Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Endymion
Alkotások száma: 175
Regisztrált: 2007-02-19
Belépett: 2011-12-29
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (10)
-Novellák (8)
-Haikuk (57)
-Egyéb prózai alkotások (3)
-Dalszövegek (5)
-Elbeszélések (1)
-Gyermekrovat (Versek) (5)
-Versek (83)
Feltöltve: 2008-09-30 11:35:13
Megtekintve: 507
Glossza Németh Zoltán Esőtánc c. versére
Ha meghalsz, én nem leszek melletted gyászoló rokon.
Inkább elvérzek vergődő alkonyokon;
Csendben nézem, ahogy vérem folyik a
borostyán közt hozzád, a homokon
Csendesen megállok sírodnál, széttárom karjaim:
Lassan rám telepszenek az éjszaka árnyai
Álmaim - akár a villámsújtotta fa - kettéhasadnak
Lassan, oly lassan eszi testem a múló idő
Jó benned feloldódni, múlani, mállani, mint a kő
Keresztté leszek a sírodon.
Kenyér és só a torodon
Gyerekkorodból maci a polcodon
Jellé a meztelen Holdon
Csontjaimról a húst, a bőrt
Mielőtt hajnalban felfalja
az Éj testét a Nap
múltam árny-kísérteti
visszajárnak, s fojtanak, mint a pára, a köd
Lemosni várom az esőt.
Konokul-makacsul,
dühvel-daccal
mert érzem, emléked
agyamban egyre fakul,
egyre fakul,
egyre fakul.



2008. IX. 30.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-10-02 19:30:52
Jaj....ez valami oly gyönyörű...
2008-09-30 18:42:09
Nincsenek szavaim, csak csendben olvaslak és olvaslak!
Gratulálok!
Aysa