Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Zoepit
Alkotások száma: 53
Regisztrált: 2006-06-09
Belépett: 2015-09-04
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (2)
-Úti kalandok (5)
Képgaléria
-Festmények (14)
-Rajzok (7)
-Tattoo (1)
-Fotók (13)
-Digitális alkotások (1)
-Családi képek (1)
Térbeli alkotások
-Kerámia (1)
-Egyéb térbeli alkotások (5)
Feltöltve: 2007-01-14 14:40:38
Megtekintve: 598
Dánia,Németország...
Dánia,hideg,hó és sirályok

Dániában egy hotelben laktunk.Édesapám mint művész,dijazva lett a Koppenhágai polgármester által,még magyarországon-igyhát gondolta,az pozitivan fog hozzáállni ha meglátogatjuk.
Sajnos,nem igy lett...megkerestük az urat.Tél volt,hideg,a viz felett erőszakosan vijjogó sirályok keringőztek(azóta útálja faterom a sirályokat)A polgármestert megtaláltuk s elsőnek minden biztatónak tűnt:egy kastélyban lakott-kijött egy biborvörös selyemköntösben és beinvitált lakosztályába.Megmutatta művészeti gyűjteményét(eredeti Picasso&egyéb "csekélységek"!)meg a szaunát,meg a miegymást,s meghivott másnapra-menjünk át,majd segit a letelepedésben,stb.
Másnap át is mentünk...csengettünk...vártunk...SEMMI!Újra próbálkoztunk...megint semmi!Egyszercsak faszikám kinéz kastélya ablakán-apám felnézett,széttárta karjait,hogy akkor most mi van?-ám a polgármester "úr"NEM nyitott ajtót...ennyi volt!A Dán hatóságok nem adtak letelepedést,a hivatalban odajött egy ember s újabb mostoha sorsról tanúskodott:fotókat mutatott magáról mint menő cirkuszos-"most meg ide járok szociális segélyért!"mutatott keserű mosollyal a hivatal ajtajára...mi meg elhagytuk Dániát,ahol szép eredeti mahagónivörös nők és vijjogó sirályok élnek,s ahol az odavezető komp-úton ,még reményekkel teli,utolsó filléreinken a legfincsibb TOBLERONE-csokit vettük...azóta erről is Dánia jut eszembe!
Igenám?De hova-tovább?.....

ÉLMÉNYFOSZLÁNYOK

Ami közvetlen Dánia után történt,olyannyira káosz volt hogy csak "foszlányokban"emlékszem...a lényeg,hogy addig biztonságosnak hitt kis világom összeomlott,nem volt otthonunk,célunk mégúgy sem-tél volt,hideg -s mi ott voltunk egy vadidegen országban...a nyelvet sem beszélve...Németben,ahová Dániából átmentünk...képek villannak fel lelki szemeim előtt:didergő nyulak a behavazott bokrok alatt a vonatról kifele nézve.Órákig várakozás a senkiföldjén a vonatban,ismeretlen okok miatt.Bármily hihetetlen:pingvinek az északi tenger partján.

Kiel,-kihalt vasútállomás,süvitő szél.Döglött ragadozómadár a kukában.Jegyautómata az üres és hideg váróteremben.Apám szavai:"Lübeckig elég a pénz...oda utazunk!"
Lübeck?Végülis,az is van olyan jó mint bármi más!Tökmindegy,igy sincs konkrét cél.Lübeck,éjszaka.Legalább minusz 10.A hó elkezdett esni. Rendőrség a"magyarházba"irányit.Nem találjuk meg."Szeretetotthonból"kirúgnak:nincs hely,talán a gyerek...?!-Anyám kiakad
Előrehaladás a kihalt utcán:apám felvesz 2 bőröndöt-előreviszi-én odaállok melléjük,mig visszamegy a 3.-ért...újra felvesz kettőt,előreviszi-én mellé-visszamegy harmadikért...ésigytovább!Anyám kétségbeesetten felemeli karját s igy kiált:"ISTENEM!!!MOST SEGITS!!!"...s megtörténik a csoda.a semmiből óriási Merci gördül ki,-megáll mellettünk.Jóképű középkorú "playboy"dugja ki fejét az ablakon...mondez oly kisérteties ebben a nonszensz szituban,hogy szinte teketóriázunk:beszálljunk-e...?Ki ez az ürge?

Végül,jobb hijján,nincs más választásunk,s a merci elindul velünk némán egy ismeretlen cél felé...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!