyetlen a sors,hogy egy fatális véletlen baleset során ártatlan fiatal ember AIDS-el fertőződik és tulajdonképpen halálra itéti őt a sors. Ebben a végzetben mellé áll szerelme,ami nemes gesztus,de én nem tettem volna meg a helyében a végzetes lépést ,mert neki élni kellett volna és úgy ápolni szerelme emlékét.