Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Majuli
Alkotások száma: 68
Regisztrált: 2006-07-12
Belépett: 2012-11-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (41)
-Egyéb prózai alkotások (15)
-Mese (6)
-Elbeszélések (3)
-Versek (1)
-Úti kalandok (1)
Feltöltve: 2006-12-15 14:15:18
Megtekintve: 755
Régen volt. 3.
Itt a következő "állati" történetem. Még mindig hordom magammal azt a szándékot, hogy egyszer a barátnőmnek elmondom őszintén, mit vétettem a kedvenc állatuk ellen. A barátnő azért van, hogy az ember megossza vele a bajait, gondjait. Nem igaz? Ha legközelebb találkozunk, el is mesélem neki az esetet. 5-6 évenként szoktunk találkozni, elég messze lakunk egymástol.
K.b. öt éves lehettem. A szomszédos udvarban lakott a barátnőm. Gyakori látógató voltam náluk. Együtt játszottunk, együtt legeltettük a Mancit. Manci - egy szelid kecske neve. Ő látta el tejjel az egést családot.
Nagyon szerettem az állatokat, nem kevésbé a kecskéket. Nagymamámnál is volt mindig egy-két kecske, sokszor legeltettük őket a barátnőmmel. És a szomszédban is volt kecske. Szerettem figyelni ezeket az állatokat, hogyan mozognak, hogyan reagálnak mindenre.
Egyszer kiváncsian szemléltem, ahogy a barátnőm anyukája fejte a Manci kecskét, e müvelet pedig borzasztóan érdekes dolog volt számomra. Villámgyorsan jártak az anyuka kezei. És folyt a finom, habos fehér folyadék. Mi szerettük a kecsketejet, az aludttejet, sajtot. Ez csodálatos időszak volt az életemben. A legeltetés is sok örömet szerzett nekünk. Lesz miről beszélgetnünk, lesz mit felidéznünk a barátnőmmel! Végre elmondom neki a következő csínytevésemet, ami több, mint 60 ávvel ezelőtt történt
Egy nyári délután egyedül voltam az udvarukon, na meg a kecske is ott volt. Néztük egymást. Olyan szelid és szép szemei vannam a Mancinak! És olyan érdekes csövecskék lógtak lefelé a hasából! Hirtelen támadt egy ötletem.
"Ugye, nem haragszol meg, ha én is kipróbálom, hogyan folyik a tejecske belöled? - mondtam. Manci bólogatott. Semmi rossz nem történhet, jól karóhoz van kötve a kecske!Mivel egy gyerek meggondolatlan, és én is az voltam,hozzá fogtam az ötletem teljesítéséhez. Ahogy láttam a Mariska nénitől, úgyan úgy akartam én is megfejni a kecskét. Odamentem, leguggoltam, belekapaszkodtam a két tejelő csövecskébe és jó erősen meghúztam. Hát a kecske erre mekegett egy nagyot, a két hátsó lábával rugott hatalmasat, én szerencsére időben hátráltam... ijedtemben gyorsan elszaladtam. Hazaszaladtam, piszkosul lihegtem egy darabig, vert veszettül a szívem. Mikor megnyugodtam, egy ideig nagyon csendben voltam, nem tudtak kihúzni belőlem egy szót sem...Jó sokáig...
Hát így "fejtem" meg a szomszéd kecskéjét. Abból a tejből akkor nem ittam!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-12-19 12:21:11
Egyetértek,azzal hogy életképek,de megmaradnak a sima történet határán,hiszen egysikon mozognak. Mondom,hogy rá kell térned a háromrészes tagolásra,melynek a végén katarzis van.A novella ettől novella. Ez igy,csak naplótöredék,vagy karcolat.
2006-12-19 12:03:31
Köszönöm, Dawnbird!
2006-12-19 10:00:15
Nekem mind a három tetszett és úgy ahogy vannak mert ezek inkább életképek a múltból.
2006-12-18 15:25:02
Látod Editkém,ilyen a jó írás. Pedig csak egy kis karcolatot adtál közre és máris milyen érzelmeket kavartál vele. Gratula:bogi
2006-12-18 14:52:19
Hát ezekhez a dolgokhoz nem tudok hozzászólni, de köszönöm, hogy itt voltatok és olvastatok.
2006-12-16 22:38:02
Nekünk is voltak kecskéink,de csak nagyanyámnak hagyták magukat megfejni.
2006-12-16 18:39:52
Én még akkor nem ismertem jól az idegen kecskéket. Most nem merném megfejni más kecskéjét. A nagymamám kecskéi szelidek voltak.
2006-12-16 16:42:11
Ezzel nem egészen értek egyet,mert vannak nekem olyan történeteim,ahol a mariskanénit a saját tehene fejőszékkel együtt rúgta fel az eperfa tetejébe.