Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Luis
Alkotások száma: 21
Regisztrált: 2006-08-14
Belépett: 2007-09-02
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (17)
Film / Zene
-Zenekritikák (4)
Feltöltve: 2007-01-06 22:28:32
Megtekintve: 2086
Monománia [Venus Fly Trap - Zenith - 2004]
Komoly és komor, kibernetikus indákkal vastagon átszőtt neonmetropoliszban élhet a Venus Fly Trap tagsága; az angol banda Zenith című albuma legalábbis arról árulkodik, hogy vérükben van ez a kifacsart techno-feeling.

Nekem már első hallgatásra filmek tucatjai ugrottak be, amelyek zenéjeként el tudnám képzelni a northamptoni duó (Alex Novak, Andy Denton) művét: tipikusan utaztató helyszínzene. De senki se számítson könnyed utazásra: kínzó lassúsággal vonulnak át rajtunk a dalok közel egy órában – ha nagy ritkán elérjük a középtempót, azt bátran tekintsük kegyelemnek. Közben finoman szemezgetnek pályatársaik munkásságából: Alex Novak énekes Bauhaus-közeli (bevallott hatás) hangjával, míg egyes dalok Frank the Baptist / The Crüxshadows jellegükkel tesznek róla, hogy felmerüljön bennünk, az említett zenekarok vajon mennyivel többet tudtak volna kihozni az album nyersanyagából? Mivel, az igazat megvallva, az egységes hangulatkoncepcióra alapozó lemezek egyik nagy csapdája, hogy szuggessziójuk és töménységük könnyen kíméletlen egysíkúsággá válhat anélkül a bizonyos isteni szikra nélkül.

Nos, isteni szikrát csak nyomokban találtam: ahhoz épp eleget, hogy az egyszámjegyet meghaladja a végighallgathatóság értéke, ahhoz viszont túl keveset, hogy mondjuk egy év múlva is eszembe jusson ezt meghallgatni. Néha bevonják a gitárt is dalaikba (szerencsére); ezek azok a pillanatok, amelyek miatt összességében pozitív irányba billen a mérce. Sőt, a csúcs az érthetetlenül a végére hagyott Infra Red: teljesen váratlanul megtudhatjuk, hogy a fiúk keserédes goth slágert is tudnak írni, a jobbik fajtából. Köszönjük nekik, ezt nem sejtettük.

Talán túl nagy feladatot tűztek ki maguk elé Venus Fly Trap-ék: ha sikerrel veszik az akadályt, valami monumentálisat, borzongatót és különösen emlékezeteset sikerült volna letenniük az asztalra. Viszont a Zenith inkább egyéni és hallgatható, mintsem emlékezetes lett. Mindenesetre érdemes figyelni ténykedésüket; az átlag fölött állnak, ha nem is sokkal.

Hat pont a tízből.

Tracklist: 1. Axis 2. Metropolis 3. Zen 4. Sabotage 5. Neon 6. Twilight Opera 7. Mercury 8. Naked Ape 9. Infra Red 10. DNA 11. Neg X
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!