Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Skaib
Alkotások száma: 31
Regisztrált: 2006-05-10
Belépett: 2019-04-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (31)
Feltöltve: 2006-05-11 19:15:03
Megtekintve: 391
Belül...
Valaki bennem legbelül,
Mindenki, aki elvegyül,
És rejtezik bennem mélyen,
Most itt vannak ők, kik régen
Megszülettek, és nem halnak,
Nem pusztulnak, de akarnak,
Kellek nekik, tudom, érzem,
Nem mondják, de várják végem,
Szükségük van rám, éhesek,
Táplálékuk az őrület,
Az életemet akarják,
Elveszik, feldarabolják,
Ők az én gonosz sátánom,
Vérzek, mert most már sajnálom,
Hogy hagytam őket tombolni,
S most szét akarnak roncsolni,
Öljem őket? Nem tehetem,
Nem, nem tudom, mert szeretem.

2005. 07. 06.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-05-27 18:01:59
Tudom. Engem is a kínlódás sarkall írásra,na meg a szerelem...
2006-05-26 17:42:58
ashley ez a vers épp arról szól, amire kíváncsi vagy. A bennem élő szenvedés, félelmek és fájdalom az, ami ellen látszólag harcolok, de mégsem harcolok, mert ezekből merítek, ezek ösztönöznek írásra.
2006-05-25 04:00:54
Azok az ellentmondások...már megit jelen.Kicsit skizoid vers,mintha Magaddal sem lennél tisztában,arról meg, hogy mi a frászt akarsz....lehet fogalmad sincs.De magadat élvezed-ez nagyon tetszik-történjen bármi....ez a legfontosabb. Innentől kezdve,felesleges mindenfajta törekvés........cél, ábrándok.Minek?
2006-05-13 20:25:55
Igazi belső kettős érzelmek..:)
Lex
2006-05-13 15:59:16
Hmm.. érdekes vers.. tetszett, olyan igazi belső érzések. :)