Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2009-01-09 17:15:47
Megtekintve: 1826
Bartha Ferenc: Korosztálytársaknak
Az internetet böngészők közül jó néhányan már találkozhattak Bartha Ferenc verseivel, írásaival különböző irodalmi fórumokon. Főleg verseivel.
A szerző találó címet választott, írásai valóban elsősorban korosztálytársaihoz szólnak, de korántsem csupán azokhoz.1953-ban született, igen hosszú idő, rengeteg élmény tükröződik verseiben, olykor közvetlenül, máskor egy-egy emlékezetfoszlány, múltbeli kép felvillantásával közvetve. Ezekből az élményekből, gondolatokból sokat tanulhatna bármelyik korosztályból az, aki valóban gondolkodni, tanulni akar.
A szerző természetesen nem az irodalomból él (hiszen abból - paradoxként - kevesebben tudnak megélni, sőt, egyáltalán némi pénzt szerezni ma, a Piacmagyarországon, mint valaha (akik meg tudnak, többnyire azok is olyan politikai-társadalmi kompromisszumok és nyüzsgés révén, amit jobb érzésű alkotó nem szívesen vállalna).Villamosmérnök-külkereskedő. Éles szemű kritikus írásaiban olykor meg-megtalálhatja valahol a műszaki végzettségű embert, a mérnököt, sokszor az írás előnyére, mert kissé más szögből láttatja a világot.
Gondolkodni, a világban felfedező utakra indulni, kérdésekre választ keresni többféleképpen lehet.Lehet tárgyilagosságra törekvően is, ami rendszerint szembenállást vagy legalábbis jelentős eltérést szül a társadalomban uralkodó "hivatalos véleménnyel" szemben (és ezt valamilyen módon és mértékben a társadalom vezetése majdnem mindig meg is torolja).
Bartha Ferenc versei, írásai is gyakran tartalmaznak valamilyen kritikát a jelen
társadalmi rendszer egyes megnyilvánulásait illetően.Becsületes írások és becsületességük máris kiemeli ezeket abból a mai irodalmi szó-rengetegből, amelynek ez a becsületesség általában korántsem sajátja.Nem ritkán jogos keserűség is van verseiben (Világnézetem, Hárommillió nincstelen, Budapest 50 éves szemmel).A közösségért, a haza jövőjéért aggódó ember keserűsége ez.
Ha e kifejezést az olvasó nem értené esetleg félre, akkor azt írnám: egy kisember versei, írásai ezek, olyan kisemberé, aki tele van nagyszerű gondolatokkal, ötletekkel, átélt betegség után egészséges életérzéssel, kisember-bánatokkal, kisember-örömökkel, kisember-aggódásokkal és félelmekkel.A kisember szót nem kell félreérteni: minden nagy ember valójában kisember, ha tényleg nagy.Becsületes, önzetlen, egyszerűen-nagyszerűen gondolkodó, a tényeket figyelembe vevő, ésszerűen gyakorlatiasságra törekvő.Kár, hogy ilyen kisember-nagyember annyira ritka történelmünkben!
Bartha Ferenc íróként, költőként figyeli önmagát, környezetét, a nagyvilágot és így teszi fel önmagának még azokat a kérdéseket is, amelyekre jelenleg (talán soha?) nem adható válasz.Utóbbiakkal kapcsolatos istenhite is, amely nem az a hivalkodó, haszon-leső istenhit, mint sokaknál, hanem annak beismerése: nem tudjuk a létre, születésre, életre, halálra az igazi választ, és szüksége lenne egy égi pártfogó egyénre a családnak, kisebb-nagyobb közösségnek, hazának, sőt, az egész világnak, hiszen a népek egymásrautaltak, sorsuk valahol közös.Bartha Ferenc ezt véli megtalálni Istenben (Isten hozott, Mária, Letépett karú Krisztus, Kereszthegy, Istenhitem, Fohász az égi gyámhoz).
Meghalt szeretteiről, rokonairól, ismerőseiről többnyire oly megható egyszerűségű sorokkal emlékezik meg verseiben, hogy hirtelen bennünk is elindulnak a múlt emlékképei. Erre jó példa a Kógyis leves, amelyben nagymamája jelenik meg, kis hagymát főz tésztalébe, kevés tésztát tesz bele, úgy tálalja a koldusnak.Ilyen házakhoz járó koldusra én is emlékszem, az én nagymamám is adott neki ételt vagy egy kis pénzt, és egyszer én találtam meg a koldus elvesztett tarisznyáját az árokparton.Igen szép visszaemlékező vers a Nényje című is, vagy például az Anyámra gondoltam.
Több versében is ír felesége iránti szerelméről-szeretetéről (Ötven-harminc,Feleségemhez, Feleségem alszik).Ezek is nagyon rokonszenvesek számomra, mert vallom: a feleség iránti szerelem-szeretet nélkül nem létezhet nemhogy boldog, de még elfogadható családi légkör sem.Ha az ország szembe akar nézni a XXI. évszázad máris küszöbön álló nagy kihívásaival, akkor ehhez a családok sokirányú segítése, a család szerepének újraértékelése - a "fogyasztói társadalom" korszerűnek hirdetett, de nagyonis ártalmas jelenlegi felfogásával szemben! - alapvető fontosságú.
Bartha Ferenc azt teszi, amit jelenünkben kevesen: megkeresi az értékeket a múltban és próbálja megtalálni a jelenben.Verseit, írásait ezért ajánlom mindenkinek, - nem csupán korosztálytársainak!
Veszprémi Jenő fényképei általában kitűnő illusztrációt adnak a szerző egyes verseihez, egy-két esetben azonban valószínűleg a fekete-fehér nyomdatechnikai kivitelezésük miatt - nem vagyok műszaki érzékű, így nem tudom, hogy pontosan miért - kifogásolható, utóbbi néhány fényképet jobb lett volna kihagyni a kötetből.

(Prime Press Nyomda kiadása, Budapest, 2008).

Lelkes Miklós
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2011-09-04 07:29:02
" Bartha Ferenc íróként, költőként figyeli önmagát, környezetét, a nagyvilágot és így teszi fel önmagának még azokat a kérdéseket is, amelyekre jelenleg (talán soha?) nem adható válasz.Utóbbiakkal kapcsolatos istenhite is, amely nem az a hivalkodó, haszon-leső istenhit, mint sokaknál, hanem annak beismerése: nem tudjuk a létre, születésre, életre, halálra az igazi választ, és szüksége lenne egy égi pártfogó egyénre a családnak, kisebb-nagyobb közösségnek, hazának, sőt, az egész világnak, hiszen a népek egymásrautaltak, sorsuk valahol közös.. "

Kedves Miklós ! Ennek az írásodnak köszönhetem, hogy rátaláltam az Artagora-ra !
Keressük mi mindannyian a választ sorskérdéseinkre..rohanó világunkban a legfontosabb : egymásrautaltságunkat észrevenni !