Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2005-11-26 16:01:18
Megtekintve: 648
A JUHÁSZ SAPKÁJA
Egyszer, Kitudjahol királyságban, sétára indult annak szórakozott királya.Egymagában, testőrök nélkül.
Tette volna ezt elegáns kalappal a fején, - ha nem lett volna szórakozott.Igy azonban, mivel egyenesen a király tanács üléséről ment a szabadba, véletlenül fején felejtette a koronát.
Ment a király, gondolkodott ezen-azon és utólag is sok hibát észrevett a szerződés tervezetében, amit Kitudjahol királyság készült kötni Merreberreerre önállóan hencegő hercegséggel.Sok hibát észrevett ez a király, de azt nem, hogy koronája leesett a földre.Gyanútlanul ballagott tovább, gondolataiba merülten.
Amint baktatott, talált a füvön egy báránybőr sapkát, olyat, amilyent a juhászok szoktak viselni azon a tájon.Felpróbálta, hát rájött: pompásan illik a fejére.No meg arra is rájött: koronája sehol.
- Ó, Sors! - nézett fel a magasba. Gyémántos aranykoronám helyett ezt a szép báránybőr sapkát küldted!Így nem fázik majd meg a fejem séta közben, mert ugyancsak hűvösre fordult hirtelen az idő. Korona és borona, okos vagy te, Sors koma!
Később hazaballagott, bánkódás nélkül.Hanem a kincstáros leltáros korántsem örült a dolognak, hogy még a Sors is apasztja a kincstárat, nem csupán ő, meg udvaroncbarátai.A listán így egy királyi korona hiány és egy báránybőr sapka többlet lett!
A király a vállát vonogatta, az udvari bohóc a hegedű vonóját, a kincstáros leltáros viszont összehúzta a szemöldökét: elveszett egy aranykorona gyémánttal kirakottan, - a föld alól is elő kell keríteni!
Nem kellett előkeríteni, mert már hozta is a szórakozott juhász, aki, ha a nyáját nem is, sapkáját elvesztette, a királyi koronát viszont megtalálta.
- Miért hoztad vissza ezt a hihetetlenül értékes tárgyat?! - ámult el a király.
A juhász megvakarta fejét és így szólt:
- Felség! Négy kis manó ugrott ki belõlem , amikor megláttam ezt a fenségesen ragyogót.Az ő tanácsukra hoztam vissza.
- Nocsak! Ez aztán az érdekes! - nézett rá a király tágra kerekült kiváncsi szemekkel.Kik voltak ezek a manók?
- Az elsőt úgy hivják, Felséges Királyom , hogy Becsület.Azt mondta nekem: ami nem a tied, ne vedd el, ha találtad, próbáld meg visszajuttatni a gazdájához! A második az Okosság. Az így bölcselkedett: ha jogtalanul koronát teszel a fejedre, nagyon megbánhatja az az ostoba fejed! A harmadik az Egészség.Az meg így szólt: hűvös szélben, hidegben, neked, a juhásznak, báránybőr sapka kell, hogy meg ne fázz! A korona viszont hideg fémből van és ráadásul nyomná is a fejed.A negyedik manó a Biztatás.
No és a Biztatás mit mondott?! - türelmetlenkedett a király.
- Az csupán annyit, felség, - szerénykedett a juhász - hogy egy ilyen bölcs és igazságos király, mint felséged, biztosan ad valami jutalmat hűséges szolgájának, aki visszahozza neki elvesztett koronáját.Ám hozzátette a manó: még ha el is felejtene jutalmat adni, mégiscsak könnyebb élni, aludni becsületes lélekkel, korona nélkül, mint háborgó lélekkel és elrejtett koronával.
Jót nevetett a király és így szólt a juhászhoz:
- Köszönöm, hogy visszahoztad a koronám! Én pedig jótettedért cserében, mindjárt visszadom a sapkád , mert azt meg én találtam meg.Azzal súgott valamit a kincstárnok fülébe.
Az egyik szolga nemsokára hozta is a juhász báránybőr sapkáját.Gyönyörű fény csillogott ki a sapkából.Talán az Aranymadár rakott fészket benne és tele volt aranytojással?
Nem egészen, de majdnem.A király színültig megtöltette a sapkát arannyal, úgy adatta vissza a juhásznak.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!