Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2010-04-02 20:40:30
Megtekintve: 680
Három tojás vándorúton
Vándorútján találkozott három tojás, és együtt bandukoltak tovább.

Az egyik igen furcsa tojás volt: fekete köntösű, csak fejebúbján ragyogott egy odafestett napocska, lejjebb pedig kedves kis ezüst holdacska meregett rajta.

A másik tojás nagyon szépen kifestett volt: rajta zöld mezőben két piros szívecske, feljebb ábrándos kékség ékeskedett.

A harmadik tojáson nem volt semmi festék, semmi dísz, tyúkszülte fehéren mosolygott. Titokban talán szégyellte is dísztelenségét.

A díszes tojás kissé lenézte a másik kettőt, a feketét és a fehéret, azt gondolta magában: ő különb náluk.

Estére csinos házikóhoz értek. Bekukkantottak az ablakon, és mivel csak egy igen barátságos arcú embert láttak, bátorságot vettek, kopogtak. Az éjszaka sok tojásbajt rejthet, nem okos dolog a szabadban időzni.

A ház gazdája varázsló volt. A tojásoknak szállást adott. No nem voltak azok nagyigényűek: tojás nem iszik, nem eszik, - igaz, őt megehetik, de bíztak benne, hogy nem így lesz.

A varázslónak megtetszett a három tojás. Így szólt hozzájuk:
- Még nem tudtok beszélni, de már gondoskodtam arról: megértsétek a szavam. Reggel fontos dolgot bízok rátok, sőt, egy versikével is megjutalmazom mindegyikteket. Most helyezkedjetek kényelembe azon a puha párnán! Szép tojásálmokat!

Kíváncsiak voltak a tojások a másnapra, de szót fogadtak. Reggel így szólt a varázsló a fekete tojáshoz:
- Te leszel a Figyelmeztetés!

Azután a díszes tojás felé fordult:
- Te leszel a Szív hatalma!

Legvégül pedig azt mondta a dísztelen, fehér tojásnak:
- Te leszel a Lehetőség!

Csodálkoztak a tojások, de igen megörültek, bár maguk sem tudták miért. Még azt is elfelejtették megkérdezni, hogy hol vannak az ígért versikék. Kigördültek a varázsló ajtaján, és folytatták vándorútjukat. Most már külön-külön.

A fekete tojás egy tudós házához érkezett. Meglepődött a tudós, Könyvböngésző Kelemen, de nem kevésbé maga a tojás is, mert ez a kis versike ugrott ki a száján, amikor a tudós a kezébe vette:

Tudós uram, szép, hogy kutatsz,
nem kétlem én okos utad.
Ám ha csinálsz éjből napot,
végül nagyon megjárhatod!
Baj lesz, ha túlkínzod agyad,
s pihenésre mi sem marad.

S van gyermeked, feleséged, -
Tőled ők is időt kérnek!

Hű! Felugrott székéről, könyve mellől a tudós! Elismerte. hogy igaza van a tojásnak. Megváltoztatta életét, nemcsak a természet rejtélyeinek kutatására szánt időt, hanem gyermeke nevelésére is, - no és igen csinos feleségét sem hanyagolta el többé. A fekete tojás pedig ott maradt nála, örök figyelmeztetőnek.

A díszes tojás lányos házhoz érkezett. Éppen jókor, mert húsvét előtt. Abban a házban lakott Patakparti Éva, a falu legszebb és legjószívűbb leánya. Ámult ám a leány, de maga a díszes tojás is, aki hirtelen a következő versikét mondta:

Ne légy túl büszke, kedves Éva!
Pista szívébe néztél néha?
Nem mer szólni róla, de szeret,
oly nagyon, - jobban nem is lehet!
No és a Te szíved is súgja,
merre a boldogságtok útja...
Bátorítsd kissé azt a maflát!
Valld be szépen, hogy szíve hat rád!

Hű! Nagyot ugrott örömében Éva! Megcsókolta a különös tojást! Pistát a húsvéti locsolkodásnál úgy felbátorította, hogy rögtön sor került a leánykérésre, de a lakodalom után sem maradtak el a puszik, mert nem csak a leánykérés fontos, hanem az asszonyka szerelmének megtartása is. A díszes tojás azóta is ezüst tojástartóból nézegeti Éva, Pista, és két gyermekük boldogságát.

A dísz nélküli fehér tojás is elérkezett egy házikóhoz. Az abban lakó legény szabad idejében festegetett, de maga sem gondolt arra: művészetéből éljen meg. Festményeit el szokta ajándékozni a falubelieknek. A fehér tojás láttán ez a legény, Kecseskancsó János, nem gondolt egyébre, mint a tyúkocskákra, - hanem amikor megszólalt a tojás rímesen, hát leesett a legény álla! A fehér tojás pedig zengte, imigyen:

Én vagyok a Lehetőség, Kecseskancsó János!
Fess rám keveset és szépet, de ne holnap, már most!
Holnap Festett Tojás Verseny Innyehinnye réten,
és, úgy hírlik, hogy a király maga is ott lészen!
Sőt, ezt a hírt megtoldotta toronyból a csóka:
a győztesre vár jutalmul ezer arany csókja.

Hű! Eldobta a legény a kapát, amivel a kiskertet munkálgatta, ecsetet vett a kezébe, és a fehér tojásra gyönyörű képet festett. A kép Kolumbusz Kristófot ábrázolta, amint éppen felfedezi Amerikát. A tojás hátsó részére két indián is rákerült, fejükön tolldíszekkel.

A Festett Tojások Versenyén János kapta az első díjat, de még emellett felkérték arra is: készítse el a király, a királyné, meg a királykisasszony arcképét. No most azután festegethetett kedvére!
A szerencsét hozó tojás, amelyik fehéren még csak a Lehetőséget hozta el Jánosnak, most Kikukucskabekukucska Királyság királyának íróasztalán van.
Igaz, ami igaz, a két indián kicsit unatkozik már rajta, amit nem tudok megérteni, hiszen egy király dolgozószobájában gyakran történik valami érdekes.

Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!