Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2008-08-14 20:06:15
Megtekintve: 463
Turul
Nagy vihart kavart az egyik fővárosi kerületben engedély nélkül felállított turulszobor.
A vihar lehet, hogy már elülőben, de az is lehet: más viharok társaságában még viharzik (a felkavart ügyek csak egy töredékét adják a fel nem kavart felkavarhatóknak, de így is rengeteg van belőlük!). Egyébként a turul vagy sólyom volt, vagy sas, esetleg ölyv, de utóbbit a turulosok többsége tagadja, mivel a sas és sólyom előkelőbb madár. Monda is tapadt a turulhoz, több is, ami nem csoda egy olyan földön, ahol ez is monda valamit, az is monda valamit, úgy, hogy a végén senki sem tud semmi bizonyosat, csak az világos: mi az oka a nagy bizonytalanságnak. Még az sem mindenki előtt!
Nekem egyébként tetszik ez szoborkodó turul. Harciasnak harcias, az igaz, - de mit várunk tőle? Azért sólyom, hogy zsákmány után nézzen, azt pedig nem teheti szelíd galambként ebben a vad piacvilágban! Különben megfigyeltem a galambokat, azok sem mindig csak turbékolnak, hanem olykor csúnyán összeturulkodnak, egymásnak ugranak a turulmadáréhoz nem is hasonlítható satnya csőrükkel...Persze, Hungarian galamboknál figyeltem ezt meg, de nemigen lehetnek jobbak a nagyhatalmak galambjai sem... Nem engedné meg azt a világ!
No szóval a turulszobor tetszik, de az már egyáltalán nem, ami a szobor körül van. Nem a teret értem alatta, bár az is kicsi hozzá, hanem a nagy, uralkodni akaró madár lelki környezetét.
Ez a lelki környezet Hungaryban sohsem volt igazán egészséges, de most megint egyre betegebb. Ám szegény turulmadár nem tehet arról, hogy sötét erők felhasználták őt, többek között az első, majd a második világháborúban is. Nem! Erről ő nem tehet.
Arról, persze, valóban többet kellene beszélni, írni, hogy kik turuloztattak halálba e háborúk során annyi magyart és nem magyart. Erről az egyik keveset monda, másik még annyit sem mere, a harmadik, negyedik, ötödik stb. pedig nem azt monda, ami a valóság, - pedig egyik háború sem volt bizonytalan monda, hanem nagyonis biztos sírokkal tele!
A háborús emlékművekre szükség van, - ki tagadja ezt ép ésszel és ép szívvel? Ám az igazságra még nagyobb szükség van, - erkölcsileg. Erkölcstelenségileg az igazságra semmi szükség, sőt, még nagyon veszélyes is! Ez a veszély, sajnos, a kis Hungaryt jelenleg nem fenyegeti.
A háborúk halottait szánom.Az viszont már nem tetszik, hogy nevük sok emlékművön a "HŐSI HALOTTAINK" címszó alatt szerepel. Jó, jó, tudom, Hungaryban sem ismerik sok szó értelmes jelentését, akárcsak a nagyvilágban, de azért gondoljuk el! Hős az, akit erőszakosan kihajtanak a háború vágóhídjára és ott - félelmében - lemészáról három másik katonát, akit ugyanúgy kihajtottak oda? Szánandó áldozat, igen, - de hős?
Még a kihajtók sem nevezhetők hősöknek, bár, elismerem, egy-egy esetben nehéz utólag hajcsárt és áldozatot megkülönböztetni. Egy-egy esetben...Ám azon sok-sok esetben, ahol a kettő megkülönböztethető, nem kellene a valóság helyett azokat az érdekmondákat mondogatni!
A téren a hatalmas, csőrét kitátó, szárnyait széttáró szoborturulmadár harciassága talán félelmével is magyarázható. Valószínűleg attól fél: ha nem színesfémből készült is, akkor is sok szobortársa sorsára juthat, feldarabolják, eladják. Illegálisan, de akit illegálisan feldaraboltak, annak már legálisan is annyi. Némileg meg kell nyugtatnom e madarat: túl nagy testű és nehéz ahhoz, hogy feketén fémet begyűjtök eltulajdonítsák, helybéli feldarabolása viszont feltűnő lenne.
No szóval én most rehabilitáltam ezt a szegény, ártatlan turulmadarat, az ősmagyarok derék szárnyasát.Nem rehabilitáltam viszont a nevében turuloztató múltbélieket, - őket, eléggé el nem ítélhető módon, már mások rehabilitálták vagy azon ügyködnek.
Egyébként megsúgok egy titkot, amit e hazátlan hazában majdnem mindeni tud, csak majdnem mindenki megjátssza, hogy nem tudja: alig-alig érdekel itt valakit a turul. A turulozókat az érdekli, hogy mint gurul, azaz mint gurulhat hozzájuk a politikai hatalom,
az azzal járó előnyökkel, zsebükbe pedig az a csinos summát jelentő pénzecske... Árulkodó jelek igencsak vannak: például a napokban az egyik párttévécsatornán zavarodottan magyarázkodott a műsorvezető, amikor az egyik betelefonáló - egyébként az adott pártcsatorna híve - szóvá tette a képviselők nagy magyar összefogását saját szerénytelen javadalmazásuk érdekében. Ez kétségtelenül kivételesen-bevételesen minden hazai parlamenti párt összefogását jelentette.
A közérdek területén azonban ilyen összefogás fehér holló. Persze, szép dolog, ha egy országban a turul mellett fehér holló is van, még ha fehér hollóként is...de nem túl sok az a szemtelen szarka?
Nem állítom, hogy kizárólag az utóbbi, öncsörgető madarak miatt van az ország abban az "sz" betűvel kezdődő valamiben...de azért miattuk is!

(Az "ÁLMOK, TÁJAK, EMBEREK" c. netnaplóból.)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!